Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-09-30 / 39. szám

6. BALATONVIDÉK i906. szeptember 23. nyezett, és sürgetett, ipartörvény revízióját háttérbe tolva, fontosabbnak és sürgősebbnek tartja egy uj betegsególyző és balesetbiztosító törvénynek az alkotását, amelyet ugy a munkaadók, mint a munkások alig sürgettek és amely az amúgy is túlterhelt, iparosságra csak még nagyobb terheket, ró, mielőtt még eddigi tarthatatlan helyzeten legalább az ipartörvények revíziójával segítve volna. Mellőzését látja ebben az iparosság jogos érdekeinek, miért is ezen eljárás ellen a leghatározottabban tiltakozik és állást foglal. 2. Elhatározza e végből a nagygyűlés, hogy egy felirattal járul a kereskedelmi H, kormány elé, hogy az iparosok helyzetéről felvilágosítsa és arra kérje, hogy az iparosságra csak uj terheket rovó betegsegélyezési ós balesetbiztosítási törvényjavaslatnak a képviselőház elé való terjesztését, halassza el mindaddig, inig a munkálatban levő uj ipartörvény, amelytől az iparosság számos bajainak orvoslását és sorsának jobbrafordulását várja, életbe nem lép. S bár ígéretet kaptunk, mégis tekintve, hogy az ipartörvény revíziója kérdésének helyes megoldása az iparosság létérdekek képezi egyúttal kérje fel újólag a kereskedelmi kormányt arra is, hogy a törvénytervezetet az összes kamaráknak és testületeknek idejekorén küldje meg, hogy arra vonatkozólag véleményeiket nyilvánít,hassák. 3. Megkeresi az összes hazai kereskedelmi és iparkamarákat, hogy hasonló állásfoglalás és intézkedés végett sürgősen hívjanak egybe kamarájuk kerületére szóló i párosért ekezletet. 4. Mondja ki továbbá a napygyülós, hogy az ipari érdskeknek a képviselőházban hathatósabb képviselete és támogatása céljából szükségesnek tartja, hogy a parlamentben iparosok is foglaljanak helyet, felhívja ennélfogva sz összes ipartestületeket, hogy ne várják be a képviselőválasztás idejét, hanem már most szervezzék a választókerületekbe tartozó iparosságot ós minden erejükkel hassanak oda, bogy megfelelő képességgel biró iparos képviselőt választhassanak, ha pedig ezt a körülmények nem engedik, más jelöltet csak akkor támogassanak, ha eddigi országos gyűléseink, értekezleteink határozata szerint is kifejezetten programmjába veszi : I. az önálló vámterület létesítését ; II. az adóreformot, progresszív rendszer alapján ; III. a választói-jog kiterjesztését titkos szavazással. 5. Végül ezen határozati javaslat kinyomatva s az összes hazai kereskedelmi iparkamaráknak és testületeknek, valamrut iparos köröknek megküldetik. A javaslat nagy te'.,szóssel fogadtatott s elsőnek Sebestyén Mihály szólt hozzá: Törvénybe óhajtja foglalni, hogy az elsőfokú iparhatóságoktól voncssék meg az iparengedély kiadásának joga. Számos viszszaólóst emlit fel. Altalános derültség közt mondja el, hogy náluk a haj tó vadászaton meglőtt hajtóból, hogyan lett kőmives mester. Iparhatósági megbizottakul csak iparost óhajt, mivel sok esetben tapasztalta, nogy olyanok neveztettek ki, kik semmit sem értenek az iparosok dolgaihoz s nem is törődnek azokkal. A javaslatot elfogadja. Halvax Frigyes (Kanizsa) először Sebestyénnek válaszol s megnyugtatja, liogy nem minden biztosra áll a megjegyzése. A visszaélések ellen lehet megtorlást keresni. Majd a javaslathoz szólva azt kívánja, hogy tanoncul csak 14-ik életévét betöltött ifjú vétessék fel s a tanulóév 4 évig tartson azoknál, kik beigazolják, hogy legalább 4 elemi osztályt végeztek. Aki ezt ki nem mutatja az 5 évre szerződtessék. A munkaadó ós munkás közti ]óviszony helyreállítása érdekében volna ez kívánatos. A tapasztalat ugyanis azt bizo^ nyitja, hogy a korán felszabadult, éretlen ifjú nem képes helyzetét kellőleg megítélni s legtöbbször a szakegyletek martaléka lesz. A javaslatot egvebekben elfogadja. Konc József (Tapolca). A házalások végleges eltiltását óhajtaná, merc most igen sok a visszaélés e téren is. Portörő József (Tapolca.) Arról a kontárokról szó', kik mint tanoncok fel nem szabadultak s mégis önálló mesterséget űznek. Varga Gyula (Szombathely) rövid felszólalása utáu elnök szavazásra bocsájtotta a javaslatot s a nagygyűlés egyhangú hozzájárulása után határozattá emelte. 4. Pap Alajos (Zalaegerszeg) értekezett az iparosok rokkant ós nyugdíj intézetéről. Röviden ismerteti az ügyet, mely már tárgyalva lett az első iparos kongresszuson s ugy is ismeretes mindenki előtt. Hogy itt újra szőnyegre került, annak oka az, hogy eddig az Ugy egy lépéssel sem haladt előbbre a megvalósulás felé. Nem haladhatott pedig azóit, mert az elmúlt, év zavaros politikai viszonyai közt a kamara nem kiváut. érintkezésbe lépni a kormánynyal. Mindnyájuk közös érdekében hozta újra elő s nyújtja be a köv. határozati javaslatot . Azon meggyőződéstől vezérelve, hogy az iparosság rokkant, és nyugdíjintézete csak ugy létesíthető, hogy a belépés kötelezővé tétetik, komoly felhívást intézünk a törvényhozáshoz, bogy e fontos és sürgőd kérdést jelzett irányban mielőbb megoldja. Nemcsak az iparosság, hanem az államnak is fontos érdeke fűződik az iparos körök jövőjének biztosításához, mert ilyképen a szegény- ós árvaügyuél az állam tetemes kármegtakaritásokat érhet el. Kívánatosnak tartjuk, bogy az iparosoknak aggkor ós rokkantság esetére való biztosítása a kamarai szervezetekbe illesztessék be, a hol a szükséges nyilvántartás máris megvan, ugy, hogy e fontos reform életbeléptetése alig okozna tulnagy előkészületeket. Kívánjuk továbbá, bog}' ezen intézmény fenntartásához az egyes iparüzemek fokozatos módon az üzem nagyságához mérten járuljanak rendes járulókkal. A kamara első kötelességévé tesszük az arról való gondolkodást, hogy ezen ügy többé napirendről le ne kerüljön; az iparosság pedig személyesen kijelenti, hogy ezen intézm/ny létesítéséért mindenkor kész legerólyesebb céltudatos ós kitartó mozgalmat megindítani, támogatni s addig harcolni, míg a győzelmet el nem nyeri. A javaslathoz hozzájárult a nagygyűlés. 5. Zsombor Géza elnö'v ismertette napirenden kivül, a mezőgazdasági ós ipari munkások baleset, biztosítási törvénytervezetet. Kimutatja, hogy a tervezet nagyon sérelmes az iparosokra nézve. Kiszámította, hogy egy 3 segéddel dolgozó iparos 70—80 korouával lenne megterhelve, tehát többel mint amennyit eddig állami adó fejében fizetett A nagy befizetés mellett igen szép segély nyújtása lehetséges s nem is irigyeljük ezt a munkásoktól, csak az fáj, hogy nekünk nincs s hogy az egész úgyszólván a rni bőrünkre megy. E törvénytervezet módosítása céljából szükséges volna, hogy tárgyalása előtt országos iparos kongresszus hivatnék egybe, hol együttes erővel tiltakoznánk annak jelenlegi formájában leendő elfogadása ellen. A nagygyűlés hozzá járul az orsz. kongresszus összehívásához. A jövő gyűlés helyét Nagykanizsára tűzte ki a nagygyűlés. Több tárgy nem lévén, Zsombor Géza elnök megköszönte a megjelentek szíves figyelmét ós kitartását, örömmel konstatálta, hogy a nagygyűlés lefolyása komoly e parlamentáris volt. Fokozott munkásságra serkentve az ipartestületeket, a nagygyűlést déli 12 órakor bezárta. Braun Rudolf ipartestületi elnök megk köszönte az elnökség azon kitüntető figyelmét, hogy a kongresszus helyét, városunkba jelölte ki s kérte a vendégeket, hogy tartsák meg jó em'ókezetükben a keszthelyi iparosokat, kik igazi magyaros vendégszeretettel fogadták őket. A nagygj'ülés utáu társas-ebéd volt özv. Stampfel Pálné vendéglőjében, melyen 96-an vettek részt. Az ebéd alatt elhangzott felköszöntők tárgya nagyobbrészt a gyűlésből lett merítve s mintegy folytatását képezték az ott megkezdett vitának. Felköszöntöket mondtak : Hajdú Fülöp (Keszthely), VeliofFer N. (Vasvár), Regensperger Ferenc (Keszthely) és Sebestyén Mihály (Tapolca) kinek zamatos ós humorral fűszerezett, fel köszöntője itt, is élénk derültséget, keltett. A vendégek egyrósze d. u, 3 órakor kocsikon Hévízre rándult, más része pedig a Balatont tekintette meg. —i —i. Krónika. Hosszú szünet, után újra megszólalt e rovat. A nyomda szekrényeiből megint előkerülnek azok az apró kis osillagok, melyek alatt a hót, nevezetesebb eseményeihez talál néhái'y dicsérő vagy gáncsoló szót az olvasó. Ha nem csalódunk, azt irtuk legutoljára e helyen : a közügyekben a tél az elmélkedésnek, t.ervezgetésnek az ideje, a tavasz a. virulás, az építés, a fejlődés korszaka, a nyár pedig a pihenésre van szánva ; ép ezért piheut,ettük mi is e rovatot, mert, hisz a krónika leginkább a köz, a társadalom dolgaival foglalkozik. Körülbelül ilyenformán szóltunk akkoriban. S most a szünet után el kell mondanunk — s ezt, örvendve ismerjük be — hogy tévedtünk. Az idei nyár annyi uj intézményt hozott, városunknak, annyi sok nehezen várt újításokat érlelt meg, hogy e nyarat éppen nem lehet a semmittevés korszakának nevezni. E nyáron lett végre befejezetté a köz világitásuak annyit vajúdó ügye. Kijelölték a villany-vasút, területét s engedélyt kértek az előmunkálatokra. A gazdasági tanintézet akadémiává lépett elő. A Balaton partján számos hasznos reformot alkottak. S a mi e nyárnak szintén egy fontos alkotása: a mészárosok s a háziurak emelték — már tudniillik a marhának, meg a lakbérnek az árát. Ennyi egy nyárra, még a jóból is sok. A krónika ma ünnepet ül. Ép ma egy éve, hogy megnyílt e rovat. Egy esztendeje, hogy majd minden héten — rövid, megszakítással — hozzászól a napi eseményekhez leszűri a tanulságokat s mint éppen fönt mondottuk, dicsén vagy gáncsolja az eseményekben részeseket,. A krónika nem aféle Rovás, melj a közügy embereiben csak a hibát látja s melynek csak mérges nyilai vannak. Nem is valami hízelgő, az emberek elismerését és tapsait kereső szirén hangú muzsika, mely csak dicsérni tud. Nem. Dicsér és gáncsol, elismer s kárhoztat, ugyan cselekedeteket, de csak akkor, _ mikor arra okot, vagy érdemet talál. Ám mindkettőt mérséklettel gyakorolja. S mindig tiszta üvegen nézi az igaz eseményeket, s mindig igazságosan. Az elfogulatlan ítélet, igazság, a közügyek sikeres fejlődése utáni óhaj vezette e rovatot az első esztendőn keresztül. Ugyanezek az elvek fogják irányítani a második esztendőben is. Még akkor is, ha egyeseseknek ez nem is válik ínyére. * * * E héten iparosok tartottak városunkban kongresszust. Hogy mit határoztak a gyűlésen, azt e lap más helyén megtalálja az olvasó. Talán arról is olvashat, helyesek-e azok a határozatok, vagy sem? Vau-e, lesz-e eredménye a gyülésezésnek, az ott s a gyűlést követő banketton elhangzott beszédeknek ? Mindezekről — mivel szakdolgok, itt nem óhajtunk elmélkedni. De az iparosoktól hallott beszédekre egy megjegyzést ide akarunk rögzíteni. Igazán, elcsodálkoztunk azokon a szónoklatokon.