Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-09-23 / 38. szám

1906. szeptember 16. BALATONVIDÉK 5 annál a posta hivatalnál, ahol a folya­modó növendék akar lenni. A folyamod­ványra a szülőnek illetve gyámnak bele­egyező nyilatkozata is ráírandó. A fölvett növendékek kötelesek szolgálatot, az érte­sítés kézhez vétele után legkésőbb novem­ber hó 15 én megkezdeni. — A CUbák. Magyarul nyomtat.ék volna, göcseji akcentussal azonban cubák (zuwag). A husuau az a járuléka, auuit. meg kell fizetni, de nem lehet megenni. Furcsa tulajdonsága a cubáknak, hogy a húsárak emelkedésével aráuyosau növekszik. Van­nak városok, ahol a nyomtaték megenge­dett nagysága már szabályozva van. Ezért azután nagy az elégedetlenség azok köré­ben, akik idegenből keiülnek hozzánk. Vannak városi szabályrendeletek, amelyek kimondják, hogy a csontok s kevésbbé él­vezhető husrészekuek a hussulyba való beszámítása, tehát a zuwag tilos. Igaz, hogy ez a hust némileg megdrágítja, dn aki egy klgr. hust hozat, legalább tudja, hogy tel­jes súlyt kap és nem 60—70 dekát. Keszt­helyen H hus ára elég drága, de ha a cu­bákot, is számítjuk, bizony drágábban fizet­jük azt a nagyobb városok fogyasztóinál. — Tanító választás. A balatonszent­györgyi iskolaszék HZ ottani róm. kath. elemi népiskolához Csomi János oki. ta­nítót, ^osztálytanítónak választotta meg e hó 17-én tartott gyűlésén. — Cselédjutalmazás. Szép] József ma­jorgazda 44 éve szolgál az alsólendva— lentii urodalomhoz tartozó lendvaujfalui majorban. Hűséges szolgálatáért a földmű­velésügyi minisztertől elismerő oklevelet és 100 K. jutalmat kapott, amelyet a letenyei főszolgabíró adott, át neki. Az ünnepélyen ^ Gaál István kerkaszentmiklósi plébános > mondott szép beszédet. — Nulla dies. Nincs nap, mikor a somogyi Balatonsarok ne mozogna. Meg­indult otr, a főid. Mozognak rajta az em­berek — ki Amerika felé. Balaton-Berény is sorra került. A legközelebbi napokban ismét 9 en hagyják itt, hazájukat s vándo­rolnak ki, többnyire 18—21 éves fiatal legények. Sőt már a sarok leán}'ait is el fogta a láz. Vörsről legközelebb egy csapat, leányzó indul útnak. Szép kilátások — a jövő munkaidőre ! — Egy 104 éves asszony tűzhalála. Császár János ságodi gazdaember édes­anyja egy évszázadot élt, már. Az öreg asszony rendesen otthon üldögélt, imádko­zott s visszagondolt arra a nagy időre, amit átélt. A mult héten is egyedül volt otthon s a folyosón szundikált. Nem vette észre, hogy a feje felett kigyulladt a tető s a láng csakhamar elharapódzott. Néhány perc alatt a tüzet oltotta az egész falu, az öreg asszonyra azonban nem gondolt senki. A gazda eszmélt először arra, hogy anyja a házban vau és berohant érte. Ki is hozta a lángok közül, de milyen állapotban. A szegény öregről leégett már a ruha és a teste súlyos sebekkel volt borítva. Néhány óra alatt kiszenvedett. A tűz keletkezésé­nek okát nem tudták kideríteni. — Szeptember közepén is tul vagyunk már s nagyon is érezni lehet, hogy búcsú­zik a nyár ós beköszönt az ősz. Hideg szelek fújdogálnak, melyek végig seprik az utcákat-, belekapaszkodnak a falombokba, hogy ha van levél, amelyik már elsárgult, vele együtt repüljön, száguldjon tovább. A repdeső, éneklő madarak bucsut mon­danak. Olyan most a tájék, a vidék, az erdő, mező, mint mikor a nap lenyugvó­félben utolsó sugaraival még végig csó­kolja a látóhatárt, hogy aztán az est kö­vetkezzék. Itt is, ott is a nyár utolsó em­lékeit még fölfedezzük, de a napokkal együtt, lassan-lassan eltemetjük mind s mire szeptember végére élünk, már min den le le3z tarolva, pusztaság lesz a ter mészeti tündéri kertje. Visszakapja még egyszer a napsugár is régi meleg tüzét, lesz tan még egy pár nyári napunk, de az őszi szél beköszöntője az ősznek — a szezonnak. — Megdöbbentő öngyilkosság. Dénes Zsigmond badacsonyi bazaltbánya igaz­gató, tekintélyes ember, családapa, ismeret­len okból Budacsonybau főbe lőtte magát. — Fölakasztotta magát. Szegényes külsejü, kopott ruhás vándorló harangolt Zalabér községben 16-án (vasárnap) a reg­geli órákban alamizsuáért könyörögve. Ugy 11 óra tájban Ugylátszik megelégelte e földi nyomorúságot, tehát felment, a »nemes« temetőbe — »mint nemes ember«, mert neki is talán a jobb sors ezt rendelte — és ott egy magasan álló keresztre fel­akasztotta magát. Arra járó-kelők vették észre, de már akkor halott volt. Rongyos, kopott ruhái között, megtalálták munka­könyvét, melyből kitűnt, hogy Jeskó Fülek Józsefnek hívják és Laász községi illető­ségű, Trencséu megyébe való. — Gyilkosság a lakodalomban. Szemce zalamegyei pusztán lakodalom volt Mészá­ros Ferenc házában. A lakodalmas nép jó­kedvűen mulatott, ürültek a poharak, mi­dőn egyszer csak elhallgatott a cigány s a levegőben megvillant egy kés. Kőinives József és Németh Józaet perlekedtek össze. Utóbbi — mielőtt megakadályozhatták volna — dühében bicskát rántott elő és Kőmivest fej beszúrta. A sebesült kitántor­gott, az udvarra, kaszát keritett és azzal a szoba ajtajában álló Németh fejét ketté hasitá. A lakodalmas nép rémülten szét­rebbent. megjelentek a kakastollasok és a gyilkost, elfogták s bekisérték az ügyész­ségi fogházba. — A baromfi betegségek c. alatt, Par­thay Géza egy teljesen uj könyvet, irt, mely ilyen terjedelemben egyedül áll nem csak a hazai, de a külföldi irodalomban is. A mű részletesen ismerteti a baromfiak, galambok, szobamadarak belső és külső, fertőző és nem fertőző betegségeit, ezek okozóit, tüneteit és gyógykezelését, a tu­domány mai állaspontján. Ezen könyvvel a kezében a tenyésztő nincs többé a tapo­gatásokra és kísérletezésekre utalva, ha­nem rátalál a beteg igazi bajára, melyet meg is tud gyógyítani. Mondanunk sem kell talán, hogy ezen hézagpótló könyvre mennyire szüksége van minden baromfite­nyésztőnek. Ara B korona. Megrendelhető az összeg előleges beküldése mellett a Szár­nyasaink ciuiü baromfi-tenyésztési lap ki­adóhivatalában Budapesten, Rottenbiller­utca 30, szám. — Szilágyi és Diskant miskolci gép­gyáros két kitűnő borsajtóira, valamint legújabb «Villám» centrifugális bogyózó­és zuzó gépeire felhívjuk olvasóink figyel­mét. Kiemelendők különösen a cég által feltalált és készitett «Kossuth*, «Kincsem* ós «Hegyalja» borsajtók, nemkülönben a nagy préseléshez készitett Rákóczy «kettős kosaru» sajtók, amelyeknél a régi világ fá­ból készitett prése geniálisan egyesítve van a modern technika vívmányaival. A sajtó felső része acél, alsó része faszerke­zet. Ennélfogva a must sehol sem érint­kezhetik vasrészekkel, hanem csak fával, ami a must színét, izét, zamatját nem be­folyásolja. A törkölyt sem kell összevag­dalni, hanem kisebb darabokban is köny­nyen ki lehet venni Az 1901 évi temes­vári, az 1902. évi egri és a pozsonyi II. mezőgazdasági országos kiállításon a cég borsajtói első díjjal, aranyéremmel lett ki­tüntetve. A cég Ízléses árjegyzékét kivá­natra minden érdeklődőnek megküldi. — Idült tüdöhurut gyógykezelésénél a iSiro!in-Roche« feltétlenül igénybe ve­endő, mivel a legtekintélyesebb egyetemi tanárok egybehangzó nyilatkozata szerint a köpetet legrövidebb idő alatt kevesbiti, esetleges lázt leszállítja és az étvágyot előmozdítja. >Sirolin Roechec ugyan egy creosot preparatum, de nem az ilynemű preparátumok rossz izével. Teljesen méreg­telen és nagy adagokban véve is tökélete­sen fe'emészthetö. Naponta 3—6 teakauál elegendő fcz e>et súlyosságához mérten. sSirolin-Rochet kapható a g3Ógyszertá­rakbau. Akác-méz legfinomabb perge­tett, kapható Nemesszeghy Kál­mán[méhészetóben Keszthely-Pol­gárváros. KÖZGAZDASÁG Állatagészfeí)^ díjazása, (Saját, tudósítónktól.) A sUmeg-vidéki gazdakör, a várme­gyei gazdasági egyesület és a földmivelés­ügyi m. kir. minisztérium anyagi támoga­tásával, Türjén, f. hó 18 án szarvasmarha díjazást tartott. A kiállítás, bár 10 napos eső előzte meg, mindazáltal ugy mennyiségre, mint miuőségre, a megjelent közönség és birálók megelégedését nyerte meg. A biráló-bizottságok megalakulása után, Hayden Sándor a gazdakör elnöke az egybegyűlt közönséghez üdvözlő beszé­det intézett, különösen a kis gazdákat buz­dította az állattenyésztés intenzivebb fej­lesztésére. A dijak, a bírálat eredményéhez ké­pest, az alábbi módon osztattak ki : Bikákért jutalmat kaptak : Rép János türjei lakos 25 koronát. A türjei prépostság, Véged, Tűrje, Zala­mihályfa községek. E községek pásztorai 10—10 kor. jutalmat, kaptak. Tehenekért : Bakos József (Dabronc) I. dij 50 kor. Bujtor István (Udvarnok) II. díj 30 kor. Kusics Mihály (Apsamajor) III. dij 25 kor. Kroll József (Huszonya) IV. dij 25 kor. Sélley András Zalamihályfa V. dij 15 kor. Növendék marhákért: Bolla László (Véged) I. a) dij 50 kor. Sélley András Zala Mihályfa) I. b) dij 50 kor. Rép János (Tűrje) II. dij 30 kor. Rép István (Tűrje) III. dij 25 kor. Mester Já­nos (Kisvásárhely) IV. dij 20 kor. Csögley József (Tűrje) V. díj 15 kor. Kalup József (Tűrje) VI. dij 10 kor. Somogyi József (Tűrje) VII. dij 10 kor. Ezeken kivül : Zdrávy Árpád csopor­tos kiállitásért, Hefler Ferenc pedig 3 drb, növendékért díszoklevelet nyertek. Nagykanizsa város- és járás Gazda­köre a minap tartotta díjazási kiállítását a sánci marha-vásártéren. Nagykanizsa vároa a díjazás költségeire 100 koronát szavazott meg.! Hozzájárultak még a költségekhez a Gazdasági Egyesület 150 koronával, a Gaz­dasági Takarékpénztár 50 koronával. Nagy­kanizsai Takarékpénztár 50 koronával, a Gazdakör 200 koronával, a földmivelésügyi minisztérium 250 koronával. Megjelentek Vizlendvay Sándor elnök, Gallubich Lajos ügyv. elnök, Sárközy Vik­tor, az 'gerszegi gazd. egy. titkára, Ball­hauser Ottó, a földmivelésügyi minisztérium kiküldöttje, Tóth István egyl. titkár, Vécsey Zsigmond polgármester, Viosz Ferenc fő­szolgabíró, ujuépi Elek Lipót., stb. —- A felhajtott tenyészállatok mennyisége ugyan nem felelt, meg a várakozásnak, de minő­ség tekintetében az eredmény kielégítő volt. A biráló bizottság Pihál Viktor dr. elnök­lete alatt, ujuépi Elek Ernő, Sárközy Vik­tor, Kherndl Imre, Somir.er Ignác, Ball­hau«er Ottó, Jerfy Adolf, Laendler Antal és Sebestyény József. Szerkesztői iz enet. N. N. Keszthely. Emlékek cimü versezetéfc nem közölhetjük. Kéziratok visszaadására nem vállalkozunk. Györki polgár. B.-Győrök. Szép, hogy ér­deklődnek a dolog iránt, de lássa annak megvan a maga utja. Azután meg a györkiek óhajához is, mint minden csatanyeréshez 1-ször is, 2-or is, 3-or is pénz kell Hát ha akarnak tartsák nyitva az erszényüket. Mert az sem élhet ám a levegő­ből. Ha ez meg lesz, majd beszélünk a dologról. Addig türelem. Luptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh János. Kiadó : A szerkesztőség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom