Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-07-01 / 26. szám

X. évfolyam. Keszthely, 1906. julius I. 26. szám. BALATON DEK Politikai lietilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL a volt gaid. tanintézet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat, és reklamációkat, a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre . . ... IU kor. — f. Fél évre ... . . 5 ,, — „ Negyed évre ..... 2 ,, 50 , Egyes szám ára ....... 2u , Nyllttér petltsora alku szerint. Régi dolgok, régi igazságokról. (*) Vannak igazságok, melyek a kétszerkettő ismeretességével, logikájával és — unalmasságával birnak, s mégse lehet elégszer ismételni. Vannak tények, melyeket mindenki tud s mégis ezer és ezer alkalommal kel) hangoztatni, egész az unalmasságig. Vannak dolgok, melyek véghezvitelének szükségessége minden érző, gondolkodó és nemesszivü ember előtt világos; vannak, miknek megértéséhez csak egy kevés sziv, erkölcsi érzés és emberszeretet szükséges és mégis a törvényhozásnak, vagy a törvény legfelsőbb őreinek kell azok véghezvitelét szorgalmazniok. Ezen igazságok, tények és dolgok közé tartozik a többek közt lapunk mult számában a legelső helyen méltatott belügyminiszteri rendelet is. Komoly, céltudatosan megkezdett s-zociális akció egyik nagyfontosságú, örökre kiható intézkedéseinek első lépése ez. Mi is méltattuk már annak morális oldalát egy izben, midőn rámutattunk azon dolgokra melyek a cselédlakásokkal függenek össze. A belügyminiszteri rendelet inkább egészségügyi oldaláról fogja föl a dolgot, mely a morális szempont mellett nem kisebb jelentőségű. Minden gondolkodó és nemesen érző ember érezte már régen ennek a rendeletnek hiányzó voltát és részint felemelt szavával, részint tettekkel segített a dolgon. De a jó példa, az eszmék, meddők maradtak igen sok esetben. Most hát az Erő, a Hatalom szólt bele a dologba és végre lesz is eredménj^, meit kell lennie. Minél hamarább, annál jobb. E kérdéssel kapcsolatosan hány és hány váija a megoldást! A birtokminimum, mely el nem idegenitlietö, a parcellázás, olcsó törvénykezés, olcsó jogvédelem, gyors igazságszolgáltatás, a kivándorlás megszüntetése, nem az erőszak, hanem a jólét előmozdítása által, stb. Hol vagyunk mi még az angol, belga, német állapotoktól a közjólét tekintetében? Dehát egyszerre mindent nem lehet megtenni ! Bár sokszor ismételtük, mégis ez alkalommal is rámutatunk városunk egy olyan kérdésére, melynek megvalósítása a város amúgy is sokszor igénybevett és kimentett áldozatkészségén ugyan nem múlik, de ametylj'el foglalkozni, amelyről gondolkozni okvetlenül kell, mert szükségesnél szükségesebb valami. A kórház ügyének régóta vajúdó kérdése ez. Utóvégre nincs megirva a csillagok fölött, hogy nem történik-e különösen a városunkba özönlő idegenek között, kiknek otthona nincs közöttünk, olyan valami eset, mely komoly és hosszú kezelést kiván rögtön, sürgőben ? Hát erre a mi kórházunk sem modern, sem alkalmas, sem hygienikus. sém tiszta, sem egészséges. Minő eredménye lehet ilyenkor a legjobb, legügyesebb kezelésnek is ? Minő híreket visznek szét rólunk ? A város, a meg}

re s az állam közrefogásával meg lehetne e kérdést alkalmasan oldani s nem ad »Graecas Calendas« odázni. A BALATONVIDÉK TÁHK A JA. Sóvárgás a Balaton után. Mindenütt szép a tavasz, még a nagy városokban is. Felfrissülünk, újjászületünk, midőn májusban megpillantjuk a pesti körutak üdezöld hársfáit s a világos tavaszi toilletteket. Ilyenkor még a legprózaibb lelkű nyárspolgár is Naturschwarmerré válik s önkénytelenül érzi, liogy a nagy, otromba bérkaszárnyák közé valami szokatlan, ünnepélyes, bájos költői hangulat lopózkodott be. E hangulatot jelzi az a nagy virágkultusz, mely Budapestet a tavaszi hónapokban Európa legszebb fővárosává teszi. A budapesti nép sok támadásban részesül, amiért ablakait, lakását virágokkal nem disziti. Kérem azokat a folyton angliai s németországi példákra hivatkozó magyar urakat és hölgyeket, tartózkodjanak itthon ez időtájban s nézzenek maguk körül. Látni fogják, hogy utcáink valóságos keitek, s minden utcasarkon orgona-, gyöngyvirág-," rózsa-, buzavirágbokrétát kinál egy-egy falusi asszony. Csupa szín, csupa deiü, csupa illat mindenütt! Juniusbau itt hagy bennünket Primavera. A fák levélzetét bevonja a nehéz, szürke, nagyvárosi por, akácillat helyett szurokszag terjeng a levegőben. Fogy is a lakosság napról-napra Aki csak teheti, menekül falura, vizek, hegyek mellé. Ilyenkor bennem is ellenállhatatlan erővel ébred fel a nosztalgia. Bármennyire szeretem is Budapestet könnyelmű, vidám, kamaszkorát élő parvenu-népével, ilyenkor már hullámzó sárga rozs vetések, sötét, hűvös bükkerdők, bájos, zöld szőlőhegyek, egyszerű, egészséges falusi emberek közévágyódom, minél közelebb a természethez, felejtve ezt a mesterkélt, lélekőrlő nagyvárosi kultur-életet. Nem elégit már ki a Duna, nagyon keskenynek, szintelennek, osztráknak látom, a Balaton hatalmas zöld tükre lebeg előttem. A Margitsziget s a budai hegyvidék is nagyon civilizáltnak, nagyon városiasnak tetszik. Szóval követeli jogait a minden fő városiasságom mellett is bennem lappangó falusi gyermek és száműzöttnek, idegennek érzem magam a nagy ház és embertömegben. A nagyvárosi ember egy sajátságos ember-tipus, mely nagyon mesterkélt, természetellenes életet él. Sok tekintetben nagyon ügyes, élelmes, praktikus, koraérett, akit az élet ocsmányságainak, az emberek önzésének, az élctkiizdelem ridegségének nagy tömegben való korai látása hamar kijózanit ábrándiaiból, eszmélteiből. De azért ne irigyeljük azokat, kik nagyvárosban születtek és ott töltötték gyermekkorukat. Az ő életükben, érzésvilágukban nagy űr van. hiányzik belőle egy csomó kedves, kitörölhetetlen, friss benyomás, melyeket csak falun, a természet körül szerezhetünk s csak a fiatal korban, midőn lelkünk benyomások magábafogadására elég fogékony. Egy falusi házban születni, melynek korlátlan ural vagyunk, melyben előttünk egész nemzeSirolin EmeU ax ttvlfyat M • testsúlyt, megsrOnteti a kBhScétt, ráladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozís, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & €•. Basel (Siáje), Roehe fi 9) Kapható onroti rendeletre a ryófyutrtirakb«n. — Ara Uvegookmt 4.— korosa.