Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-03-18 / 11. szám

1906. március 25. BALATONVIDÉK zottság ezen tárgyalásai által azt vélte, hogy a város köz és magánvilágitás ügye minden irányban meg van védve : a Ganzgyár ajánlatát elfogadásra ajánlotta. Tette még azt azon tudstban, liopy a Ganzgyár kiküldöttével történt, megállapodások oíy termesze'üek, hogy azok biztosítják egyrészt a villámos telepnek a legjobb rendszerét és legjobb anyagból leendő elkészítését; másrészt, a Ganz és társa ajánlatának elfogadásában nemcsak a magyar ip«r pártolását látja a bizottság, hanem azon szempontokat is, amelyek egy bérletnek 50 évre leendő kiadásával az auyagi felelősség és a megbízhatóság tekiutetében is megvannak és amit ily nagy horderejű vállalatnál tekinteten kivül hagyni nem szabad. Időközben azonban más cégektől is jött, be ajánlat, Ezt azonban a bizot'ság, mivel a Ganz-gyárral olykép állapodott meg, hogy addig, míg a Ganz-cégggl a tárgyalást be nem fejezi, más céggel nem tárgyal, figyelembe netn vette. Különben is oly általános természetű körben mozgott, az ajánlat, hogy azt, érdemleges bírálat alá venni nem is lehetett, volna, hiányozván a teljes terv és költségvetés. A képviselőtestület hosszas vita után abban állapodott uieg, hogy 30 napi határidővel a bizottság javaslatát érdemleges tárgyalásra kitűzi ós egyben felkérte a bizottságot. hogy a képvise'őtestűleti gyűlés határnapjától számított 14 napon belül beérkezendő ajánlatokról is tegyen előterjesztést. Nem lehet, kó'elkeduüuk, hogy a bizottság ezen hat.áro/.at alapján tanulmány tárgyává fogja tenni az ajánlatokat ós mindenben a varos érdekeit fogja szem előtt fartani. A város igazi érdekében való, esetleg pedig nem a legolcsóbb ajánlat lesz, mert a város már nem egyszer kémen}' tanulópénzt, volt kénytelen áldozni hzért, mert a legolcsóbb mellett elfelejtette a megbízhatóságot is, mint elsőrangú érdeket szem elő:fc tartani. Rwméljün, hogy ezúttal nem igy lesz. Ezután a folj'ó ügyeket tárgyalták. A Balaton körül. Irta : Cséplő Ernő. III. A Balatont körülövező nép színmagyar. Lámpával sem találhatni itt mást. A magyar jelleg egy üdülő vagy fürdő helyén az országnak sem domborodik oly nagy mértékben kj, mint itt. Ha az idegen üdülni vagy fürdőzni Magyarországra jött, jó szívvel épen ez okból egy helyet sem ajánlhatnánk inkább, mint a Balatont. És hogy egye'őre mégis félünk az ilyen ajánlástól, az is csak azért, van, mert. magyar nép lakik erre. E< a dunáu'uli magyar ember, talán a világ legélhetetleuebb embere. Keleti lom liasággal nézi maga körül a világot és csak akkor eszmél föl, a mikor földet kínálnak neki, amikor földre alkuszik. De hogy a földet másra is tudná használni, mint buza, kukorica meg árpatermelésre, annyira még ezideig nem vitte. Pirulnunk kell fajunk miatt,, a mikor halljuk azt, hogy a Balaton mellett fürdőző a fővárosból hozatja a hízott, baromfit, a zöldséget, a gyümölcsöt, a főzeléket, i teavajat ós sok más egyebet, mert ott a Balaton partján nem kap. Pedig minden körülmény látszólag arra utalja a Dépet, hogy ilyesfélét termeljen. Ezért van az, hogy a Balaton mellett, való fürdőzés ma még nagyon drága. A lakosság cseppet sem törődik azzal, hogy az áldott, nagy vizet, a természeti kincset kihasználja. Pedig, ha törődnék, busás megélhetést biztosithatna magának sok ezer ember a mai tengődés helyett és a fürdőzöknek ez lenne a világon mégis a legolcsóbb helye, a hol a meleg nyári hóna pokat, kellemesen el lehet tölteni. Igenis, az itteni magyarságnak nagyarányú termelésre kellene berendezkedni. Eí amit a fürdővendég elfogyaszt,'

1 azt ennek a három vármegyének a lakossága van hivatva egész teljességében megtermelni. Van it t, minden, ami az élelmezéshez szükséges. Terem buza, bor kitűnő. Még elsőrendű ásványvizek is vannak. Hússal bővelkedik a rét, erdő, mező ; hallal a viz. Még csak nagyarányú gyümölcs , ker'gaz dálkodás és baromfitenyésztés meghonosítása kell s akkor mindent kiad a Balaton, amit csak szem, száj megkivánhat,. Attól nem kell épen tartani, hogy több lesz a termelő, mint a fogyasztó. Ha megesnék az, hogy az üdülők nem tudnák a megtermelt mennyiséget elfogyasztaui, itt ez az óriási fővátos. A bolgár kertészek háromszor akkora költséggel termelik itt a zöldséget, mint a Balaton mellett termelhetnék az ottani lakosok, és a bolgárok mégis meggazdagodnak a magyarországi kirándulásokon. Azután Szombathelyen keresztül Bécs sincs messze. Hat, a német, nagy városok fogyasztása ? óriási tér nyilanék az eladást, illetőleg, csak termelni kell és a termelést, okosan, céltudatosan irányítani. Kimondom, a mire gondolok. A mindsürübbé válló parcellázás sok cselédembernek veszi el kenyerét. Amúgy is nagytömegű a megélhetéssel küzdő szegény ember. A Dunán

1 uluak ezt, a proletár népét a Balaton mellékére kell vonzani ; kezébe adni az eszközt és módot nyújtani arra, hogy necsak megélni tudjon de ha szorosabban megfogja a kapa nyelét, hát tisztességes munkával vagyont is gyüji liessen. A ma még sok tekintet bej kietlen, kopár Balatonmellék igy válhatnék egy pár esztendő alatt valóságos paradicsommá. És ha az idegen idejönne, nem latua lerongyolódott embereket ődöngeni az elhanyagolt falukban, hanem találna olyan állapotokat, ahol öröm élni, mert a környezet is vidám, elégedett és boldog. Krónika. Megjósoltuk e he^'en : ha a hatalom megtiltja március idusának nyilvános ünneplését, ünnepel mindenki egyedül, ünne pel a nagy naphoz s a márciusi eszmékhez illő higgadtsággal, méltósággal. Ezeket mondotiuk s jóslatunk valóra vált. A hatalom a nyilvános ünneplést, megtiltotta s a közönség — bár zártkörben — méltóan ülte meg a szabadság napjának emlékét. Nem vonulhatott végig az utcákon — mint eddig minden évben — áriatlan égő fák lyákkal, meggyújtotta hát a kegyelet, a visszaemlékezés lángjait, lakásai ablakaiban. Nem küldhetett — mint ez idáig tette — a szabad ég alól fohászt a magyarok istenéhez, elvonult hát az isten házába. Ott még zavartalanul ünnepelhetett. Bar szól a történelem negyvenhat esztendővel ezelőtt, élt egri nőkről, kik a szabadság napját a templomban óhajtván megünnepelni, ezt, nem tehették. A templom zár' ajtaját fegyveres katonák őrizték. De hál'Istennek, ma még nem tartunk iit. * * A Borsszem Jankó cimü élclap még boldogult mameluk korában minden évben — a zsidók hosszubőjt ünnepe napján — egy ismeretes képpel jelent meg. A kép, — van-e ki ezt, nem ismeri — egy kiváló ellenzéki politikust ábrázolt, ki várja az első csillagnak — az ő csillagának feljövetelét. E kép évről-évre ama bizouyos na pon napvilágot, lá'ott. Ilyen formán vagyunk mi is a — Festetics szoborral. Valahányszor oly naphoz érünk, midőn kegyelettel és hálával emlékszünk meg elhalt nagy honfiakról, mindannyiszor fájdalmasan látjuk a szobor csonka állapotát s ismét csak azt a sokszor hangoztatott kérdést, vetjük fel : mikor teszik vissza a letört darabokat helyükre ? Most zöldéi a szobor körül a pázsit, most rügyeznek a szoborra hajló fák, lombok, csak maga az az óro marad oly puszta, oly csonka, mint eddig volt. Vájjon meddig áll még ugy ? * * * Rég akartunk már arról szólni, hogy városunkban nincs szini bizottság. De hallgattunk, mivel a tél folyamán e kérdés nem volt alkalomszerű. Most azonban, hogy néhány hót múlva színészek jönnek városunkba, a szini bizottságról aktuálissá válik a betö. Persze, ha most kellene bizottság összeállításáról, tagok verbuválásáról gondoskodni, szót vesztegetni is kár volna. De szerintünk van ily testület. Az »Otihon«kör zenei ós irodalmi osztálya. Reá hárulna az a feladat, melyet más városokban a színi bizottságok teljesítenek. S hogy a szakosztály pártolja is a színház ügyét, hisszük. A magyar színészet pártolása most kétszeresen Is kötelesség. A művészet ápolásán kivül ezt parancsolja a hazafiság is. HÍREK. — Egyházmegyei hirek. Megyés püspök urunk ö Nagyméltósága dr. Palyi József papneveidei lelkiigazgatót, a püspöki szentszékhez házasság védővé és a szerzetesi fogadalom védőjévé kinevezte. — A Kardos Lázár halálával megüresedett zalamihájyfai plébánia lelki és anyagi Ügyeinek vezetésivel Bereczk Gyula zalaszeutgróti káplán bízatott meg. — Magyar Iparvódö Egyesület megalakulása Városunkban is megindult a mo/galom. A hazafiúi hévtől eltelve mi sem türhetjük tovább összetett karokkal azokat az arcul veréseket, melyek ugy az absolut,izmus ]elött, valamint, ez alatt hazánkat, alkotmáuy unkát s vele együtt az egész i'emzetet szünet nélkül érik, A tényekből ítélve, őutudatra ébredt már a nemzet, tudni f;gja s akarja is felvenni a harcot. A jelszó elhangzott s a zászló lobog már hazai iparunk védelmének érdekében, mely legsikeresebb fegyver elleneink ellen. Szegődjünk zászlaja alá mindnyájan, hoz-a meg az áldozatot, mindenki, akkor ügyünk győzni fog. Keszthelyen március 15 én alakult meg a Magyar Iparvédő Egyesület. A 10 órai ünnepi mise után átvonult az ünneplő közönség a Hungária szálló nagytermébe, hol a Dalkör által előadott bymnus utáu gróf Batthyány Pál egyszerű, világos s keresetlen szavakkal érthetően kifejtette az intézmény célját s feladatát. Tartalmas beszéde, uielyböl szivének és lelkének teljes meggyőződése sugárzott, ki, mindvégig lekötötte a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóinak figyelmét. A kérelemmel párosult f lhivásával legelső sorban a magyar nőkhöz fordult, mint akik szivüknek bámulatos nagy szeretetével a családi életet édessé, kellemessé a boldoggá teszik, hassanak oda, hogy nemzeti ideáljaink megvalósulhassanak s mutassák meg tettekkel, hogy a talán első pillanatra a szemnek nem igej tetsző honi gyártmányaink nem oly durva, avagy hitvány minőségűek mint, aminőknek kikiáltva vannak. S ha esetleg szemkápráztató s néha talán Ízléstelen s szemet rontó külföldi, különösen ausztriai utánzatok produkálására magyar jellegénél fogva nem annyira alkalmasok is, de lelkiismeretének egész súlyával állíthatja, hogy a magyart magyarrá a nemzetet boldoggá csak a magyar ipar teheti. Ennek fejlesztésére s ápolására szólít csatasorba minden rendű és rangú honfit. A lelkes szavakkal előadott buzdítás sikeréről a publikum tapsa s éljenzése tanúskodott. Ez a buzdítás csak erőt, kapott s a kedélyek izgatottsága o-ak fokozva lettek Nedeczky Jenő felszólalása által. Az őszinte szívből jövő, mély értelmű s temperamentumos beszéd gyújtó hatású volt. Végül Schwarcz Zsigmond dr. köszönetét fejezte ki ezekért az igazán sziveket magához ragadó beszédekért s miután konstatálta a magyar Iparvédő Egyesületnek Keszthelyen ós vidékén való megalakulását, a tisztikar megválasztására a következő javaslatát ajánlja elfogadásra: Elnök: Dervarics Imre, társelnökök: Nagy Istvánná, Krausz Lajosnó, Regensperger Ferenc ós Berzsenyi Gyula; pénztáros Prisz-