Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-03-18 / 11. szám

X. évfolyam. Keszthely, 1906. március 18. szam. BALATON DEK MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG F: ? KIADÓHIVATAL I volt gaid. tanintézet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbizásoka és reklamációkat a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak. Egész évre . . ... lü kor. — fi. Fél évre. . . . . 5 „ — ,, Negyeil évre 2 „ 60 , Egyes szám ára 2u , Nyllttér petltsora alku szerint. Jogot a népnek. (*) Ezt hirdette Fejérváiy Géza báró, táborszernagy és miniszterelnök az elmúlt hét egyik napján az újpesti 150-eseknek. Még többet ! Ő a kegyes szivü népbarát, nem elégszik meg a hideg joggal. Az egyszeri királyijai tart, ki minden vasárnap legkevesebb egy tyúkot akart látni alattvalóinak talában. Fejérvárynak ez mind smarn. Ez mind kevés. Ő népjólétről áimodo- í zik. Minden alattvalójának szájáról 1 mézet és pecsenyezsirt akar látni lefolyni. Neki, az irgalmas szamaritánusnak még ez is kevés és smarn ! Minek is járjon az a kapás, kaszás ember gyalog. Ezt is megakarja szüntetni. Express, gyorsvonat és automobil szállítsa a szegény föld népet ezentúl utjártában. Erre nézve ugy mondják, hogy már javában folynak is a próbák Ő kegyelmessége és magas társainak jóvoltából, , mint írják : szociáldemokratának fölcsapott : lakatos és asztalos segédek, mázolok, faragók, gyorsvonatok első osztályú fülkéiben po:akos szivarokkal szájukban száguldanak szerte az l országban hirdetni Fejérváryék uj evangéliumát: »népjólétet és jogot a népnek.* No hát, ilyet pipáljon Vilmos császár ! Hallatlan nagyiéi kitség. Fölül múlhatatlan kegyesszivüség Ebben az országban mindenki népszipolyozó, csak ö és társai a nép igaz barátai. 0, ki sajnálkozik azon, liogyime a nép mily szegén), menynyi áldozatot hoz a hazáért, mint mennek bátran, elszántan azok a derék fiuk ott a csatasorban — a tűzbe. Hanem azért a kegyes szivü táborszernagy mégis kívánna : 400, azaz négyszázmillió ujabb hadiköltséget, évenkint 30 ezerrel az eddiginél több újoncot, hogy mentül több civilbagázst lehessen mészárszékre vinni, ha ugy kívánná a nagyhatalmi viszketegség és a magyar barátságban fölülmulhatatlau Bécs. Ő ezt kívánja. És ha nem, akkor »rendet csinál* ebben az országban, történjék báimi. Vagyis, ha milliók érdeke, jóléte, vagyona, békéje, élete van is oda, csak >rend« legyen, azaz : magyar fizess 400 milliót, adj újoncot, mert ha nem, akkor . . . . A BALATONVI!)ÉK TAHCAJA. Eötvös Margit házassága. (Vége.) Tavasz volt újra. A viruló természet újra magára öltötte ezerszínű ruháját s a madárdaltól hangos v . . . . i hegyek oldalán ismét nyüzsgés, mozgás, élet töltötte be a tájat, amene a szem csak tekinthetett. A mindennapi kenyér után futkosó emberek elfelejtették már a v . . . . i szerencsétlen napot s az Eötvösék vendégei is eltávoztak már, ki hálakönnyüt hullatva a búcsúzáskor, ki pedig megsiratva, meggyá-zolva a szomorú temetéskor. Csak egy maradt még közölük. Csak egy nem tudott bucsut venni attól a háztól, hol menedéket, ápolást, vigasztalást talált, mikor a sors keze megfosztotta mindentől, mi neki kedves volt. Sz amosy Miklós, az a sokat kínlódott rendet csinál, történjék bármi is, vagyis, ha a félország bele pusztul is, de rendesen kell fizetni, mert különben nem lesz rend. . . . Igy nézne ki hát igaz világításban az a híres Fejérváry — Vészi Jóskec féle népjólét és népjog. Fizess magyar és hallgass magyar: egyebekben pedig minden jog csak lárifári és smarn. Tetteket. (*) Beszéltünk és irtunk már eleget — no meg néha napján ittunk is nagyokat — a hazáért. Csakhogy a sok üres beszédből nem él meg ti haza. Az ügj'vivők beszélnek és cselekszenek. Mig mi hazafiaskódunk citra szónoklatokkal és szavalmányokkal, észre sem vesszük, hogy nyakig fegyverbe öltöztetett bennünket a népjogok nagy kormánya és t'élő, ha még sokéig folyik a honmentő szóáradat : egyszer csak arra ébredünk, hogy ami még maradt az alkolmáuyroncsból azt. is magával ragadja a hazafias szóáradat hullámverése között vidáman úszkáló abszolutizmus. Hát csakugyan iit voina már az utolsó óra: a teltek órája Ne értsen félre bennünket ó kegyes — Veszi — Veisz Jóskec sajtólőuöK, demagóg méltósái os ur ! Nem kívánunk mi iná-t, mint tetteket. Nagyon ifjú, nem tudott csak megválni az Eötvösék vendégszeietó házától. Az a retteneies este megfosztotta anyjától s jegyesétől, kik ott alusszák már örök álmukat a kis kápolna mellett a temetőben, magát pedig hosszú, hosszú időre nyomorékká tette. Azóta, hogy öntudatra ébiedt halálos álmából és fellábbadt oly soká tartó betegségéből, ugy oda forrott lelke, szive ahhoz a tájhoz, ahhoz a temetőhöz, a temetőben ahhoz a két virágos sirdoinbjioz, de különösen ahhoz a halvány szép leányhoz, hogy éles fájdalom nyilait a szivébe, valahányszor az eltávozásra gondolt. Azután meg hová menjen ? Hiszen az az édes otthon, mely lelkének minden boldogságát képezte, összeomlott, nincs többé, Nem várja többé hazatélő fiát szerető édes anyja, ninc* többé az az édes, bájos kis angyal, kit megirigyelt tőle a kegyetlen végzet. Hogyan hagyná ott azt a két sírt, hol azok nyugosznak, kik magukkal vitték élete boldogságát, jövőjének minden reményét. De hogyan váljon meg attól a halovány, szép leánytól, kinek talán életét köszönheti, ki elfeledve a saját szivének sajgó sebét, az ő segitségére, ápolására sieted ? Miként hagyja itt mentő angyalát, mikor tudja, érzi, hogy azon sok Jóért, miben itt részesült, nem tud eléggé hálás lenni soha, soha!? Igy azután napról-napra halogatja bucsuzását s mig együtt fonnak a tavasz virágaiból koszorút szeretteinek sírkeresztjére, mig együtt ápolják azoknak sirján a nyiló virágot, nem veszi észre, hogy szive, lelke elválaszthatlanul összeolvad azéval a halvány szép leányéval. Mig együtt járnak be erdőt, mezőt, rétet, mig együtt hallgatják a fülmile dalát, nem érzi, nem tudja, hogy lelkükben valami titkos vágj*, valami titkos epedés támad, amitől egyik sem mer a másiknak beszélni, hiszen mindenik tudja, hogy a másiknak lelkében él a szeretett, az elveszített ideál képe. Amit azonban ajkuk nem mert elmondani, érezte szivük, elbeszélte a sze<;*" Emeli az étvágyat ét a testsúlyt, megszűnteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. ----s •-•ír,:.. '• Tüdőbetegségek, hurutuk, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Koche" eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche Jk €<•. Basel (Svájc). Kapható orvaai rendítette a fyéfyMerttrakbafl. — Ara üvn«kint 4.—korona.