Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-03-04 / 9. szám

4. BALATONVIDÉK 1906. á pri lis 15. kedés, mint az önállósítás hármas tényezői közül, amelyek a vagyonosodást a jólétet, s ezek révén erőt, hatalmat, és tekintélyt adnak az államnak, — hazafias áldozatok­ban mindig versengző polgárságunk teljes egészében magáévá tette. Bár még a tag gyűjtés a kezdetén van, — mint halljuk — már is 126 lelkes tagot számlál a ne­mes intézmény, mely hivatva lesz hazánk jólétének alapját megvetni és egy szebb jö­vőt biztosítani. Alakuló közgyűlés a nagy­jelentőségű napon, március 15 ikén lesz. Az ideig tagajánlkozás Takách Imre fő­szolgabíró megbízásából Bognár Imre jegy­zőnél eszközölhető. — Közgyűlés. A «Keszthelyi Jótékony Nőegylet» 1906. március 11-én (vasárnap) d. u. 3 órakor a községi iskola munkater­mében rendes évi közgyűlést tart. — Megakadályozott nspgyülés. Süme­gen február 25-n a templom-teren nagy néptömeg jött össze a városból és a vidék­ről, hogy Eitner Zsigmond volt országgyű­lési képviselő beszámolóját meghallgassa. Azonban 35 csendőr egy hadnagy vezetésé vei a népgyűlés megtartását — hatósági rendeletre — megakadályozta. Erre az ez rekre menő nagy néptömeg, melyben az egyesületek zászlókkal és gyászlobogókkal jelentek meg, szó nélkül, csendben a zászlók elövitele mellett, az ott levő plébánia tem­plomba sereglett s azt a szó szoros értel­mében zsúfolásig megtöltötte. Ezután az ájtatos sereg térdre borult s ajkán megzen dűlt az ilmádunk szent Ostya« és »Áldd meg, országunkat, mi magyar hazankat« egyházi éuek. Németh János plébános ál­dást adva a népre, rövid, mélységes haza­szeretettől izzó beszedet mondott, mely oly nagy hatást tett a jelen voltakra, hogy sokan könyeztek. Az egybegyűlt népnek ölökre emlekezetes marad ez a nap. Hatá­sos beszédjet avval végezte : > Isten áldd meg a magyart ! Mire fölhangzott az orgo­náu nemzeti imánk fönséges dallama s a több ezer ember keblebői. mint egy szájból szállt a fohász a magyarok Istenéhez: >hozz reá vig esztendőt, megbűnhődte már e nép a multat s jövendőt !« Daibeu a polgári önképzőkör termebeu lelkes hangulatit tar­sas tbéd volt, ahonnan üdvözlő sürgönyt küldtek Kossuth Feiencnek, mint a szövet­kezett e'íeuzek vezerónek. — Kossuth me­leg hangú sürgönyben köszönte meg a ki­fejezett bizalmat. — A farsang utolsóelőtti napján, hét­főn este a Lusztig íéle vendéglő helyisé­gébe gyűlt az iparos osztály a »Keszthelyi Iparoson Dalnöre« nek zonaestelyere. A műsoron jelzett darabokat legelvezhetőbb közvetlenséggel adták elö ; minden szamat, különösen P«p József sümegi kántortanító Iparos-induló-ját. — legel vezhetöbb könnyed­séggel s Összhangban adták elő. A felzúgó tapsok egyformán szóltak az előadóknak s karmesterüknek, A tanc vigan folyt, mar amennyire a túlzsúfolt teremben lehetett. Ez különben nem zavarta a jókedvű fiatal­ságot. Együtt voltak reggelig. — A niu latsagon telűlfizut ni szívesek voltak : Bu­ráuy Gergely dr,. Lakatos Vince dr., Bognár Imre, Csótár Vendel, Sziber József 2—2 kor. Buchberger Gusztáv, Düch Mar­touné, Sohipei t Ferenc, Braun Rudolf 1—1 kor. Szili Lajos 60 f., Láng József 40 f. Összesen 15 kor. Fogadják a nemes­szivü felülfizetök az Iparosok Dalkörének hálás köszönetét. — Piknik. Az idei farsangnak méltó befejezése volt hétfőn a Hungária szabó­ban taitott zártköiü u. n. Batyu bál. A mulatságot városunk több családja ren­dezte. Az es'et zsúr vezette be, melyet, ké­sőig tartó tánc követett. — Az «0tthon«-kÖr sport ós jóiéii bi­zottságának elnöko Fáber Sándor gazd. tauiut. tanár igen életre va'ó eszmével lé­pett a kör legutóbbi választmányi ülése elé. Ugyanis ajánlotta a v la-ztmányn-ik, hogy indítson városszerte mozgalmat, a balatoni park éneklő-és hasznos madarainak védelme és felszaporitása érdekében. A terv kivi­tele mesterséges fészkek ós madáretető he­lyek felállításában ós fentartásában állana. A terv magában is igen szép, a kivitel pe­dig semmi nehézséggel sem járna. Csekély anyagi áldozatra, 50 fillérre volna csupán szükség a felvetett eszme minden egyes tá­mogatója részéről, amennyibe egy-egy fé­szek kerül. A begyült összegből megfelelő számú mesterséges fészek vásároltatnék meg, a fenmaradó pénzen pedig a télen át itt tartózkodó hasznos madarak etetésére ele­ség szereztetnék be. A jó eszmét, mihelyt, köztudomásúvá lesz, hisszük, szívesen fogja felkarolni városunk közönsége, melynek be­cses figyelmébe a magunk részéi ől is me­legen ajáuljuk. Az adományok gyűjtésére szolgáló ivet már kibocsátotta a kör. Ámde csupán filléreinkkel támogatva az ügyet, csak fél munkát végzünk. Tudjuk, mennyi ellensége vau hasznos madarainknak, külö­nösen a pajkos fiukban, kik a madárfiiókákat kiszedik, a fészkeket elrontják. Minden esetre társadalmi uton kellene odaíratni, hogy az általuk okozott károkat legalább csökkentsük, ha egyelőre végleg megszün­tetni nem tudnánk. A parkban sétáló kö­zönség kísérje éber figyelemmel ezek ga­rázdálkodásait és miután a város úgyis rendes őrt alkalmazott már a parkban, ami szintén dicséretes intézkedés, legegyszerűbb az ilyen garázda gyereket az őrnek áiadni, vagy a városi hatóságuál feljelenteni, mely annak megbüntetéséről goudoskodni fog annyival is inkább, mert a hasznos mada­rak oltalmáról a törvény szakaszai is intéz­kednek. Lapunk zártakor értesülünk, hogy Fáber Sándor gazdasági t.anint. tanár teg­nap a Balaton pártján levő parkban száz darab madárházat állított fel éneklő mada­rak számára. — Negyven harci bárd. Említettük már, h gy a keszthelyi Balatoni Muzeum Egyesület a Keszthely mellett volt, Mogen­tiána nevü romai telepet ásatja. Nap-nap után érdekesebbnél érdekesebb leletek ke­rülnek még mindig elö. Az ujabb leletek uiegerősitin azt a történeti tényt, hogy Mogentiauát a nyugat római birodalom megdőlte után a nepvándorlok szállták meg. A római kor emiekei mellett ugyanis sok jellegzetes népvándorláskori vastargy is ke­< íül napfenyre. Ugy látszik, hogy a nép­vandorlóknak is kellett félni a későbbi el­lenségtől, mert amazok eszközeit mély göd rökben halmozva tslálják, ami azt sejteti, hogy gazdáik az ellenség elől rejtették el. Tegnap egy gödörben negyven harci bár­dot talabak, amelyek a viharos időben leg­inkább a vért ós pajzs összezuzá-tára szol­gáltak. A telepen talált tárgyak is több szekrényt töltenek meg. — Unterberger emlékezete. Az ipar­testület febr. 23 au gyászmtsór. szolgálta­tott bold. Unterberger Ferencért. 24-én pedig társas összejövetelt rendezett, a Lusz­tig tele vendéglőben. 8 óra után néhány perccel Batthyány József gróf, Takach Imre főszolgabíró és Soliwarz Zsigmond Ügyvéd kíséretében megerkezett, az emlék­ünnepély ie. Az Iparosok Dalköre nyitotta meg az üuuepélyt, a Hymnus eióneklósévei. Az első fogás ut.áu Ciathó Alajos iparha­tósági biztos emelkedett szólásra s tartotta serlegbeszódét többszörös helyeslés ós él jenzés közt. Schwarz ügy vad üdvözölte a kerület volt országgyűlési képviselőjét. Lelkes éljenzés kísérte beszédjét. Batthyány József gróf lelkesítő beszédet intézett »z iparosokhoz. Bognár Imre adóügyi jegyző az iparosok helyzetét ecsetelte ós az Ipar­védő Egyesü et.be való belépést ajánlotta. Priszuy ák István a hazaszeretetben jó példával előljáró honfia'tat éltette. A Dal­kör a vacsora közben és záradókul szép dalokat énekelt. — Sétahangverseny A h-lybeli izr. nők krajcáregyle'e mult, szombaton tartotta meg farsangi mulatságát az Amazonban. A mulatság* t, melyet séti hangversenynek ne­veztek el, inkább lehetett volna kedélyes és szépen sikerült tea-esiély oirnmel illetni, mely alkalommal a hangversenyt a buda­pesti harmadik bosnyáke/red zenekara szol* gáltatta. A hangverseny, melynek műsorá­ban szerepeltek Qrpheus nyitánya, Carmen, Mulató Istenek egyes részletei, Magyar áb­ránd (szóló, vonós ötös kísérettel), D -nevér s egyveleg magyar darabokból, fél 9 óra felé kezdődött s rartott vagy negyed tizen­kettőig. Ezidő alatt az asztalok körül ülő közönség vígan teázott s fogyasztotta a buzgó felszolgáló hölgyek jóvoltából a sü­teményeket s egyéb édességeket. A hang­versenynek legszebb száma volt, a magyar egyveleg (Himnusz, Szózat, Rákóczi-induló), melyei a közönség állva hallgatott végig. Az estélyen képviselve volt, városunk tár­sadalmának minden osztálya. Megjelent Batthyány József gróf kerületünk országgy. képviselője is, kit beléptekor a közönség zajos éljennel fogadott. Dicséretet érdemel­nek munkájáért a rendezőség s az árusító höl­gyek, kik a jétókonycélra szép összeget gyűjtöttek. A három első győztes nevét ideiktatjuk : Pető Erzsike 41 koronát, Mar­ton Irma 37 és Krausz Fló.ia 34 koronát vettek be sütemények ós virágokból. Áru­sítók voltak még : Fisch Jetta, Gersli Róza, Herczog Szidi, Pollák Margit és Rózenberg Paula. Hangverseny után a katonazenekar ós Bizi Sándor bandájanak muzsikájára reg­gelig tartó tánc következett,, mely mind­végig jókedv jegyében fesztelen h, ngulat közepette telt el. A mulatság tiszta jöve­delme 210 K. 74 f. Az estélyen felülfizet­tek : Batthyány József gróf 10 K., Sommer Ignác 6 K , özv. Weitner Adoltué, Nagy Isiváu, Kardos Jenő, Jakab Mátyás 5—5 K., özv. Schvarz Ignácué, Neuuiark Béla dr. 4—4 K., Nádor Henrikné, Schleiffer Izidor, Molnár Ignác, Spiegel Izsó (Gulacs), Csókái Adolfnó (Bpest), Lázár Alfréd dr.-né, Krausz Lajos 3—3 K., Biichler Gyula (Pa­csa) 4 K., Neuuiark Iguácné, Bronner Her­mann, Hochstádter Sándor dr., Boda Ja­kab, Berenyi Béla, Frank Ignác, Simon Ernő dr., Nagy Mór, Bőhm Mór, "Wald­hauser F. (Egeraracsa), Csóby Lajos 2—2 K., Barta Vilmos, Bogy ay Máté, Papp Mi­hály százados, Bőhm Béta, Milkovics Ernő, Schvarz Henriké 1 — 1 K. Fogadják a fe­lülfizetők es az árusító hölgyek az egylet hálás köszönetét. — TŰZ. Kedden éjjel 2 óra tájban a gazdasagi tanintézet majorjában levő szénás pajta, melyben mintegy 1000 mm. préselt széna ós egyéb takarmány volt felhalmozva, kigyulladt. A tüz színhelyén hamarosan megjelent az önkéntes tűzoltó­ság őrsége Harasztovics István főparancs­nok vezetésével s a konvódbuszár osztály tűzoltó legénysége. Gyors beavatkozásuk s célszerű ó vóintezkedó.sük által sikerült a tüz tovaterjedését, megakadályozni s a i'zél alatt, levő isi állót, kukonca-górét és két, szalmakazalt megvédeni. A tüzet azon­ban csak a késő reggeli órakbau tudták annyira eloltani, hogy a közvetlen vesze­de emtől nem kellett tartani. A takarítási munkálatok egész es'ig tartottak, miköz­ben az izzó szénakötegeket a folyton erős­bülő szól többször lángra gy újtotta. A kár igen jelentékeny, amennyiben mintegy 2 évi szénakészlet lett a tüz martaléka. Nem mulasztha'juk el, hogy e helyen elismeré­sünket ne nyilvánítsuk derék önkéntes tűzoltóinknak, kik, mint már több alka­lommal ugy most is önfeláldozó munkás­ságot fejtetlek ki. Dicseret illeti a tűzoltó hu ?zarokat is, kik szintén igen buzgó munkásságot fejtettek ki. — Március 15. A > Független Magyar­országi oiyau njsagkötettel lepi meg már­cius 15- ikere a magyar közönséget, ami­lyennek mása nem akadt, a magyar hírlap­irodalom történetében. Mintegy háromszáz oldalra t,erjed majd ez az egyet'eu újság­szám, formában és tartalomban egyaránt értékes megörökítése mindazoknak a oso­dás emlékeknek, amelyek vonatkozásban vannak a magyar szabadságharc legtagyo­góbb napjával, március 15 ével A nyomda­technika tökéletességében, színes illustrá­ciókban mutatja majd be ez a hatalmas ujságkötet a nvgy idöiv martirkoszoiu sze­replőit, és fontos mozzanatait,— felöleli magába a magyarság minden küzdelmének j tázisát és közppontba állítja majd. Hen ' tallér Lajos szakavatott tollából «A ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom