Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-03-04 / 9. szám

1906. március 11. BALATONVIDÉK 3 sokkal inkább belé vau gyökeresedve, sem­hogy a nagy és más meggyőződését be­mocskoló hangot kellő értékére ne tudná leszállítani. A hagyományok iráut a magyar nemzetet jellemző megbecsüléssel viseltetik és azt eldobni ütés jelszavakért bizony soha nem fogja. Veszedelem nem is ez irányban vau. Egy más körülmény az, a melyre figyelmet kell forditanunk. A kisgazdák, a mióta a hitelszövetkezetek elszaporodtak, nincsenek többé a péuzuzsorások karjaiban. Kiszaba­dította őket a szövetkezés. De mást is cse­lekedett. Megtanította az embereket arra, mi ént lehet fillérekből koronákat, gyűjteni és a sok szövetkezeti tag, mely uton képes idővel milliókat megtakarítani. Szaporodik a pénz tehát a hitelszövetkezetekben. És ha igy van, a befektetésre is csak alkalom kell. A magyar ember pedig, ha pénze van, mit akar venni legelső sorban is legfőké­pen : földet, földet, földet ... Ez a szen­vedélye, ezért küzd ; ez mindene. A par­cellázással fölszabadul mindig egy nagy csomó cselédember, ekinek eztán sem ke­nyér, sem föld nem jut. Ha megunják a nyomorgást a vidéken, jönnek a városok­ba és beiratkoznak szociálístának. Ez már igy szokás ! Egy csomó zselléiféle, kisgazda is letör évenkiut; ezek is jönnek proletár­nak. Azokról, akik vizén hagyják itt ez országot, ne is beszéljünk. A legtöbbje meg van halva a hazára uézve ; kevés ke­rül vissza belőlük, hogy erősítsék, támo­gassák a nagy nemzeti erőt, a magyar falut. A télen a városokban nyomorgó és a tavasz ébredésével a falukba visszakíván­kozó szegény emberek terjesztik a nem­zetközi mételyt. Talán nem is tudják, hogy rosszat, nagy hibát cselekesznek vele. De ha tudják is, nem ők a büuösök, hanem a társadalom, m»-ly nem gondoskodik arról, hogy a fklu népét leláncolja a faluhoz, megtartsa a falunak. Ezekből a szegény emberekből lehet és kell is hasznos és bé­kés polgárokat nevelni. A Magyar Gazda­szövetség azzal az akciójával, amely a bérlőszövetkezetekre vonatkozik, belátha­tatlan uagy horderejű és fontosságú kér­dést oldhat meg. Alkalmas helyen kimérve egy két hold földet, melyen a szegény em­ber családjával elfoglaltságot és boldogu­lást talál, a legveszedelmesebb izgatóból is hasznos munkását nyerhetjük a társa­dalomnak. Az én szemem előtt virágzó telepek, boldoguló falvak, elégedett, életerő?, vidám arcú emberek lebegnek. A hol nincs redős homlok, nincs egyetlen jajszó; csupa vi­dámság, mosolygás, öröm és békesség. Hogy hol képzelem én ezt, nem nehéz rá­jönni. Az áldott nagy víz, a magyar ten­ger, ahogy a Balatont szeretjük nevezni, vidéke ilyen lehet, ha szeretettel ápoljuk azokat a törekvéseket, amelyek a Balaton ós a körülötte élő szinmagyarság dolgának előbbre vitelét célozzák. (Folyt köv.) Krónika. Nem hiába volt. borús az ég gyertya­szentelő napján, nem hiába hagyta oda odúját a medve, hamar is elmúlt a tél. Még c?ak március elején vagyunk s már enyhe szeüő fújdogál a napsugaras légben, nyílik az ibolya, rügyeznok a fak. De mintha az ily kötni ébredés csak azért, volna, hogy annál szembetűnőbb, annál fájóbb legyen HZ el ent t. a természet s az ors'.ág élete közt. Atnunuak ege derűs, emezé sötét,, vigaszt, nem nyújtó fellegek takarják. Sürüeu tornyosulnak egymásra a felhők, sehol egy hasadék, hol csak egy vékony sugár — a remény sugara átcsil­lanhatna. S mig a természet, bár lassan, lassan, de biztonsággal halad a feléledés utján, a politikában még mindig uincs ki­bontakozás, nincs éledés. Sőt, mintha mé­lyebben szemére húzná takaróját, hogy an­nál nagyobb legyen a reménytelenség. De ahogy a természetnek — a tavasz köze­ledtével — ébredni kell, a politikai élet­nek is — bár nincs időhöz kötve — előbb Utóbb életre kell kelni. Igy kívánják azt a természet s az — alkotmány törvényei. * * * A mostani politikai élet, erősen kihat a társadalom terere. Érzi mindenki, hogy mikor az irott, betű, a törvények nem nyújtanak elég segélyt, a társadalom tag jaiuak kell összeállni, hogy visszaverjenek uiiuden támadást. Nap-nnp után olvashat juk, hogy majd egy, majd az a testület, egyesület határozta el, hogy ezentúl csak magyar gyártmányt, vásárolnak. A buda­pesti egyetemi ifjúság köréből indult ki néhány nappal ezelő't az a mozgalom, hogy magyar divatú ruhában járjanak az ifjak. S miut hal.juk, helybeli gytnnasiu­muuk fiatalsága is követni akarja e pél dát. Fel akarja újítani s — hogy ugy mondjuk — szalonképessé akarja tenni újra a sarkantyús csizmát,, a zsinoros mentét. Ennél szebb, lelkesebb hazafias tettel a mostani időben nem igen cselekedhetik az ifjúság. .Rajta csak ! Zalavármegye közgyűlése a fcalaton­parti vasút épitésehez négyszázezer koro­nát szavazott meg. Ug)anakkor egy na­gyobb társaság a Balaton mentén más vasútvonal megépitésere kért engedélyt,. Városunkat e vonalak egyike sem érinti. Latszólag hát nincs is közünk az épülendő vasutakhoz. De ha elgondoljuk, hogy a zalai balatouparti fürdők — bár csak kocsiu, vagy gyalog voltak elérhetők — az utőboi időben milyen látogatottakká, ismertekké lettek, nem nehéz kitalálni, bog}' ezután kényelmes közlekedési eszköz igénybevételével még több üdülő vendég keresi fel azokat nyaranta, liogy aztán ezeknek a most még kis fürdőnelyecskéknek a közel jövőben leendő felvirágzását, nem szabad városunknak összetett kezzel nézni, az természetes. Ezt csak azért említjük, hogy a város meg ne feledkezzék arról, hogy a fürdő érdekében kész reformtervei vaunak, sőt már pénzt is szavaztak meg ily célra. Mert mi láttunk ám már ilyen csodát. De hát — bizva a jóban — hall­gatunk, Csak a csonka Festetics szobor el ne szólja magát. — Csornai prépost választás. A pre­montrei rend felirata alapján — miut ér tesülűuk — a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a prépostvalasztást áprilisra, a hús­véti ünnepeket követő keddre tűzte ki. A választás elnökéül a kormány Széchenyi Miklós gréf győri megyés püspököt kérte fel. — Egyházmegyei hírek. Schmied An­tal szemgáli plébános az ádándi, Nagy Virgil kaposvári káplán a miháldi plébá niát, nyerte el. Holwágner Pál csótht káp­lán Szentgálra ideiglenes administrátornak, Iuek, Béla Grelséröl Kaposvárra, Tamási István Miháldról Látráuyb», Doninanics Sándor Ádándról G-elsére, Sági József Szentgálról Csót.hra küldettek segédlelkészi minőségben. — Hazafias tüntetés. A képviselő­háznak karhatalommal való szétkergetése városunkban is izgatottá tette a kedélye­ket. j±z izgatottság még jobban növeke­dett, mikor az a téves hir kapott szárnyra a mult, szombat délutánján, hogy az éjieli órákban ide érkezik a királyi biztos, Por­teleky dr. személyében. A hir nem igBzo­lódottbesigy természetesen füstbe mentek azok a tervek is, melyeket fogadtatására néhány lelkes fiatalember rögtönözve ké­szített. A terv megmegvalósulása pedig csak impozánsabbá telte volna azt, a néma s hazafiúi szivből, fakadó tüntetést, mi vasárnap délelőtt városunkban észlelhető volt. Vasárnapra ugyanis kerületünk orsz. képviselője, gróf Batthyány József beszá­moló gyűlést hirdetett, de a kaihatalom beavatkozásától félvén, a beszámolót, nem tartotta meg, hanem ugy 11 óra tájban mégis megjelent az Andrássy-téren cso­portokba verődött választók között s né­hány szóval tudatta a képviselőház alkot­mányellenes feloszlatását s az absolutizmus beálltát. A jelenlevők tiltakoztak a ház feloszlatása ellen s zajosan éljenezték kép­viselőjüket. ^Mindez csak néhány percig tartott, ugy, hogy mire a készenlétben ál­lott, karhatalmat a történtekről érte­sítették, az összegyűlt tömeg csendben elosziott,. Megható jelenet volt a le­horgasztott fővel járó embereket látni. Miudenki tudta és érezte, hogy e válságos időben csak egyhez, a magyarok Istené­hez fordulhatunk pártfogásért. A szokásos 11 órai misére e napon is uagyon sokan jelentek meg s mindenki csendes áhítattal fogott imájának elmondásához. Az üunepies cseudben megszólalt az orgona mélabús hangja s kellemes összhangban fölhang­zott az ének : >Egek ékessége, földnek di­csősége. Magyarok asszonya . , . Majd pe­dig off-rtoriutn utáu a > Boldogasszony Anyánk« cimü régi magyar egyházi éne­künk következett, melynek fenséges ak­kordjai köuyeket csaltak ki egj es jelen­levők szemeiből. Befejezésül maradt a fo­hászunkat, búnkat, bánatunkat s óhajunkat kifejező Hymnus, melyet, felállva egy szív­vel és lélekkel éuekelt boldog-boldogtalan, gazdag és szegény egyaráut. Igy mult el február 24-ike uáluuk is, méltóan a nap jelentőségéhez. Adja az Ég, hogy imánk meghallgatásra tülaljon. Mint értesülünk, ez a magasztos tüntetés ma is és mind­addig ísmétlődui fog, míg a keserű pohár el nem múlik tőlünk. Fel tehát a tem­plomba! — Felkérettünk a következő helyre­igazító sorok közlesére: Tekintetes Szer­kesztősig ! B. lapiának mult heti számá­bau J»Betiltott beszámoló* czimü h;rben az van megírva, hogy a beszámolót felsőbb parancsra a halóság betiltotta. Miután a függetlenségi párt megbízásából éu jelen­tettem be a helybeli főszolgabírónál a be­számoló megtartását, kötolességem az igaz­ság kedvéért kijelenteni, hogy a főszolga­bíró nemcsak hogy megengedte a beszá­moló megtartását, de engedélyét a kor­mánybiztosi tiltó rendelet dacára sem vonta visszs, a beszámolót azonban a kép­viselő azért nem tartotta meg, mert vá­lasztóit a fegyveres beavatkozás veszélyé­nek kitenni nem akarta. Midőn e helyre­igazító sorok szíves közzétételét kérem, maindtain kiváló tisztelettel Schwarz Zsig­mond dr. ügyvéd, a függetlenségi párt jegyzője. — »Magyar Védő Egyesület« ügyét, mely édes hazánk egész társadalmát össz­pontosítja az ipar, nyerstermelés és keres­IVI tnílenlsi érdeke, hogy megrendelje bérmentve FREISACH ZSIGMOND, Budapest, IX., Üllői-ut 59/M tavaszi és nyári női ruhakelmék, vászon, fehérne müek minta-gyüjteményét. — Kész női és uri fehérnemüekről díszes árjegyzék,

Next

/
Oldalképek
Tartalom