Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-02-18 / 7. szám

6. BALATONVID EK 1906. február 11. régi világ nem ismert. A haladó tudo­mány többet követel tőlük, mint tőlünk, régiektől. De a közlési módszerek is fej­lettebbek s megkönnyítik az anyag fölvé­telét és feldolgozását most inkább, mint a virgács és a skuüka korában. A szellemi fejlődéssel azonban nem áll kapcsolatban a testi erők és szóval az egész szervezet fejlődése, sőt inkább fordított arányban áll egymással. A test satnyul, az orgá­num fejlődése megakad a korai tanulás folytán. Mi lehel ennek oka ? A tudás káros befolyása a fejlődésre ? De hiszen az em­ber széllemi életet él s az anyagi erők pusztán csak eszközök! Gondolkodó, mélyen kutató elmék keresték már e visszás tény okait. Sokan, de más-más eredményre jutottak. Össze­gezzük ezeket röviden azok okulására, ki­ket legjobban illet: a szülőkére. A törvény határozott rendelkezése ellenére is megtörténik, hogy kis és igeit sokszor fejletlen gyermekek már életük negyedik éve után bekerülnek az iskolába és órák hosszat csendes, mozdulatlan ülésre vannak kárhoztatva, miközben, kü­lönösen falusi vagy luluépes iskolákban hihetetlen rossz levegőt szívnak be. Azután a nagyobb és gyakran rossz, sőt romlott gyermekek példája erkölcsi, a testi fejlő­désre is rossz hatással biró erkölcsi zül­lésre taníthatja őket. A családban igen sokat elnéznek, vagy egy mozdulatot se tűrnek el nekik. Egy helyült zsarnok a gyermekkel szem­ben a család, melyben a gyermek nem természetes védelmét találja föl, hanem tél annak körében mukkani is, máshelyütt majomszereieltel néznek el neki mindent, még erkölcsi fogyatkozást is. Egy helyütt az iskolára bízzák teljesen a nevelés mun­káját is, máshelyült az igazságos és szükséges fegyelmi eljárásért végnélkiili keserűségek zavarják az iskola és család annyira szükséges összhangját. Mi se természetesebb mint, az, hogy az egyik gyermek otthon kezes bárány, a családon kívül pedig meg nem fékezhető valami in­dividuum ; a másik pedig otthont nem ta­lálva, idegen helyeken csavarog s jó, ha jó körbe kerül. A hiányos táplálkozás okozta bajok­ról, melyek következtében az éhség csak ugy lerí némely gyermek arcáról, most nem szólva, még egy dolog érdemel na­gyobb figyelmet. A bánásmód a külön­böző nemű gyermekekkel. Hányszor láthatni, hogy fiúgyerme­kek, az életnek igáját korán hordozva, akár mint tanulók, akármint iparos, vagy kereskedő páriák, hiányos, elrongyolt, ösz­sze-vissza foltozott ruhában járnak, mikor ugyanazon családban a leánygyermekek oly csinosan, választékosan öltöznek, hogy majd elrepülnek és semmitse dolgoznak, mitse tanulnak ! Hogy a fiuknak, a tár­sadalom eme jövendő oszlopainak lelkében micsoda pusztítást vihet végbe ezen elha­nyagolás és megkülönböztetés, azt csak az tudja, ki a gyermeklelket ismerni érde­mesnek tartja. Hány bűnt tudna megma­gyarázni azon sziliő, vagy akár krimina­Hsta is ezen alapon, miket a felnőttek, férfiak különösen, szülőik és testvéreik el­len követnek el, akár puszta elhanyagolás, álcár valóságos bűntények alapján ! De mára elég legyen. Majd, egy más alkalommal, folyta iása is következik. HÍREK. — A hercegprímás születésnapja. He tek óta aggódó részvéttel kísérte az or­szág az agg egyházfő állapotát s az ezrek ajkáról felhangzott könyörgés meghallga­tásra talált a Mindenható előtt. A herceg­prímás állapota jobbra fordult, ugy, hogy nemsokára elhagyhatja betegágyát. Hétfőn töltötte be éleióaek 71-dik évet, mely al­kalommal sok gratulációi kapott az ország minden rászéből. Varosunkból is számosan üdvözölték s ezenkívül hétfőn d. e. ün­nepi hálaadó istentisztelet volt a rli. lemp lomban melyen a hatóságok az egyes tes­tületek, az iskolák növendékei s nagy számú közönség vett részt. A főgymnus ­umrn ós a városházára az ünnep jeléül zászlót tűztek. — A Teréz alapítvány kamatainak ki­osztása. Yaszaiy Kolos bíboros hercegprí­más által városunk szegényei részire tett alapítványának kamatait t. hó 12 én osz­tották ki a városházán Burány Gergely dr. főigazgató, Dunst. Ferenc dr. apát ós Pá kor Adorján fögymn. tanár jelenlétében. N^gy kóiházi elaggott kapott 200 koronát, 19-en kaptak 50—50 koronát, 33-an kap­tak 25—25 koronát s 1 kapott 6 kor. 66 fillért. Segélyben részesültek 57-en s kiosz­tatott 1981 kor. 6*> fill. — Gyász Isteni tisztelet. Az ipartestü­let halhatatlan emlékű disztagjauak, néhai Unterberger Ferencnek lelkiüdvéért, halá­láuak évfordulóján, 1906. évi február hó 23 án reggel 9 órakor gyász-isteni tisztelet fog tartatni, melyre az .partestület tagjai ez uton is meghívatnak. f Geyschlaeger József. Városunknak nevezetes halott|a volt a héten. Geyschla­eger Józ-ef, nyugalomba vonult postames­ter, az egész város intelligentiája által sze­retett ói tiszteb öreg ur költözött el az élők sorából. Rövid szenvedés után életé­nek 85 ik óvóben szólította el a halál, megfosztva a város öreg gárdáját, egyik mindig mosolygó s örökké jókedvű tagjá­tól. Eletének adatait röviden a kővetke­zőkben foglaljuk össze : Fiatal korában a gazdasági pályára lépett, s a Batthyány herceg körmendi urodalmábau volt hosz­szabb ideig gazdatiszt. 1849-ben a .sümegi postamesteri állást foglalta el és 1850 ben onnét, jött városunkbi, átvéve az itteni postahivatal veze'.ését,, melyet, 1885-ig a keszthelyi rn. kir. postahivatal felállításáig vezetett nagy buzgaiomtnal. Hosszú ideig tartó szolgálatáért O felsége arany érdem­kereszttel tüntette ki. Szorgalma, kedves modora ós műveltsége által mindjárt ide­költözóse idején megnyerte mindenkinek tiszteletét és szeretetét, bár városunkban különösen a régi időben, nem igen szive sen látták az ugyneveze t beszárniazo'la­kat. Vele kivételt tettek s Csesznák László urodalmi kormányzó ajánlatára a régi Keszt­hely egyedüli társasköre a »Cserszegi gárda« is tagjává választotta. Kitartó szorgalmá­val szép vagyont, szerzett magának s a város közéletére is nagy befolyást gyako rolt. Vendégszerető házából nem fogyott ki soha a vidámság, a jókedv s a régi jobb időkben nem egyszer volt zajos a jó­barátok ajkán meg-megcsendülő nóta hang­jaitól a vonyaroi szőlőhegy tájéka, hol igazi magyaros vendégszeretettel látta vendégül a »gárda« tagjait. Halálát, gyászoló csa­ládján kívül nemcsak a régi gárda még élő tagjai fájlalják, hanem fájlaljuk mind­nyájan, kik csak ismertük. Vele a kitartó szorgalomnak, a barátságnak s embersze­retetnek mintaképe szállott sírba. Részvét­tel kísértük póutekeu utolsó útjára a kfdves halott, kihűlt tetemeit, hogy a sir szólón egy utolsó »Isten hozzádoU mondhassuuk és csendes pihenést kívánjunk neki. Nyu­godjék békével. A család a köv. gyászje­lentést adta ki : Bölcs Sándorné szül. Geyschlaeger Emilia mint leánya a maga, ugy férje Bölcs Sándorné és unokái : Ro­mai József, Ilonka, Ltljzika, M'like és az összes rokonság nevében megtört szívvel jelentik örökké felejthetetlen, legjobb édes atya és nagyatyának, apóa és rokonnak Geyschlaeger József nyug. postamesternek, az arany érdemkereszt tulajdonosának f. hó 14-ón reggel féi 9 órakor, munkás éle­tének 85 ik évében, rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos fölvétele után bekövetkezett gyászos elhunytát. A meg­boldogult drága halottnak hült tetemei f. hó 16-án délután 3 órakor fognak a keszt­helyi Szent Miklósról nevezett sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az eugesztelő szentmise-áldozat, f. hó 17 én délelőtt 9 Órakor fog a keszthelyi r. kath plébánia templomban az Urnák bemutattat íi Keszt­hely, 1906. február 14. Örök világosság fény eskedjék a-ki ! — A Balatoni Muzeum A keszthelyi Balatoni Muzeum Egye-ület életében ne­vezetes fordulópont állott be. Berendez­ték és megnyitották az egyesület irodá|át a hol az egyesület elnöke, aleluöke. a ré­gészeti-, néprajzi-, természetrajzi-, tájrajzi osztályok ve/eiöi minden Kedden összejön­nek, hogy itt iutózzék el az egyesület megszaporodott ügyeit,. Itt válaszolnak a beérkezett levelezésekre, itt, állítják ki a küldött ajándékokról szóló köszönő levele­ket, itt fogalmazzák meg és küldik szét a muzeum érdekében való felhívásokat, hír­lapi köz'óseket, itt leltározzák a tárgyakat és be-z^lik meg a muzeum ér-lekében szük­séges agitációt. A muzeum olyan szépen fejlődik, bog\ ügyeit, most már egész iro­dának kell intézni. A tisztviselők sok ide­jét fölemésztik a jelentések, a leltárok ké­szítése, a sok levelezés, ugy, hogy a jö­vőben az egész tisztviselői kar együttes működésére van szükség, csak igy hozhat­ják mihamarább tető alá a Balatoni Mu­zeum állandó palotáját, a mely hatalmas kulturális tényezője lesz a Balaton szép vidékének. — A szövetkezett ellenzék gyűlése Ta­polcán. A tapolcai választó kerület ellen­zeki polgársága febr 11 én, a városház nagy­termében szervezkedő gyűlést tartott, mely­nek célja volt a kü öuböző árnyalatú el­lenzéki pártokat egyesíteni a megsértett alkotmány védelmére ós a fenyegető ab­sobitizmus bekövetkezése esetén ennek megiörósóre. A gyűlést, Forster Elek gyu­liikeszi i hercegi nagybérlő hivla össze stöbb száz ember jelent meg a kerület, minden részéből a hazafias gyűlésre. Forster meg­nyitván a gyűlést, hazafias tűzzel, lelkei szép szavakkal ecsetelte a célt, a melyért a választópolgárokat gyűlésre összehívta. Utánna Kovács Vilmos dr. az igaz honfiúi fájdalom szü te elkeseredés hangján ismer­te'te a haza függetlenségét, lerombolással fenyegető vészes politikai viharokat, ós arra kérte a polgárokat, hogy a mennyiden az összetartásban van az erő, egyesüljenek egy szövetkezett. párttá a lókat üldözött hon megmentésére. A nagy tetszés-el fo­g dott beszéd hatása alatt kimondotta a gyűlés a szövetkezett, ellenzék pártjának megalakulását. A szövetkezett ellenzéki párt elnökévé nagy lelkesedéssel egyhau­gnlag Forster Elek választatott, aki szép beszéd keretében kös'/őn'e meg a kitüntető bizalmat és nagy szónoki hévvel buzdí­totta a haza minden polgárát a haza füg­getlenségéért, megvívandó szent, harcra. Ez­után Forster indítványára községenként megválaszi attak az ellenzéki pót bizottsá­gok, Végül Handlery Gusztáv indítványára a gyűlés kimondotta, hogy üdvözölje a gyűlés a szövetkezett ellenzék vezérfiait Kossuthot, Apponyit, Andrássyt és Zichy Aladárt ós Zaiamegye hazatias tisztviselői karát. — A Keszthelyi Iparoskör ma dé'u'án. 2 órakor tartja saját helyiségében évi ren­des közgyűlését,, melynek egyik fő'árgyát az Országos Nemzeti Szövetség azon átirata képezi, melyben arról értesiti a kör elnök­ségét. hogy könyvtárának gyarapítására 1000 korona értékű könyveket bocsát a kör rendelkezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom