Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)
1906-02-11 / 6. szám
1906. február 11. BALATONVIDÉK 3 •z a veszedelmes rém magát befészkelte, a helyes útra, családja s a saját maga érdekeinek megőrizé-ére visszavezessék. Különösen lelkére köti a körrendelet a közigazgatási tisztviselőknek: a népnek megmagyarázzák, hogy a megkötött mnnkásszerzödések a legkevésbbé sem szolgál nak a rnuukás érdekeinek megrontására ; inert azzal, hogy a szerződést, megkötötték csak a saját megélhetésüket, biztosították. Adják tudtára a népnek, hogy a munkaadók ós muukások között kötendő szerződéses viszony 87abályozására szentesitett törvényeink vannak (1898. II. 1899.41.42. i.-cikkek), melyek egyenesen arra hozattak, hogy a szegény nép érdekeit megvédelmezzék, hogy ezen törvények a munkást és munkaadót egyenlő szerződő felekké tették s hogy minden tulkapás ellen ép ugy nyer e iörvények alapján a munkás jogvédelmet, mint a munkaadó. Felhívja a közigazgatási tisztviselőket, hogy necsak tanáccsal, hanem tettel is járaljahak hozzá a baj leküzdéséhez, buzdítsák, lelkesítsék a munkásokat az arató szerződések megköteséie, lelkiismeretesen irányítsák a szerződéses viszonyok megkötését ; egyenlő mértékben törekedjenek mindkét, szerződő fél jogos érdekeinek megóvására. Ne kíméljenek fáradságot, hanem gondos kézzel irtsák mindazt a sok bujtógatás szülte gyomot, mely a gazdák és munkások közötti viszonyt elmérgesitették ; minden erejökkel igyekezzenek arra, hogy a munkást és munkaadót egymástól elválasztó érdek válaszfalak ledőljenek. Mivel pedig ezek a válaszfalak csak akkor szűnnek meg, ha a munkaadó és munkásokat, kölcsönös tisztelet, szeretet, és becsü'és kapcsai kötik össze, törekedjenek a közigazgatási tisztviselők arra, hogy a munkaadó és munkás között a kölcsönös becsülés, tisztelet ós szeretet alkotta patriarcha'is családi viszony fejlődhessék ki, mely vifzouy legjobb védőszer a fenyegető vész elleu. Azt hisszük, hogy megyénk első tisztviselőjének ezen valóban a szegény mun kásnép érdekeit szolgáló körrendelt te nem ixarad hatás nélkül, hanem ugy a közigazgatási tisztviselők, mint. minden intelligens ember örömmel nyújtanak segitö kezet a munkásnép valódi érdekeinek megóvására. S ha sikerül leküzdenünk a fenyegető veszedelmet, igazi örömmel gondolhat minden egyes küzdő arra, hogy a szegény nép érdekében, tehát, a hazáért, a honért cselekedett. A kath. legényegylet „telt háza." Ha hivatásos szini kritikus lennék ós ha a kath. legényegyletnek az lenne egyedüli életfeladata, hogy színdarabokkal lépjen a nagyközönség elé ugy méltán megilletné a mult vasárnapi szini előadásának látogatottságát a színész direktorok füleinek oly igen kellemesen hangzó kifejezés: »telt ház.« De hát a legényegylet fellépéseiben nem ambicionálja a hivatásos színészek dicsőségét, és sikereit és mégis midőn most febr. 4-ki szini előadásáról megemlékezünk, amit e napon a »Hungária* szálló nagytermében az előadás külső kópén láttunk, azt leghelyesebben e szavakkal fejezhetjük ki : >telt ház.« De hát mi is történt febr 4-én ? A helybeli kath. legényegylet színre hozta Tóth Edének remek népszínművét, a »Toioncot« oly előadásban, aminőt műkedvelőktől ritkaság látni. A közönség pedig, mintha előre megsejdítette volna az előadás sikerét, oly szép számban jelent meg azon, hogy a Hungária nagytermét az utolsó talpalatnyi hetyig megtöltötte, ami által oly erkölcsi ós egyúttal anyagi sikert is biztos'tott az egyletnek, a minővel ez fennállása óta évkönyveiben aligha dicsekedhetik. A darab meséjét az előadásból ismerjük, szóljunk hát néhány szót a szereplőkről. Mikor a meghívón a szereplők névsorát végig olvastuk, rögtön tisztában voltunk azzal, hogy a színdarab sorsa oly kezekbe van letéve, amelyek az előadás sikerét csak biztosítani fogják, miután a főszereplők legnagyobb részét korábbi szerepléseik után mind előnyösen ismerjük. Igy mindjárt a címszerep személyesitője, Balogh Lujzika pompás alakításban mutatta be Angyal Liszkát, a sokat szenvedett, de mindvégig becsületes cse'ód-leányt, kit önhibáján kivül a sok gyanúsítás ós üldözés a sir szólére kerget. A kiállót,t szenvedések az öngyilkosság gondolatát érlelik meg benne, de tettét a véletlen folytán teljesen végre nem hajthatja és végre is, kiért annyit szenvedett Miklósé lesz. A mély érzéssel és természetességgel megjátszottszerepet nagyban emelték kellemesen csengő hangon előadott énekszámai, melyekkel sok tapsot aratott. Liszka méltó partnere volt Miklós szerepében Leidl Lajos. Hhen juttatta érvényre Miklós önzetlen szeretetét Liszka iránt s a lelki küzdelmet, melyet önmagával vív meg, midőn már maga is kételkedni kezd Liszka becsületességében. Nem közönséges előadó képességet fedeztünk fel benne ós bár nálunk e !őszőr láttuk színpadon, azt hisszük már másutt is sikerrel szerepelt. Kellemes bariton hangjáról és énekéről csak dicsét ettel emlékezhetünk meg. A vén Mrawcsák szerepót Polozgay Lajos alakította. Ugy vagyunk Polozgayval, hogy ha a nevét említjük, szerepléséről, a kritikát is elmondottuk. Annyi humorral, eredetiséggel, mint ő játszik, bármily hivatásos színésznek is becsületére válnék. Most is, ugyancsak kihasználta és érvényre juttatta szerepének humorát, úgy alakítva az igazi vándorló legény't, a valóságos csavargó típust, hogy mókáival a nézőközönséget csaknem a könyekig megkacagtatta és állnndó derültségben tartotta Ügyes játékáért kapott is tapsokat bőven. Török Annuska Ördög Sára szerepében igen jó alakítást nyújtott Hiven iparkodott bemutatni az elzüllött, koldusbottá jutott vénasszonyt, kit bűneiért épen akkor éri el Isten büntetése, midőn elveszettnek hitt leányát, Liszkát feltalálja. Nehéz szerepét dicséretes buzgósággal játszotta meg és a közönség elismeréséből neki is bőven jutott. Nem kevesebb dicsérettel, mint az eddigiekről, kell megemlékeznünk a Kontra házaspárról, a kik közül K izsa, a feleség szerepében Vida Ilonka 1 a közönség nagy tetszésnyilvánítása között ugyancsak hiven tolmácsolta a házsártos féltékeny házi asszonyt s e mellett azt, hogy a háznál ő viseli a kalapot. Mellette Kontra Fridolin szerepében Heidecker Ferenc igazi semmirekellő, szánalmas papucshős volt a férj szerepében. Megjelenésükkel mindannyiszor hangos derültségre ragadták a közönséget, mely elismerését játékukért jól megérdemlett tapsokban nyilvánította. A hölgyszereplők közül fel kell emlitenük még Laky Betticát, Vida Juliskát ós Polozgay Lujzikát, kik mindnyájan ügyes, bátor és kedves játékukkal tűntek ki, előbbi kellemes énekével is, utóbbiak pedig kettős szerepükben arattak köztetszóst. A férfi szereplők közül igen jól játszottak még : Kovács Bandi a mészáros legény szerepében, Kálmán Antal, Farkas János mint jegyző, Rácz József mint biró, Szabó János a zsidó korcsmáros humoros szerepében, Horváth Imre, Rádóczy Gyula, Huppán István. Ezzel az előadásról magáról beszámolóink volna. Hiányos lenne azonban referádánk, ha az elismerés és dicséret hangján különösen is meg nem emlékeznénk Gönczi Ede főgymn. tanárról kinek buzgó fáradozása nélkül lehetetlen lett volna az előadás ily szép sikeréről beszámolni. Nem első ízben adja már a legényegylet iránt érzett jóindulatának tanújelét azzal, hogy a színdarab betanításának ós rendezésének sok türelmet igénylő ós fáradságos munkáját önként és örömmel vállalja magára, a miért bizonyára az egylet hálás elismerése és köszönete lesz némi viszonzása odaadó münkásságának. Vajha jóindulata az egylet iránt a jövőre nézve is állandó maradna és továbbra is sok hasonló sikert biztositana az egyletnek! Elismerés illeti Keszthely város közönségét is, mely ezen keresztény eszméket szolgáló egyletet oly szép anyagi támogatásban részesítette, hogy mostani elő»dásának bevételéből 295 kor. tiszta jövedelmet számolhatott el »Há^ alapja« javára. Oly eredmény ez, a minővel eddig az egylet egy előadása után sem dicsekedhetett. E szép siker bizonyára hathatós ösztönzé-ül fog szolgálni keresztény iparos ifjúságunknak a további nemes önképzésre az egyletben és kitartásra annak keresztény szociális elvei me'lett Ha még megemlítjük, hogy előadás után táncra perdült a fiatalság s a tánc a legjobb hangulatban a kora reggeli órákig tartott, hogy továbbá a vendéglős választékos étlappal, mérsékelt árakkal és pontos kiszolgálással a minden oldalról jövő igé» nyeket a legteljesebb mértékben kielégítette, ami á tal már-már megsemmisitő reménységünket a Hungária szálló jóhirneve iránt újra megerősítette, ugy a legényegylet mulatságáról teljesen beszámoltunk Garmond. Tekintetes Szerkesztő Ur! Tudva, hogy a »Balatonvidók« tek. szerkesztősége minden szép, nemes ós igazi ügynek pártfogója es becses lapjaban is ezen magasztos célt szolgálja, hiszem, hogy kedves szolgálatot, vélek a Szerkesztőségnek teljesíteni, midőn a tapolcai kath. jótékony nöegyletnek, ezen Csendess Józsefné ügybuzgó elnöklete alatt virágzó és áldásosán működő egyletnek egy sikereiben kiváló esélyéről szerény képet rajzolok. • Meghívó. A tapolcai kath. jótékony nőegjletnek 1906. febr. 3 áu hangverseny és élőképekkel egy'bekapcsolt táncestélyére.« Ezen cim ékeskedett az egyszerű, d« ízléses meghívón, melyet Tek. Szerkesztő Urnák is a nőegylet tisztelete jeléül megküldött. Cunf Ist.vánné és Vastag Jánosné egyl. pénztáros, miut az est.élynek le'kes és önfeláldozó szellemi főrendezői adták szerényen e oimet, az est.élynek, holott az tulajdonkép egy valóságos művész- ós tündórestóly volt táncvigalommal egybekötve; mert a jelenlevő szépszámú, előkelő közönségnek ugyancsak bőven kijutott a műélvezetből. A zongora ós cimbalom-játék olyan kiváló zenei tehetségek által volt képviselve, akik a nagy tudást az igazi müérzókkel egyesítették. Lelkünk emelkedett, szivünk betelt a gyönyörtől, midőn egy képzett, hivatott müóuekes úrnő a legnehezebb müdalokat, igazi praecisitással énekelte ; éppen nem csökkent műélvezetünk, midőn egy férfi szereplőnek erőteljes hangon, érzéssel előadott zamatos népdalaiban gyönyörködhettünk. Tündéri képet adott az estólynek >A tündér király leány álma« o. élőkép. A fönséges kép eszméje ós ügyes összeállítása Cunfné magas fantaziáját, müizléssel párosult, alkotó erejét, dicséri. A gyönyörű kép egéseeu magával ragadta a szemlélőt, ugy, hogy szinte kellemesen vélt, álmodni a boldog tündórországban, a hol nem fáj semmi, a hol nincs irigység, nincs egyenetlenség, hanem mindenki megelégedett és boldog. Természetes, hogy a tündérkóp elragadó szépsége nem csupán az ügyes rendezés érdeme, mert mit ért volna a kép harmonikus, izlóses összeállítása, ha nem lettek volna a tűudórkép keretébe beillő tündéri alakok ; azok pedig ugyancsak bőven voltak, mert hát, ami igaz az igaz : szép volt, az ártatlan boldogságtól ragyogó tündér király-leány. Kiemelkedett a képen az est király-nejének, magas, bájos alakja, de azért éppen ilyen szépek voltak a király-leánj udvarát képező tündérek is, a kik mindegyike oly kedves szerénységgel hódolt a képen az édesdeden szendergő király-leánynak.