Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-06-17 / 24. szám

1906. április 5. BALATONVIDÉK 3 nár szép beszéddel zárta be, hangsúlyozva a testi képzés fontosságát s kiosztván a nyertesek közt az ezüst- és bronzérmeket. Végül az ifjúsági énekkar elénekelte a Szó zatot s az ünnepély véget ért. — A >Keszthelyvidéki Gazdakör* folyó hó 24., 25. és 26 án a f. hó 25-én itt időző Országos Gazdaszövetség tiszteletére Gazdasági gép-, borgazdasági eszköz-, há­ziipari- és borkiállítást, rendez. A kiállítás céljára minden egyes fajtából három 7 deciliteres, kellőleg vignettázott üveg bor küldendő be bérmentve a fenti cini alatt,, és pedig legkésőbb junius hó 22-éig bezá­rólag. A kiállítók disz- és elismerö-oklevól­lel lesznek kitüntetve. — Közgyűlés. A keszthelyi önk. tüz­oltóegyesület ma, 17 én délután a város­ház tanácstermében évi rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Jelen­tós a mult évről és a mult évi számadások megvizsgálása. 2. A. jövő évi költségvetés megállapítása. 3. Telefon-hálózatra vonat­kozó jelentés és határozathozatal. 4. Tisz­tikar megválasztása, illetőleg kiegészítése. 5. Indítványok. — Kirándulás a Balatonra. A pécsi mérnökegylet tagjai elnökük, Reich Ká­roly iparfelügyelö vezetésével folyó hó 24-én társas kirándulást rendeznek Fonyód­ra ós Badacsonyba, ahol a baza't és trachit bányákat, melyeket, mostanába helyeztek üzembe, tekintik meg. A kirándulás két, na­pot vesz igénybe. — Gazdászok tanulmányi kirándulása A gazdasági tanintézet harmadéves hall­gatói f. hó 12 ón Festetics Tassilo gróf ur birtokán levő birkamosást és gyapjunyirést tekintették meg Toldi Szabó László, Fe­renczy Ferenc, Berger Károly, Takács Zsigmond, Oroszy István tanárok vezeté­sével. A tisztikar részéről jelen voltak: Vidosfalvy Ernő számtartó, Kummer Mi­hály titkár, Melcsók Lajos intéző, Párkányi Lajos segédtiszt. Vidosfalvi Ernő számtartó ismertette tanulságos magyarázatával a gyapjumosást és nyirést. A tanulmányozás után pár hordó sört csapra ütöttek és e mellett vigadoztak a kirándulók. Az ifjú­ság nevében Körmendy Lajos ifj. elnök mondott köszönetet. — Ma reggel a 8 órai vonattal Pozsonyba indultak a III. ó. gazdászok Lovassy Sándor dr., Windisch Richárd dr., Ferenozy F-renc és Fáber Sándor tanárok vezetésével. Megtekintik Pozsonyt, a diószegi cukorgyárat ós más két gazgaságot. A hét végén térnek vissza tanul mányut jókról. — A zalavármegyei gazdasági egyesület Úgyis mint Zalavármegye Központi Mező­gazdasági Bizottsága holnap, junius 18-án délelőtt 10 órakor Keszthelyen a városház nagytermében rendes közgyűlést, tart. 1. Elnöki megnyitó. 2. D irányi Ignác föld­művelésügyi miniszterré történt kinevezése alkalmából távirati üdvözlésének bejelen­tése s feliratilag való üdvözlésének javas­latba hozatala. 3. Az 0 M. G. E. átirata aratógép beszerző szövetkezet, létesítése tárgyában. 4, 0. M. G, E. felhívása a kó­bor cigányügy rendezése tárgyában. 5 Ma­gyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének felhívása a Nagyváradon megtartandó III. szőlészeti és borászati kongresszuson való képviselletés tárgyában. 6. Folyó évi ál­lat.dijiizások helyének ós az egyes állat­díjazásokra adandó dijak nagyságának meg­határozása. 7. Háziipari tanfolyamok helyé­nek meghatározása. 8. 0. M. G. E. átirata a cselédtörvény revíziója tárgyában. 9. Szily Dezső — a titkári fizetés emelésére vonatkozó — indítványának tárgyalása. 10. Folyó ügyek és indit,váuy Tok. — Miniszteri kitüntetés. A most folyó budapesti vas- ós fémipari kiállítást, melyen több helybeli iparos is részt vett,, Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter f. hó 14 éu tekintette meg, mely alkalommal MayerDénes helybeli iparos által kiállított tárgyakról elismeréssel nyilatkozott, s a kiállítót ma­gának bemutaltatva, vele szívesen elbeszél­getett,. Mint tudósítónk írja, a miniszter a fecskendőkre azt a megjegyzést tette, hogy ebből csak minél többet gyártsanak, hogy a Bécsben kiütött nagy tüzet olt, mi le­hessen. — Lapunkban már számtalan izben szóvá tettük azokat a visszaéléseket és nyo­morult á'lapolokat, ame'yek városunk pia cán uralkodnak. Az ide naponta a hegy­ségből bejáró asszonyok ós leányok való­ságos uzsora-kamatot szednek a fogyasz­tóktól, lenyúzzák a vásárlóknak a szó leg­szorosabb órí.elmében meg a bőrét is. Ha m^g aztán a fogyasztók — drága pénzük ellenében — minden tekintetben jó és ki­fogástalan árut kapnának, akkor még vala­hogyan csak beletörődnének sorsukba, de hogy micsoda arcátlan visszaélések, pi­maszságok uralkodnak e téren is, az egy­szerűen felháborító. Saját, magunknak volt, alkalmunk meggyőződni, hogy hamisított tejet, tejfölt, sőt vajat, hoznak be a piacra. No hát ez már egyszerűen abszurdum. Hol van az illetékes hatóság, hol a piacunkat felülvizsgáló orvos ? Megáll a józan gon­dolkodású embernek az esze, Ha látja, hogy nálunk a hatóság passzív magatartása loly­tán milyen szabadon lopják, csaljáü a nagy közönséget. Szép állapotok ezek — az bizonyos. — Beküldetett. Vasárnap délutánokon nagyszámú közönség sétál a Balatonparton. A város nagy része ide siet friss, üde le­vegőt, élvezni, de meg a zene is vonz. Junius elseje óta ugyanis a cigányzene is ineg-megszólal olykor. A mult vasárnap sótaközben sokak ajkáról hallottuk, hogy keveset játszik a cigány és sokat pihen. Ezen ellesett szavak után egy valaki meg­figyelést tett. Elővette az óráját és nézte az időt s arra az eredményre jutott, hogy 1-ször 8 percnyi jilók után 9 perc pihe­nés, később 6 percnyi játék után 17 perc pihenés következett. Igy tehát kétszer any­U3'it pihen a cigány, mint amennyit ját­szik. Azt kérdezzük, ez mindig igy lesz ? — Gazdasági galambtenyésztés cím alatt Parthay Géza egy igen csinos füztet, irt azon kérdésről, hogyan lehet a galambo­kat haszonnal tenyészteni? Ezen füzet, mely 55 rendkivü'i szép ábrával vau di*zitve, részletesen foglalkozik a haszon galambte­nyésztós minden kérdésével. A minden gazdának melegen ajánlható könyv ára 1 korona. Megrendelhető az összeg előleges beküldése mellett, a Szárnyasaink cimü baromfitenyésztési szaklap kiadóhivatalában Budapesten, Rottenbiller-utcza 30. szám. — A kókuszdió jelentősége Európában. A kókuszdió, melyet a melegebb tájakon egyetemes tápeszköznek használnak, Euró­pában is emelkedő jelentőséggel bír, mert, a magas húsárak folytán a zsiradék alig beszerezhető. A dus zsírtartalma* kókusz­diót a napon megszárítják, azután hajón az Elba melletti Ausszigba szállítják, ahol gondos tisztítás után sajátságos eljárás foly­tán könnyen sajtolják. Ez az első olaj Ceres-ételzsirnak használtatik, a többit pe­dig könnyebb márkákhoz alkalmazzák, me­lyek tömeges szükségletnek megfelelnek. — Munkásmozgalmak. A gazdasági cselédek és aratóinunkások mozgolódása a néhány balsikerrel végződött kísérlet ós a közigazgatási hatóságok erélyes fellépése folytán egyen'őre elcsitult. Bizonyos azon­ban, hogy az izgatók alattomban most is dolgoznak ós a szervezet annyira furfangos, hogy alig lehet megcsípni a bujkáló alako­kat,, akik rendesen kitűnően tudják játsza­ni a báránybőrbe bujtatott farkast. A kraj­czáros ujsgok is megteszik a maguk dol­gát, de különösen azok a százezrével röp­ködő nyomtatványok visznek végi e a nép lelkületében nagy rombo'ást, amelyeket, a titkos ügynökök osztogatnak. Csodálatos, hogy hiábavaló a hatóságok minden éber­sége, a szocialismus legszélsőbb tanai foly­ton terjednek. A nép természetesen nem a józan eszméiíet fogadja be, hanem azokat a ideákat, amelyek arany hegyeket ígérnek nekik. Most már nem elég a magasabb mun­kabér, hanem a munkaidőt redukálni akar­ják, ami az időszakhoz kötött munkáknál képtelenség. Nagykanizsa vidékén lezajlott sztrájkmozgalmaknak a munkaidő leszállí tása s az aratási szerződéseknek az a pontja képezte alapját, mely "szerint az aratók kö­telezve vannak a takarmányt, dij nélkül le­kaszálni- A szepetneki bérgazdaságban az összes aratómunkások beszüntették a munkát s azt követelték, hogy a zöldtakarmány le­kaszálásáért 3 K napi bórt, kapjanak s a munkaidő 12 órában állapittassék meg. Viosz Fereucz főszolgabíró békéltetési kí­sérletei nem vezettek eredményre, amire 53 mukást a csendőrök Nagykanizsára szállítot­tak, ahol a főszolgabíró 10—14 napi elzá­rásra Ítélte őket. K-ísőbb azonban a mun­kaadók engedékenysége folytán sikerült a megegyezés. A munkások részére — a régi munkaidő millett — 5 K napibórt biztosiottak. — Bajcsáu megalakították a szervezetet, amelyben erősen folyik az iz­gatás. Ugy látszik, hogy az izgatók főhadi­szállása Nagykanizsa, ahonnét a vidékre portyáznak. Nagykanizsa vidékén a mun­kások között általában izgatott a hangulat sztrájkmozgalmakról beszélnek Ujnépen, Kaczorlakon, Duzsnakon. — A legöregebb ember Nagykanizsán. Nagykanizsán legöregebb ember Hirsch Jó­zsef nyugalmazott erdész, 1806-ban szüle­tett augusztus 18-án. Ep aznap érkeztek meg a franciák Nagyhóflányba (mert itt született) és este adott életet neki az anyja. Ifjúságáról keveset beszól az öreg, bár kora ellenére, kiváló szellemi frisseséget árul el. Könnyen emlékszik vissza az 1815-iki nagy drágaságra. Mi.it mondja, igen rossz dolog volt akkor s bizony éheztek is. 1 mérő bú­zának 80 frt, volt az ára, a rozs S9 sokkal olcsóbb, az árpa is 25 frt. De mindjárt hozzá teszi, hogy emlékezik az olcsó világra is, mikor egy pár csirkét 16 —18 krajcár­ért adtak. Lukullusi lakomát evett borral együtt 31 krajcárért ; ma talán egy fél arany is ráriua. 1836-ban nősült. Igen di­cséri a feleségót. 51 esztendeig éltek együtt. Húst, keveset evitt ; főleg tésztát és főze­léket. Fiatal korában elég rendetlen volt az étrendje. Volt 2—3 nap is, hogy nem evett, nem ivott ós a rákövetkező napok­ban megterhelte a gyomrát' Bort ivott, de mérsékelten, fiatalabb éveiben azonban ő is a többiekkel tartott és bizony itt-ott lumpolt nagyokat is. Dohányozni azonban csak 30 éves korában kezdett, de soha mást nem szítt, csak pipát. Ez a legegészsége­sebb. 1848-ban az őreg Hirsch József, Rét­falu, Fraknó, Újtelep és Borbolya közsé­gek nemzetőrségének kapitánya volt, de semmi kalandja nem akadt és «nem sokáig tartott, 1849-ben vége lett a dolgnak és visszatért az erdőbe.» Mint mondja az öreg, kitűnő gyalogoló volt. 70 éves korában még képes volt 10 órás gyorslépósü napiturát megtenni fáradság nélkül. Ma 100 éves ko­rában, 6 órakor kel, maga jár a borbély­hoz, szemüveg nélkül olvas, bot nélkül jár ós elég szaporán is. A 100 éves ember még soká élni kíván, bár, mint mondja, a halál gondolatával megbarátkozott. Akác-méz legfinomabb perge­tett, kapható Nemesszeghy Kál­mán méhészetében Keszthely-Pol­gárváros. Laptulajdonos : Bontz József Felelős szerkesztő : Németh János Kiadó : A szerkesztőség Óvjuk meg! Téli ruháinkat, szőrméinket, függönyeinket éá s/.őnyegeiiiket molpkár és por ellen, melyet ugy érhetünk el, ha azokat Keszthelyen Schweiger Sándor molykár elleni intézetébe nyári gondozásra adjuk, hol azok igen jutányos áron biztosan gondoztatnak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom