Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-04-22 / 16. szám

1906. április_22. BALATONVIDÉK 5 meglátogatták. A »Hullám«-ban voltak el­szállásolva, megtekintették a gimnáziumot, gazd. tanintézetet, Balatoni Muzeumot, templomot, Festetics-szobrot és kirándultak a Hávizre. A délutáni vouattal tovább utaztak Sümegre A Keszthelyen látottak felett nagy lelkesedéssel nyilatkoztak és a vidék szépsége elbájolta őket. — Eljegyzések. Bock László taranyi tirod. főerdész e ló 16-én jegyet váltott Pintér Vilma úrhölggyel, Muraszombatból. — Bányavölgyi Tost Aurél, jószágigazga­tósági titkár a kalocsai érsekségnél, Tost Gyula v. b. t. t., nyug. kultuszminiszter és neje Blurn Róza fin, eljegyezte Lukonich Arankát, Lukonich Gábor Zalavármegye tb. főorvosa és neje szül. Staiuborszky Paulin leányát Sümegen. — A sümegi áll. reáliskola 1906. évi április 21-én a József kir. Herceg Szanató­rium és az intézeti ifjusági zászlóalap ja­vára a Kisfaliuty-kaszinó nagytermében műkedvelő előadást rendez. Kezdete 8 óra­kor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatuak. Műsor : 1. Inszurgensek riadója Énekli az ifj. ének­kar. 2, Magyar hegedű négyes. Négy he­gedűre átírta Késmárky után Némelli Jó­zsef. Előadják: Németh József helybeli uépisk. tauitó, az intézet volt növendéke, Böröczky Gerő IV., Márkus Jenő III. és Szabó Sándor II. oszt. tanulók. 3. Inkog­nito. Bohózat 1 felvonásbmi. Ney K. után fordította Pokorny E., rendező Hollós Gyula tanár. — Rovás. Itt a tavasz, ébred a ter­mészet ! A park uj szint, öltött, a fák vi­rágzanak. Egyre jobban élénkül a balatoni sétatér s a park ós gyönyörködnek a sé­tálók a fák apró virágaiban. S igy az em­ber szeret néhány virágot leszakítani ós kitüzui az uj tavasz ajándékát. Ebben nem találunk semmi vétséget, de annál nagyob­bat talál a park hü csősze. A múltkor ugyanis két urihölgy séta közben leszaki tott néhány szál virágot és indult haza felé, útközben, a Festetios-szobor körül találkoztak a csősz úrral, ki meg a város­ban volt sélálni. Amint a tulbuzgó osősz meglátta a hölgyeknél a virágot, elkezdett éktelenül káromkodni, uiondván, hogy csak -ő lett volna olt, mikor leszakították, majd igy- meg ugy tett vo'na. Azért is a város figyelmébe ajánljuk, 1 ogy magyarázza meg hivatását annak a brutális alakunk s hogy miért van odaállítva. Nem azért, hogy iu­telligens hölgyekkel gorombáskodjék, ha­nem azon rakoncátlan fiuk és csavargók elriasztására, kik állandóan ott a parkban tanyázunk ás tépik, tördelik a galyakat. Más fürdőtelepeken ilyen nem történhetik, hogy uri hölgyekkel szemben egy csősz elkezd|en káromkodni és fenyegetözui. Ha igy foktatja a csősz, akkor a nyáron, mikor íürdöveudégeink megjönnek, sok ilyen epizódnak nézünk elébe. Azért is jó előre vegj e figyelembe a város elöl­járósága. (A beküldő iránti tekintetből kö­zöltük e sorokat, de nem értünk minden­ben vele egyet. Szerk.) — Meghívó A sümegi r. k. esp. ke­rület tauitóköre április hó 18 án, szerdán Sümegen a fiúiskola III. osztályában ren­des közgyűlést tart, a következő tárgyso­rozattal : 1. Reggel 8—9 óráig gyülekezés a fiúiskolában 2. 9 órakor szent mise a plébánia templomban. 3. Isteni tisztelet után Helbek Irén zalagógánfai tanítónő gyakorlati tauitást tart a kamatszámításról 4. Elnöki jelentés. 5. Gaál Péter ismerteti az uj tantervet. 6. Eszmecsere és hozzá­szólásra : A nevelés feladata a kivándorlás meggátlására. 7. Képviselőválasztás a Bu­dapesten megtartandó katholikus tanítók III. egyatemes gyűlésére. 8. Pénztári je­lentés s egy második pénztáros választása. 9. A jövő gyűlés helyének, idejének és tárgysorozatának megállapítása. 10. Indít­ványok. 11. Társasebéd a Lövölde helyi­ségében. — Panasz A mult hót egyik napján nagy porfelleg borította el az egyik mel­lékutcát ; azt hihette volna az ember, hogy egy század katona masírozik arra. Pedig dehogy ez volt a nagy porfelleg okozója: az egyik szállodás útnak jutott eszébe, hogy kiporoltatja a szőnyegeit. 2 szolgája az egész járdát elállta s ütötte teljes erő­ből a hosszú szőnyeget ugy, hogy arra járni egyáltalában nem volt tanácsos, mert a szolgák porolójával az arra menő ugyan­csak kaphatott volna egy jót a képes fe­lére. Az a kérnés : hogy mi jogon porol­tatja az utcán a szőu3'"geit és még hozzá a járdán, holott az utca amúgy is elég szük. Csodáljuk, hogy a szomszédok és az arra járó-kelők még eddig nem tettek je­lentést a hatóságnál, hogy elvogj'ék ked­vét az utcán való poroltatástól Városunk­ban úgyis mindig a nagy por miatt pa­naszkodnak, vegye tehát elejét a hatóság, hogy a nagy portömeget ne gyarapítsák a lakosok, mert bizony sajnos, a Kossuth Lajos-utcán is naponkint az utcára rázzák a port, ami a földszinti lakóknak, az arra járó-ke őknek épen nem kellemes. Egy sétáló. — Az llső magyar általános biztosí­tó társaság f. év Március 31 én délután tartotta meg évi rendes közgyűlését gróf Csekonics Endre v. b.t. tanácsos elnöklete alatt. Az igazgatóig az 1905. üzletévröl igen kedvező mérleget terjesztett a részvé­nyesek elé Az évi összes nyereség 3,530 200 korona 83 fillért tett ki. A. tűzbiztositási üzlet kielégítő eredménnyel folyt le, a jégüz'et is némi lényegtelen nyereséget hozott; az életbiztosítási üzlet pedig, mely­nek fejlesztésére a társaság ujabban külö­nösen nagy gondot és munkát fordít, amel­lett, hogy most is mint mindig haszonhaj­tónak bizonyult, uj szerzeményekkel jelen­tékenyebben gyarapodott, mint bármikor. Minthogj' a társaság életbiztosítási üzleteit kevés kivétellel mind magyar földön léte­síti, méltán emelte ki az igazgatóság jelen­tése az anyagi sikeren kivül azt az erköl­csi mozzanatot is hogy a társaság a nemzet, egyeseinek anyagi létbiztosságát a maga módja szerint nem kis mértékben mozdította elő. A társasági tőkék szilárd értékekben lé­vén elbejezve, politikai viszonyok hátrányos hatását árfolyam tekintetébe alig érezték meg, s kellő jövedelmüket meghozták. Az ekkép elért össznyereségböl az alapszabály­szerű levonások bőséges tartalékolások, va­lamint minden egyes egész részvénynek 400 korona évi osztalékban részesítése után 1 186,965 kor. 85 fill. maredt, rendelkezésre. Ezt a felesleget, a közgyűlés az igazgatóság javaslatához képest, részint a közgyűlést az igazgatóság javaslatához képest, részint a külömben pedig a társaság tisztviselőinek nemkülömben ügyilöketnek javára szolgáló­alapok növelésére s még egy ujabb alko­tására fordította. Jótékony és hazafias, ki­vált magyar irodalmi közcélokra a táraaág szokott bőkezűségével adakozott. A. köz­gyűlés befejeztével a részvényesek Ormódy Vilmos főrendiházi tag vezérigazgatót s az igazgatóságot meleg ovációban részesiették. Az osztalékot a társaság pénztára már héttőtől (április 2.) fogva kifizeti. LEG tfj A B B. Darányi Ignác földmivelésiigyi miniszter Keszthelyen. Darányi Ignác földmiveilésügyi minisz­ter abból az alkalomból, hogy f. hó 21-én Tapolcán programmbeszédet tartott, oda­utaztában városunkat tisztelte meg nagy­becsű látogatásával. Délelőtt háromnegyed 12 órakor robogott be a vonat az állo­másra. Midőn szalon-kocsijából kilépett, a jelenvolt nagyszámú közönség riadó lelke­sedéssel fogadta. A közöuség soraiban vol­tak a hatóság fejei, a vidék számos tekin­télye, 8 tapolcai 20 tagu küldöttség, a gazdasági tanintézet tanárkara ós hallgató­sága zászló alatt. A váro3 nevében Nagy István városbiró, a gazd. tanintézet nevé­ben Czakó Béla igazgató üdvözölte a mi­nisztert., aki melegen köszönte meg a fo­gadtatást. Az üdvözlések után az intézeti hallgatóság a Kossuth uótát, énekelte, mi­közben a miniszter négyesfogatu kocsiba szállva több diszfogat kíséretében a fel­lobogózott városba hajtatott. A gimnázium előtt egybegyűlt ifjúság és tanárok lelkes éljenekkel fogadták a minisztert. Tiszteletére az Amazonban 80 terítékű bankett volt, amelyeu nz első felköszöntöt Dunst Ferenc dr. apátplébános mondotta, amelybeu a minisztert a balatoni szőlők felújításáért, mint emberbarátot éltette. Da­rányi válaszában Keszthely közönségét él­teti, mint régi és igazi barákjait, kik a mult megpróbáltatásaiban is rokonéreztek vele és kitartottak mellette. Nedeczky Jenő szintén a miuiszlert élteti, mint aki régen a magyar ipar fel­lendítésére irányította a figyelmét, a mult­bau is ezért küzdött s a jelen igazat ad neki. Buráuy Gergely dr. mint a kultúra ideális harcosát., üdvözli a minisztert. Vé­gül Lakatos Vince dr. törtenelmi visszapil­lantást vetve a multak nagy alakjai nyom­dokán látja haladni, akinek a tanuló ifjú­ság nevében is törhetetlen ragaszkodást ígér. Délután 2 órakor a tapolcai küldött­ség kíséretében Tapolcára utazott, ahol programmbeszédet tartotta. NYILTTÉ R.*) Köszönetnyilvánítás. Mindazon jóbarátaimnak ós isme­rőseimnek, kik felejthetetlen feleségem halála alkalmából részvétüket nyilvá­nítani ós a temetéseu való megjele­nésükkel fájdalmamat enyhíteni szí­vesek voltak ezúton mondok hálás köszönetet. Keszthely, 1906 ápr. 21. Nóvák Ferenc. *) E rovatban közlöttekért nem vállal fe­lelősséget a Szerk. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh János. Kiadó: A szerkesztőség. Mit igyunk ? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szónsavas ásványvíz erre a legbiztosabb •óvésztr. Elsősorban az elsőrendő természetes szénsavas FORRAS-t, mely ideges gyomorbaj, légcső-, tüdő-, , gyomor- és bélhurut, csontlágyulás, vese- és hólyagbán t.almak eseteiben 26 év óta kitűnő ered­ménnyel használtatik és ragályos betegségektől, mint ty­phus, choleramegkíméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes aohal Ágnes forrás vizzel éltek. natrontartalmu ásvángvizet, a MOHAI Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások számára másfólliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű, mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíz­nél is olcsóbb, hogy az AGNES-forrás vizst a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse és hogy bárki által olcsón beszerez­hető legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok szervaztettek, ugyanott a forrás leírásának is- koHwalt hOTVÍZ ' mertető'füzete ingyen kapható A forráskezelőség. Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. iwUVüll UUI * . Főraktár Hoífmaiin Jakab urnái Keszthelyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom