Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-01-07 / 1. szám

8. UALATONVIDEK 1906. január 14. ségük révén, vagy a törvényhatal­ruával befolyással birnak, legyenek ébren, kisérjenek figyelemmel min­den mozgalmat s vezessék azt az egyedül belyes, az egyedül megen­gedett és célravezető törvényes­ség medrében. És itt különösen félő gonddal kell őrködni, a mindinkább kiélesedő úgynevezett installaciona­lis mozgalmaknál. Vármegyénk szá­mára is minden órán várhatjuk a megyefőnök kirendelését. A vármegye közönségének ille­tékes vezére : a törvényhatóság mái­rendelkezett. Minden intézkedést megtett. És ez elég is. Ne legyen itt szava a népszenvedélynek. Elég erős a vármegye közönségének vé­tója. Tiltó szava. lüz a legerősebb s egyszersmind győzhetetlen fegyver a törvényesség. Erről a térről sem itt, sem má­sutt az országban letérni nem sza­bad : mert különben nemzetünknek — vesztett ügye van. Ettől óvja Isten szeretett ha­zánkat. A keszthelyi kerület szövet­kezett ellenzéke f. Iió 18 áa a • Hun­gáriát szálló nagytermében szervező és alakuló gyűlést tart, melyre a következő meghívót bocsátotta ki Dervarícs Imre szervező-bizottsági eluök : Tiszteli Honfitársak ! Sötét felbök tornyosulnak hazánk ege felelt ... A törvénytelen kormány a leg­durvább erőszakkal, a legszembeötlőbb tör­vénysértéssel mindent elkövet, hogy meg­törje a nemzeti ellenállást; erőlködése di­cső vármegyéinkkel szemben hiábavalónak bizonyult, egyik kudarc éri a másik után és mint a hullám a szikla fokán, ugy tö­rik meg erőszakos törvénytelensége a vár­megyéknek alkotmány védő bástyáján ; de a kudarc soha sem állította meg a gonosz ságot, útjában és mig syreni hangok száll­nak a békekötésről, addig a kormány foly tatja erőszakoskodásait, törvénytelenséget törvénytelenségre halmoz. Hol fog ez ut­ján megállni, mit rejt a jövő méhében, senki sem tudhatja. Nekünk minden esh-. tőségre el kell készülnünk, nz ellentállást a legszélesebb alapon s'/erveznünk kell. Zalavármegye szövetkezett ellenzéké­nek kö/ponti gyűlése mnlt évi december 10 én elhatározta, hogy a szövetkezett el­lenzéket minden kerületben szervezi és tisztelettel alulírottat, bizta meg azzal, hogy a keszthelyi kerületben a szervezés élére álljon. E tisztemből kifolyólag értesítem a cimet, hogy a keszthelyi kerület szövetke­zett ellenzékének szervező és alakuló g\ti­losé Keszthelyen fo'yó évi^jauuár hó 13-«n szombaton délu'án 1 órauor a »Hungária« szálló nagy termében fog megtartatni, melyre minden igaz magyar embert, miuden jó hazafit ezennel meghívok. A községeket p-d'g felkérem, hogy legalább egy bizalmi férfiúval e gyűlésen mulhatlanul képvisel­tessék magukat. A nemzet elleu intézett ádáz táma­dással szembeu miud-n pártkülönbsógnek el k 11 tűnni, mind.-n válaszfalnak le kell omlani, minden magyar embernek eay tá borban kell egyesülni. Nem pártgyüles lesz ez, hanem a ha zsfiaknak szervezkedő gyűlése, hogy a be­következhető minden e-heiőséfc>gel szemben a teendőket megbeszéljük, hogy a válható támadá-okUal szemben mint egységesen és tömören szervezett, mint a hazafi»ág szent fegyelme által összetartott tábor ellentállá­sunk erős és sikeres lehessen. Ha össze'ar tunk, a végi ges diadal, a nemzet, szent ügyének győzelme, el nem maradhat. Keszthelyen, 1906. évi január 1-én. Hazafias üdvözlettel Dei varicB Imre mint a szervező-bizottság elnöke. Az „Iparos Dalkör" hangversenye. Szylveszter este, nagyszámú közön­ség jelenlétében, fokozodó érd-klőd-is mel­lett folyt le a Dalkör haugversenye. A műsor első számát a D Ikör által előadott «Iparos induló» képezte. A kelle­mes zenéjü, hazsfiss szövegű induló, a Dal­kör szabatos előadásában nagy tetszésben részesült. Ezu'áu Lakatos Vince dr. a Dal­kör elnöke lép->tt hz emelvényre s költői szárnyalású hazafias beszéd kíséretében kö­tötte fel a Dalk< r zászlajara Fürstenberg hercegné s/ül. Festetics May grófnő aján­dékát: egy gyönyöiü elyem szalagot, me­lyen az ajándéko ó neve armuyal van ki­himezve. A hazHfias beszédnek különösen azon része volt nagy hatással a |el nlevökre, hol a szónok, a sötét fellegekkel borított jövő képeinek ecsetelése meilett, a három­színű zászló körüli csoportosulásra ^össze­tartásra és az az iránti hűségre szóittja fel ugy a Dalkör tagjfiit, valamint a haza­fias magyar közönséget. A szónokot, zajosan megéljenezték s a közönség emelkedett, hangulatban hall­gatta a műsor következő számait. 2. Egmont nyitány. Beethoventől. Zongorán 4 kézre előadták Jámbor Pepita és Pethő Erzsike. Mindkét,tő|ük já'ékát elő­ször li" 1 otta közönségünk, smennyibeu ez volt, első nvílvános szereplésük, de egyút­tal aunak is bizomságái adták, hogy szép zenei 'ehets^ggel és technikáv I rendelkez­nek. Könny, d és t.iz'ominden lámpaláz nélküli látékul'at élvezettel hallgatta a kö­zönség s a végén ugyancsak megtapsolta és megéljenezte őket,. 3 Hermán Ilonka szavalt kedves han­gon egy angolból fordított, költeményt. A bájos műkedvelőt zajosan megtap olták. 4 Hull a it-vel. Eredeti nianyar da­lok. H • aI Feivnctöl. Eő»d<a « D.Jkör Ga­ray Sándor karnagy vezetékével. Hos*zau tartó taps juialmxziH a Dalkör szép énekét. 5 Pető Erzsike játszott egy mazurt Godardtól. Egyedül is biztosan s kedvesen játszik s remélhetőleg még sokszor le-z al­kalmunk játékában gyönyörködni. A hosz­szautartó tapsra és ujrá/ásra néhány ma­gyar nótát látszott érzéssel 6 Májusi éj. Abt Fereuctől. Énekelte « Ddkör 7. Armouía Ket terén öl. Zongorán előadta Jámbor Pepita. A n^-h^z s nálunk kevéssé ismer' työuyörü darabot n űvewzi­leg adta e)ö. Játéka könnyed, folyékony s láiwz k, hogy kivá'ó gyakorlattal bír. Való­színű eg őt sem fogjuk nélkülözni a jövő­ben hangversenyeinken. A szűnni nem Azonkivül csend ; — Ádám, Ádám — súgja. Es hát.rahanyatlik. A zsoltárok könyve neszelve hullott ki kezéből. Az­után a kályhára figyeU A patiogószi áu­bok neki csevegnek. Ádám szép, Ádám jó! . így hallja. Vádat érez önmaga ellen. Paálnak mondta, szereli miudeuha, im el jött, jogot formál. Sok-sok földet bejár­hatott azóta De alapján véve él-e, halt e? Mondta : rövid lesz az idő ós én visszaté rek. 0 várt várt. Hatszor fordult meg azóia a föld. Tavasz mult,, nyár umlt. . . év telt, Paá'ról semmi újság. Vájjon gon­dol e rá ? Apolta szivében a vonzalmat. Adám iránt, nem jött. Huszonkettedik évét járta akkor és félt a hajadonságtól. Az emberek szájától, mely pedig ott vág, a hol legérzékenyebb a fájás, nőül ment a sok évődés közepette Sólyomy Abához, a megyeszerte hires Sólyomy-familia leg­ifjabb sarjához. Boldog-e, nem-e ? ő maga sem tudja- Da részes lehetne minden örömben. így félálomban mindeure neszel. Mo­solyog a lelke, ha eszébe téved az Ádám­mal együtt, töltött pásztorórák emléke és köny szalad szemébe, ha menyasszonysá­gára gondol. Ezek az idők ! A félelem és a bunapjai. Rettegett, Paál még miudig visszatérhet. Aztán az oltár előtt uszályá­ban megbotlot'. Rossz omeu, — mondo­gatták. D-» ismerős areokkal találkozott. Üdvözöltek, mosolyogtak feléje. Rosszul si került bíztatás volt, semmi egyéb. Erezte*: még mindig szereti Ádámot. Az arc, a 6zemek, a mosolya és beszéde ott ugrált előtte. Mikor kijöttek a templomból, im­bolygott a lépte. Férje k aljara támasz­kodott. Várta, mikor ugrik elébe Paál. De "-lmullott a ná zój minden ilyen eseményiől mentve. Aztán belejöttek a hétköznapi életbe és Éva kevesebbet gon­dolt Ádámra. Néha a/Onban túlsókat,. A nyáron volt kétesztendeje. De a gó ya m*f< egyszersem kopogtatott. Pedig na­gyon szereti a gyermekeket. Séták őzben akármelyik parasztgyereket megsimogatta. E-J kérdezte tőle : hány éves, mi a neve, ki az apja, ki az anyja. ; Ilyenkor valami űrt érzett a szivében. Éppen mint mo-t. Még anyának sem érezheti magát ! . . Bo­lond kis köny szalad szemébe. Ahogy szárítja, leosuszik kezén a hálór-»kli. Olyan fehér a teste, mint, a patyolat Vagy akár a nyoszolyán a osipkék. Már meg sem ijed. Hetek óta lát,|a, érzi, mint, fogy, mint szárad. Ma karácsony napján némi szeut, rezignáció ülr, lelkébe. Napközben imád­kozott és sokat énekelt. A Máriáról szóló szépséges éneket és azt a másik áriát, ho^y : — Dicsőség a magasságban az Is­tennek . . . Nsgy megkönnyebbülést szerzett ma­gának. Déltájbau ety tég nett- látott t>a­rátuóje kereste f-d. Az E us. Együtt, jár­tak az inárcsi zárdaba és egy faluban Uk­tak. Előüozták a leánykori idők szcénáit ós ö, Eva, mosolyogni tudotf. Aztán férje is mókázott, egy kissé. Az ő menya.sszony­sága alatti tréfákat elevenítette fel. Ak or nagy erő' érzett, magában, hog\ leküzdi a betegséget. De most, most ebben a ma­gányban, gyengének erzi testet ; minden izében rem^g. Es Piál is u y tűnt fel, mintegy csúf jelenés. Künn a h*vas utcán ritka a nesz. E'.-n az estén megszűnik a zaj, a csúf embt-rgy ülölés Szereiét ül a szivekbe, a testvérisegérzH e. C-eudesen ós reggelig kikel az ármánykodás. Sóhomyt maga küldte a klubba Ha a családi bol­dogság teljes harmóniáiét nem élvezheti, karpótolja barátainak szeretete Hat óra körül megjön, ígérte. így gondolkozhat szabadon. Tudja: megcsnlia férjet gondo­latban, de érzi : nincs erője kreálni a bol­dogot. Büu vétek ez, de az ő gondolata­L e o fi ii o mabb uriruhák, legtartósabb libériák mérték szerint készülnek SZABÓ SÁNDOR polgári és libéria-szabónál, a főgimnáziummal szemben. Állandó raktár valódi angol, francia és hazai szövetekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom