Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-09 / 28. szám

2. BALATONVIDÉK 1905. julius 16. reklám és üzérkedés nélkül, de an­nál áldásosabban működő testület fölismerte a Balaton nagy nemzeti jelentőségét és értékét, kulturális, erkölcsi és gazdasági hatását s apos­tolává lett a magyar tengernek. Joggal tételezzük ezt föl. Hiszen magyarok ők, kiknek lelkét a ma­gyar föld és magyar fajnak szere­tete egyformán hatja át. Áldott szín­magyar földünknek pedig egyik leg­ragyogóbb gyöngye a Balaton, mely­nek látása, a mellette eltöltött órák kedves emlékeket váltottak magyar sziveikben. A hol az a testület eddig meg­vetette a lábát, nyomában minde­nütt bizalom, serény tevékenység és élet fakadt. Ezt az üdvös hatást várjuK a lezajlott két balatoni gazdagyülés­től is. Ha egyelőre iiem is fogja ide hozni a külföld idegenjeit, annyit azonban eredményezhet, hogy üd­vös propagandát indit a Balaton­kultusz érdekében s ennek fürdőin emelni fogja a belföldi fürdőzők és üdülök forgalmát. Ez pedig igy magában véve is jelentős eredmény! A többi azután: az élelme/.és olcsóbbá tétele, a szállói és ven­déglői élet szabályozása, a magán­lakással való hasznos foglalkozás ellenőrzése, a közlekedés megkönyi­tése stb. stb. mint egymás után kö­vetkezik. Ezekre kell törekedni különben mindazoknak is, kik a magyar für­dők föllenditésének ügyét szivükön viselik. Az ellenállási mozgalom. Vettük s szívesen közöljük az alábbi hazafias szózatot. FELHÍVÁS Zalavármegye közönségéhez! Ez évi május Lóban tartott értekez­let, kimondotta, hogy feltétlenül szüksé­gesnek tarija, hogy a «Szövetkezett ellen­zéki megyénkben is megalakuljon. Nehéz, válságos időket élünk, a bur­kolt abszolutizmus váltotta fel, a képvise­lőház törvónyellenére elnapolva van és igy újra a vármegyékre hárul a feladat, hogj' dzeréves alkotmányunkat, megvéd­jék ós imádott hazánknak megtartsák azo­kat a jogokat, amelyeket őseinktől örököl­tünk s a melyeknek csorbítatlanul való átadása utódainknak szent kötelességünk. Itt az idő, midőn e nehéz küzdelem­ben minién hazáját szerető magyarnak, ki kell venni részét., hogy yisszaszerezhessük mindazt, a mi hazánkat Isten és ember törvényei szerint, megilleti. A törvényhatósági bizottsági tagok, vármegyei tisztviselők, az értekezlet meg­bízásából már fel lettek szólítva, bogy a • Szövetkezett ellenzék »-hez tartoznak-e? Azonban miután az alkotmány minden magyar embor kincse, igy annak megvé­dése is mindnyájunk kötelessége, evégből felkérem e vármegye lakóit, hogy az e hó 11-én délután tí ólakor Zalaegerszegé 1 1) a Korona vendéglőbeu tartandó «Szövetke­zelt ellenzéki' értekezletre minél számo­sabban jeleujeuek meg, aki pedig a meg­jelenésben gátolva lenue, ugy kérném, hogy egy levelező lapon tudassa, hogy a Szövetkezett ellenzék »-hez tarozik-e? és azt kérném Bosnyák Géza Misefa, u. p. Nagykapornak cím alatt megküldeni. A polgárok hazaszeretete képezi az ország szabadságának lapkövét. Jó sze­rencsébeu hazafinak lenni nem nehéz fel­adat, azonban a balszerencse csapásai kö­zött és a jövendő bizonytalansága mellett a hazaszeretetben meg nem inogni ma­gasztos polgárerény. S legyen jelszavunk Kossuth Lajos következő mondása: «H.i tűrni kell, tűrni fogunk, ha várni kell. várni fogunk, nem elbizakodva, de nem tétlenül, hanem őse­ink szent hagyományát, utódaink elidege­nithetlen örökségét visszaköveteljük.» Bosnyák Géza, az értekezlet előkészitö-bizottság elnöke. Igaz ugyan, hogy a jó hirlap a ha­ladásnak hatalmas úttörője, a szabad esz­mékuGk, a jognak, az igazságnak hirdetője, a közvéleménynek megalkotója, a szabad­ságnak őre lehet ós mint mondani szokás nagyhatalom, de az is bizonyos, hogy a hírlapok csak a felnőtteknek, az életet már ismerő embereknek való, akik bírálat­tal olvasnak, ós nem engedik magukat megtéveszteni. Azonban sok olyant is tar talmaznak, ami az ifjú lélekre határozot­fcau káros, mert minden életkornak meg­vannak a saját ol vasmányai. Ez a gondo­lat adott létet az ifjúsági folyóiratoknak is. Ugyanis az ember fejlődébe és táplál­kozása olyan, mint a növényé. A fejlődő növénynek, a virágnak langyos melegre és mis megfelelő táplálókra vau szüksége, hogy tovább fejlődhessék. Ha már meg erősödött, elvirágzott, kibírja az időnek mostohább temperaturáját is. Ilyen az ifjú lelke is. Az ifjúnak ideálizmusra, lelkese­désre, minden szép, igaz ós jó tiszteletére van szüksége, hogy az elet komoly küz­delmére felfegyverkezzék. De ilyent nyúj­tanak-e a napi hírek? Mennyi gyalázat, mennyi szenny, mennyi hazugság, bűn ol­vasható a lapokban napról-napra. A felnőtt komoly ember ezt mind egészen más szemmel tekinti, leszállítja a kellő érté­kükre. De mit, szóljak, ha mindez olyan­kor vésődik a lélekbe, midőn az a legfo­gékonyabb, midőn még elvek ós tapasztala­tok által áthatva, szabályozva nincsen? Hányszor látna nagy államférfiakat,, a tár­sadalom kitűnő alakjait meghurcolni, ami­nőket, neki eszményképül kellene tisztelnie Az első eredmény az lenne, hogy az ifjú elvesztené az ideálizmuszát, lelkesedé­sét. Elvesztené az eszményképekben való hitét., az erkölosi törvények komoly tiszte­letét. Már pedig ideálizmusz, lelkesedós nélkül mi serkentené a munkára, az ön­képzésre, a küzdésre, önzéstelen cseleke­detekre? Valóban semmi! Azért mondja oly szépen Eöt vös József báró, hogy az emberi nemnek nemcsak nagy teltekre, hanem nagyszerű példákra is van szük­sége, hogy a serdülő ivadék maga rlőtt, látva a férfiút, akiník követésére gyöngé­nek érzi magát, fölfelé tekinteni, nemes célokért lelkesedni, értök áldozni tanuljon. Hát mit jelentenek eze-f az umny szavak ? Nem mást, mint hogy a kitűnő fér­fiak életének története a legszebb, a leg­alkalmasabb olvasmány a serdülő ifja sza­mára. Ilyen dicső példákban nem vagyunk szeg ínyek. Voltak ós vaunak kitűnő állam­férfiunk, tudósaink, iróink, költőink, mű­vészeink, hőcieiuk, akiknek példaszerű éle­tűk nyitott könyv gyanánt áll előttünk, hogy tőlük dolgozni, küzdeni, nemes célo­kért lelkesedni és józanul élni tanuljunk. Az iskolai magán olvasmányok is mind azt a nemes célt, szolgálják, hogy a beható olvasásuk utján a tanulók jellemes és szilárd akaratú férfiakká válva sem má­soknak, sem a sorsnak játékszerei ne le­gyenek. A huszadik század emberének pedig munkabíró, e nem lankadó, hazát, nemzetet szerető, áhíozatrakész, erkölcsös polgárnak kell len 'v., Ilyen gondolatokkal bocsátjuk el a tanulóinkat, a szerető szülők Ölelő karjai közé, hogy ott eretetben gyarapodva, erőt gyűjtsenek a t.tvábbi munkára, a szi­ves viszontlátásra. Ugy lagyen ! Eitner Zsigmond indítványa. Zalavármegye, mikor a nemzet leg­drágább javaiért: az alkotmányért, a tör­vényes jogokéit folyt a harc, mindig a küzdők első soraiban harcolt. A mostani súlyos helyzetben is siet csatasorba lépui, hogy bele vigye erejét a nemzeti küzde­lembe, a nemzet javára, az alkotmány el­len intézett merénylet visszaverésére. A küzdelem már megindult.. A szövetkezett ellenzék indította meg. Ennek nevében Eitner Zsigmond, a szengróti kerület kép­viselője, a következő indítványt terjeszti a jul. 12 ére összehívó't megyegyülés elé: Előrebocsátva az indokolást, indítvá­nyozza, hogy mondja ki a tekintetes tör­vényhatósági bizottság: a) Báró Fejérváry Géza, ugy minis­tertársai iránt bizalmatlanságot fejez ki. b) Az országgyűlés által meg nem szavazott adókut, újoncokat az alkot­mány alapelvei ós a törvény világos rendelete szerint a vármegye be nem szolgáltatja. c) Megtagad a vármegye minden tör­vény ellenére vagy a törvény mellőzé­sével teendő cselekményeknél való se­gódkezést s ezért ugy saját összes tiszt­viselőjének, valamint a hatósága alatt álló varosok és községek minden rangú tisztviselőinek és alkalmazottainak meg­hagyja ; 1. hogy állami adót, illetéket be ne szedjen, még önkéntes fizetéseket is el ne fogadjon, ilyeneket ne kezeljen ; 2. hogy a hadsereg bármely szervé­nek kiegó-zitéséhez, újoncok bármi mó­doni szedéséhez; a fegyveres erő bár­mely tagjának behívásához segítséget, közremunkálkodását, tagadja meg; — am»lv utasítás szigorú betartását a tör­vényhatósági bizottság nemcsak felügye­leti jogánál, hanem tisztviselőinek kipró­bált hazafiságán*I fogva is elvárja és ép ezért kimondja; d) a fentebbi meghagyások teljesíté­sének szigoiu ellenőrzése céljából egy 40 tagu bizottságot választ, amely bi­zottság önmaga választja az elnökét, jegyzőjét s amely bizottság köteles leg­alább is addig, mig a jelen alkotmány­ellenes kormányzat tart, minden hó első hétfőjén a megye székhe'yén összegyűlni, s mely bizottságnak a megye alispánja és főjegyzője hivatalból tagja; — ezen bizottságnak tagjai egyrészről feljogosít, tatnak s utasíttatnak szigorúan s a köz­igazgatás minden vonalán személyeseu el­lenőrizni, hogy a fenti meghagyások be­tartassanak, másrészt, a bizottság másik főfelndatát képezi, hogy a vármegye mindazon tisztviselőinek s alkalmazót t­j"inak, akik a jelen határozat, ugy ősi alkotmányunk ós szent, törvényeinken alapuló cselekedeteiért a halalom birto­kosai részéről akár fegyelmi eljárás, ül­dözés vagy anyagi kár szenvedésében részesülnének, ezek részére a teljes elég­tétel megadásáról gondoskodjék. e) Végül s előre utasítja a törvény­batóság alispánját, hogy amennyiben az alko: mányellenes minisztérium bármely tagja hivatalba lépését, ezen törvényha­tóságnak bejelentené, az illető miniszter eljárása iránti megbotránkozása jelekép ezen átiratot a törvényhatósági bizott­ság elé ne terjessze, hanem azt a tör­véuj'hatóság utasítására való hivatkozás­sal egyszerű átirattal a miniszternek küldje vissza. Tűzoltóink jubileuma. A mult vasárnap zajlott le tűzoltó­ságunk 25 éves jubiláris ünnepsége, a me­lyen a megye összes tüzoltótestületeinek küldöttei, továbbá a vármegyei tűzoltószö­vetség vettek részt. Már szombaton délután lehetett látni sok idegen tűzoltót, kik az ünnepségre ér­keztek városunkba s csoportokba verődve nézegették a város nevezetességeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom