Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-03 / 36. szám

1905. szeptember 17. BALATONVIDÉK 5. uéről, paloták (a régihez képest,) foglalják el helyeiket, Mindenki csak azon van, bogy feljebb amel'esse alacsony szobáit, szélesítse szük lakását, 1 padlózza földes lakóhelyét, csinosítsa az egész ház külsejét.. Ugy látszik kezd lábrak apui az a régi közmondás : madarat tolláról, embert ruhájáról lehet felismerni, olyan alakban, hogy az ember-kei mant-pság a lakóházaikról osetályozzák. Igyekeznek is egész sorházak beleiUcni sz ujabb kor épitépze'i, szépészeti, és hamarjában nem tudom micsoda .... eti, no meg egészségügyi szempontokból. Középületnél pláne minden kifogásolhatSt mellőzünk. Például iskoláinknál azon vagyunk, hogy gyermekeinknek testi épségét minden irányban biz'osi'suk. A közhivatalok elhelyezésénél a közönség érdeke mellett a tisztviselők érdeke is irányadó. Mindenki tndja ezeket s min denki, még a laikus is megvan g\özödve róla, hogy ennek igy kell történni. Másként van a dolog a magánlakásokkal. Ide Dem pillanthat be az emberi nem jóvoltáért küzdő, csak kívülről ítélhet egyet-mást,. Talán a legelhagyatottabh. leggondozatlanabb az ipari munkás dolgozószobája, műhelye. Ide nem igen van alkalma csak azoknak betekinteni, akiket a sors bevezet. Gyáraknál nagy vigyázat van ra, hogy a muukáss'/emélyzet biztossága meglegyen. Tágas, szellőzhető, viláios szobák, terűtek képezik a munkás tartózkodó helyét. A kisipari munkás a kisiparos jóvoltából kaphat helyet a munka elkészithetósére. Ezek az úgynevezett műhelyek. Ezek között is vaunak ujabbak, régiebbek, olyanok, a hol a munkás egész nap szívesen dolgozik, s olyanok, ahonnét irigykedve nézheti munkatársának ebbeli szerencsés helyzetét. Tudom, hogy egyszerre ily nagy horderejű intézkedés nem foganatosítható, de ha belekezdünk ezeknek átalakításához, ugy járunk velők, mint a régi házsorokká

1 : egyenkint tűnnek el, s helyetlük a munkásnépnek való, egészséges műhelyek szolgálnak az ipari munkálatoknak elvégzésére. Gyáraknál vannak törvényes felügj'e lők, hogy panasz ne lehessen. Műhelyek látogatására is vannak hivatott, tényezők. Míg azokról a minisztérium hivatalos adatokat szerez be, ezekről maguk a látogatásra hivatottak is halvány fogalommal bimak. Egyszerűen azért, mert állítólag a műhelyeket nem látogatják, nem vizsgálják meg vagy ha igen, nem terjed ki figyelmük mindazokra a dolgokra, amiket a törvény eléjük szab ; ha hiányosságot, kifogásolni valót mégis kénytelenek felfödözni, lehet, hogy a hatóságot nem szakszerűen informálják. A munkásnép legjobban tudj;, hogy mik felelnek meg a valóságunk. Ők tárgyalják is ezekéi a dolgokat, s amint az asztalos sztrájkolok követeléseiből látható is volt: a műhely kérdést, napirendről levenni nem lehet, nem szabad. Ha hirtelenében nom is, de fokozatosan javíthatunk, segíthetünk a helyze ten : csak ne az egymás iránti g> ülölsóg, hanem kartársi szeretet vezéreljen ben uüuket, mind az iparos-, mind az ipari munkások részéről. Egyelőre elégedjünk meg azokkal az intézkedésekkel, amelyeknek folytán, ugy a magunk egészsége, tár*as életünknek helyes irányban fejlődése biztosítva láthatók. Tiszta, az egészségügyi követelményeknek megfelelő 1-gyen a műhely, hogy aki egész életét benne tölti, vidám, megelégedő arckifejezést-el árulja el, hogy a mi iparosaink az alkalmazottak sorsát is szivükön viselik. Egy orvos. HÍREK. — Eljegyzés. Főúri eljegyzés hírét, vesszük, mely augusztus hó 30 án történt Wienben. Festotios Tassilo gróf ur bájos, szépséges leányát, Alice couitesse-t eljegyezte Windisch-Graetz Károly heroeg. Az esküvő, mint halljuk, már az őszszel lesz Keszthelyen. — Személyi hir. Herteleudy Farenc főispán több heti üdülésre Taraspba (Schweic) n'Hzoti. — Gyászhir Tóth Károlv csabrendeki plébános 44 éves korában Budapesten — nliov msgát gyógyíttatni ment — aug. 31-én meghalt Tóth Károly közel 1B évig v<>b Csurgón g3mi:asiuuii és tanítóképzői hitoktató, ahonnan pár éve csabrendeki p'ebánossá neveztetett, ki. A s ép tudású ki'ünö zenész s kedves modorú pap halála általános részvétet keltett mindenütt, ahol csak ismerték. Nyugodjék bekével ! — A csáktornyai népgyűlés. Impozáns és méreteiben — rendkívül nagyszabású űnmpség folyt le augusztus 27-én Csáktornyán — a már általunk *is előre jelzett ellenzéki népgyűlés. A hetekkel azelőtt egé

h

Z Muráközben hirdetett, népgyűlésen külön vonatokon rendkívül uagyszámban j-'én'ek meg az érdeklőtök. A népgyűlés lefolyásáról, valamint ezt megelőzőleg a képviselőknek a nagykanizsai állomáson v> ló fogadtatásától részletes tudósításunk i a követkfző: Nagykanizsa pályaudvarába az ellenzéki képviselő'et hozó vonat pont délben robogott be. óriási tömeg szorongott a peronon, hogy a népszerű politikui soi.nt színről szilire lássa, esetleg beszélni ha lhassa A vonat berobogás*kor az >Irod. és Müv. Kőr« kebeléből alakult »Alkalmi féi fikar« ráguij'ott a Kossuth nótára. En nek bef^iez

1- után a megjelent képvij selöket az ősz Nefecky Jenő a zalm. szöv. eMenzékiek elnök- üdvözölte. Erre gróf Zichy Jenő válaszolt,. Telié* 23 percnyi ott időzés után a »Hymnus« fenséges hangjai közepette indult ki a vonat a pályaudvarról — Csáktornyáig minden közbeeső álló máson, töméntelen sok nep álldogált, mely impozáns tüntetést rendezett a képviselők melle't. A Csáktornyái állomáson küldöttség fogadta a képviselőket, ahonnan impozáns menetben vagy 150 tagból álló lovHsbanderium kíséretében a Zrínyi szál óba hajtattak. A népgyűlés d. n. 4 órakor kezdődött a Zrinyi-téren. Ott voltak képviselők : Gróf Zichy Jenő és gr. Zichy Aladár, gr. Batthyány Józ ef, Hen ta'ler L»jos, dr. Zbóray Miklós, Huszka István, Farkas József, Dxrányi Ferenc, Sümegi Vilmos é.< Berec Ábel. azonkívül a megye szán.oselőkelősége Lelkesítő beszédeket mondtak : Zakál Henrik az ünnepély elnöke, gr. Ziclij' Je

nő, gr. Zichy Aladár, dr Z' óray Miklós, Hentaller Lajos, Stimegi Vilmos képviselők, Lisziák Lajos kOtori plébános, (horvát nyelven), Tamás Já nos perlaki Ügyvéd és Nedeoky Jenö. A meghivott. képviselők közül távirat'lag kimentették elmaradásukat: Darányi Ignác, Egri Béla, N«gy László, Nv ári Béla, dr. Kun Árpád,gr. Z chy Vladimír, gr. Batthyányi Tivadar és Kossuth Ferenc A népgyűlés fél 7 órakor ért véget. Ezt fényes bankett követte, ahol számos felköszöntő hangzott el. A k pvtselök az éjjeli vonattal utaztak vissza Budapestre, — Állandó választmányi ülés Aug. hó 28-án d. e. tartotta az állandó választmány ülését a varmegyeház nagytermében, ..melynek egyedüli tárgya volt a várme gye 1906 évi költségvetésének előkészítése a szept. 11-én tartandó közgyűlésre Szept. 4 én az állandó választmány újra ülést tart, melj'en a tárgysorozat többi tárgyai kerülnek elókészi'és alá. — Napfogyatkozás. É rdekes é* nem mindennapi jelenségben volt részünk 30-án déhi'án. Már egy órakor csoportokba verőd ve álltak az emberek ; mindenkinek kezében egy egy darab kormozott ablaküveg a nap felé fordítva. Teljes volt a megelégedés, midőn már megláthatták a napfogy Htkozúst. A nap fogyni kezdett délután 1 ór* 39 perckor, a legmagasabb fokát 2 óra 44 perckor érte el, amidőn majdnem háromn-gyed részéig elsötétedett a 3 óra 53 perckor befejeződött. Akkor lett, volna it: zán érdekes, ha teljesei elfogyott volna, n int ezelőtt körülbelül 30 éve. Figyelemre méltók a Csillagászok észleletei, melyeket nem mulaszthatjuk el közölni : »A teljes el öiétedés pillanatában az egész táj felett ei v rémületes sebességgel végigszáguldó sávokból álló aether tömeget, láthatunk. A it ni ezek a fénysávok végignyaldosnak as egyszeriben olyan képet, nyer, mintha egy hn' nmos f-hér-fekete függönynyel lenne leterítve. Állat, barom ez elől az árnyék elöl vagy vad futásban keres- menedéket, v• gy pld. a kutya kínos vonitásba kezd. A kutya pláne ösztönszerűen BZ elsötétedett nap felé fordul és ugy vonít keservesen. Az érzékenyebb növények, a melyik étszakára elzárják szirmaikat, hirtelen, ntsjdnem villámcsapásszerüleg összekulcsolják szirom-lev>-leikel. Olyan helyeken, ahol sok a napra'ogó, érdekes megfigyeléseket lehetünk. A különben is delejes növény hir'elen elfordul a naptól s összeosukja szirmait. Eidekes még a madarak viselkedése Magasban élő madárfajok, mint pld. a sas, ijedt vijjongással menekül a sebesen nyargaló árnyék elöl s még sziklafészkébe érve is, folyton hallatja panaszos hangját. D- iimgt a táj is ijesztő képet nyer. Az imént még napsugaras mező hirtelen és n ii den átmenet nélkül teljesen fekete szint clt. Az égen piszkoj zöld felhók tornyosulnak öss

Ze s a vizén, melyen még nóh-.iy pillauat előtt, a játszi napsugár szököf végig, most az elfedett nap oldalai elötöiő sugarak rémületes nappali holdfénvt láttatnak. S'ólvihar kerekedik, nem ritkán orkánok vágtatnak végig az elsötó'itefci tájon g az ember önkéntelenül Istenéhez for :nl ; érzi, ilyen a végítélet. Hanem azután előbukkan a hold alól az égi fák'ya egyik csücske s amint végigsurran erdőn, mezőn az első napsugár, — vége a rettegésnek — a vész elmúlt. — Kossuth-estély. Az alsólendvai iparos olvasókör augt. 26-án Kossuth-estólyt tartott. Igen szép számban jel-ntek meg az estélyen, melyet társasvacsora nyitott mee. Vacsora után Pat.aky Kálmán a kör elnöke megható beszédben méltatta az est jel-niőségét, mely után a jelenvoltak haznfias da'ok*' énekeltek. — Sümeg Ramasetter emlékének. Sümeg város pábázatot hirdetett nagy mecénásának : Ramasetter Vincének a Főutcán felállítandó bronz szobrára, A szo^ bor pálvázat ang 31-én járt, le. A beérkezett. pálya művekről a bíráló bíz >t,tság fog maid dön'ení. — Betörés egy szövetkezetbe. A szomszédos Vörsnek m-gint szenzációja van. Aug. 31-ére virradóra ismeretlen tettesek a fngv. szövetkezetbe betörtek. Az ajtó kereszt vasának lakatját lefeszit et I ék s a bo't.helyiségbe behatolva 30 korona készpénzt. dohányt, pipák.t s egyéb árukat össz csomagolva a szomszédos udvaron át tá»oztak. Kóborcigányokat terhel a gvanu. A csendő'ség a nyomozást megindította. Eddig eredménytelenül. — Sűrűn kapunk leveleket, melyek m'nd innyixn panaszos hangon órin'ik a hus és jryéb élelmiszerek drágaságát. Uram Isten, mi lesz velünk, ha itt mindennek az ái-H ily rohamosan szökik fel ? Szépen feilódő városunk lakossága eddig 'oltainosan szaporodott, félni lehet az< nba i, hogy ez a szaporodás nemcsak hogy meg fog Óvjuk meg Téli ruháinkat, szőrméinket, függönyeink és szőnyegeinket moly-kár ÓS por ellen, melyet ugy érhetünk el, ha a/.nkat Schwe

;gei< Sáqdor niolgkáí elíeqi " intezetébe qgári gondozásra adunk, hol azok igen jutányos árért biztosan Ieszijel^ goqdozva.