Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-23 / 30. szám

2. BALATONVIDÉK 1905. julius 16. megaláztatása napját. Tanul, tanul, de jóformán azt sem tudja miért, ha csak produkció okából nem. Igy romlik egészsége s bomlik fejlődő idegzete, hogy mire az utólsó vizs­gáját lerakta, teljes idegbomlás stá­diumában nézzen körül választandó pályájának küszöbén. A nagy nyilvánosság szempont­jából sem indokolható a vizsgák lét­jogosultsága, mivelhogy — néhány váro3t kivéve, rendszerint üres néző­tér előtt szoktak lefolyni — vizsga­produkciók. Néhány ráérő tipikus vizsgalátogató kíváncsian, az érdek­lődő szülők csekély számán kivül a növendékek rendszerint tanáruk és igazgatójuk előtt produkálják ma­gukat s telelnek abból, mit egy egész hosszú éven át számtalanszor ismé­teltek. Egy és száz ok szól tehát a ro­mán miniszter elhatározása mellett­Óhajtandó volna, hogy a kultusz­miniszter egy szép napon nálunk is követné román kollégájának okos pé'dáját Nagyobb öröm nem érhet­né most az ugorkaszezon kellő kö­zepén vakációzó ifjúságot s a sok gond közt élő újságokat. Lenne miről osztani a vezetőcikkeket s egyéb elmefuttatásokat. H IRE K. Slöfizetőinket, kiknek előfizetése junius fyónap régér>el, t>ag^ már előbb lejárt es még eddig nem ujitot­iák meg, bizalommal felkérjük, a megújítást eszközölni és b váfralé­lkaikat kiegyenlíteni sziresl^eHjenek­— Személyi hirek. F-stetics Tassilo gróf ur és Ella komt.e<z hosszabb tartóz­kodásra Jnhusbaohba, a grófné és Aleksz komt^sz M«ri«iibadba utaztak. Nádudvari Tormay Béla miniszteri tanácsos f. hó 17 és 18-án városunkban tartózkodott, megvizsgálva a keszthelyi gazd. tanintézetet és részt vett a hallgatók vizsgáján mint min. biztos. — Apponyi Albert gróf Keszthe­lyen. Biztos fonásból értesülünk, hogy Apponyi Albert gróf, a koalí­ció első közkatonája Batthyány Jó­zsef gróf orsz. kerületi képviselőnk­nek levelet irt, melyben tudatja, hogy szeptember vagy október hó folyamán meslá.togatja városunkat. — Héviz ünnepe. Megható * a maga egyszerűségében is fönséges ünnepségnek volt részese Héviz fürdőközönsége a műit, vasárnap. Csak nem régiben indult meg egy mozgalom Héviz hálás fürdőközönsége körében, melynek célja volt, hogy a hé­vizi kápolnában Mária-oltár emelkedjék. Az eszme megvalósult s ma már ott, dí­szeleg Nagyasszonj'unk diosöitésére az im­pozáns oltár, melyet a mult, vasárnap szentelt fel Yida Józset alsó páhoki plé­bános, a fürdő közönsége és a környékbeli előkelőség jelenlétében. Az oltár benediká­lása után Vida József plébános emel­kedett beszédében vázolta a fürdő-kápolna és az uj oltár történetét,, lelkes szavakkal hitt fel Nagyasszonyunk tiszteletére s me­leg szavakkal köszönetet mondott, az ün­nepség létesítőinek. TJiánna papi segédlet­tel mutatta be az uj oltáron a szt. mise­áldozarot, \melyen dr. Markovits Gyuláné őnagyságának solo-ja, különösen Eckhardt «Ave Mariat-jával, emelte az áhítatot,. Délben Héviz fürdőző intelligentiája szük­körü bankettet, rendezett,, amelyen lelkes pohárköszöntők hangzottak el. Az elsőben Vidos Lajos szombathelyi kauonok éltette a közreműködőket s mondott hálás köszö­netet. ez ünnepség mozgató lelkének, ren­dezőjének s az áhitatra gerjesztő, diszes oltárkép festőjének, B^nácsek Béla vesz­prémi káptalani főkönyvelőnek. Ez.utáu Vida József plébános buzdított, a tettek ben nyilvánuló, élő hitre, a világi elemnek az pgy háziakban való, további szives köz­reműködésére s üdvözölte a »selymes ju­hait,* az előkelő vendégkoszorut. Végül Csertán Károly alispán tette meg kedves szavaival az indítványt a fUzharmoninm felállítására s ezzel a« emlékezetes ünnep­ség bevégződött. Adakozók; Kránitz Kál­mán, PellerPál veszprémi kanonokok 100 — 100 kor. Bre'-ner Elek Győr 50 kor. s -gy, három szólamu oltárcsengő, Vidos Lajos kanonok Szombathely 40 kor. Farkas F«­renc teol. tanár S/.ombath«ly 10 kor. ToUri József espere* Tétény 20 kor, boldogult Csertán László Nemes Apáti 20 kor , Vaj­da János esperes Nemes-A páti 10 kor, Jankovich Bésán József Öreglak 20 kor., s egy kehely megszerzé-ére 100 K. A gyö­nyörű oltárképet hálájának fenséges jeléül festette Benácsek Béla veszprémi kápta­lani főkönyvelő s számvevő, Benácsek Bé láné urnő a diszes oltárteritőt készítette. Os-ol Károtyné urnő egy művésziesen hím­zett, csengetviiszallagot, Kelemen Anna kisasszony pedig 12 igen osinosan kivarrott kehelykeudöt ajándékozott. Áldja m9g őket, az Isten. — Kinevezés Feliét- Ipoly pannon­halmi főapát Zanathy Bódog zalavári lel­készt hasonló minőségben Zalaapátiba, he­lyébe Ross Mór tihanyi lelkészt Zalavárra nevezte ki. — Az ipartestület elöljárósága a na­pokban rendes havi ülést, tartott. Braun Rudolf ipartestületi elnök az elöljáróság nevében személyesen is üdvözlő szavakat intézett Csathó Alajoo iparhatósági biztos­hoz. A biztos válaszában hivatkozott arra, hogy 21 éven át vau már külöi.ös-n az iparoktatás, általában pedig az iparügyek szolgálatában. A biztosi kiküldet éss~l a tér nagyobbodott, a melyen törekedni fog az iparosság jóvolt.ának elősegítése mellett a (örvény és rendeletek kereteiben össz hangit létesíteni az iparos és ipa i munkás közt, hogy a kölcsöuös egyetériésnek, a békének áldásait ugy a mester, valamint az alkalmazott egyaránt, élvezzék. A sop­roni iparkamara lapot akar indítani. a.z ipartestület hajlandó a lapot támogat ni, ha az csak magyar nyelven jelenik meg. — Bucsubankett. A balatonszentgyörgyi állomás tisztikara az állomás vendéglőié­ben fényes buosubankettet reudezett ]ul. 17-en, hétfőn este az állomás köztisztelet­ben álló főnöke, Kellenffy Vilmos fő-llen­őr tiszteletér^ abból az alkalomból, hngy negyvenévi délivasuti szolgálati ideje le tebe után aug. hó elsejével nyugalomba vonul. A bucsubanketten jelen volt, az ün­nepe t biiC3tizó főnök egész családjával s az állomás tisztikara. A déli vasút igazg. jelen voltak: Luc Amánd, Richter Antul, Lélek József főellenőrök. Székesfehérvarról: gyobb jövővel bíró világváros ez a mienk, amely a telet kapujnná fekszik. Amiben azonban utolért, sőt sok te­kintetben túlszárnyalt Budapest n«m egy' világvárost, az a szórakozás. S hol oly bő­ven és oly tetszetősen nem kínálkozik al­kalom a szórakozásra, mint, a dnnaparti metropolisban, minek talán a lelkes magyar fajta izzó temperamentumábin kere­sendő. Mulatni szeret, a budapesti ember. Megdolgozik ugyancsak a mindennapi ke­nyérér, de mikor az'án ráér el is szeret, szórakozni. Vasárnnp nkint, szombaton este tele van minden kávéház, vendéglő és mulatóhely s érdekes az uj vonás, hogy a budapesti mber, ha mulatni megy, ma már niHgsval viszi a f-l-ségét, a családját is, kiindulván abból H helyes elvből, hogy ha a férj feleségi felügyelet, alatt, van, nem rúghat, ki annyira a hámból s netn költhet mértéken iul Igaz, Imgy vannak ennek a családostól való inuletásnak hátrányai is. Például ott, ahol az asszony rászokik a kávéházra s ott. ül nap nap után órák hosz­szat, ahelyett, hogy a családi tűzhely kö íül végezné a dolgát. Ami nváron szórakozásra csábit, az Budapestnek gyönyöiü környéke. Nincs Európának az a világvérosa, amelynek olyan gyönyörű környéke lenne, mint Bu dapest.nek. Egy félóráig utazik az ember a villamoson s már kint van a hűs ren­getegben, gyönyörű magas hegyek között, vadregényes völgyek s bércek gyönyörköd tit.ik a természet szépségeinek kedvelőit. Zugliget, Hűvösvölgy, Svábhegj', Hárshegy, Jánoshegy, mindmegannyi gyönyörű pontja az országnak. S költő lantjára méltók a Margitsziget, szépségei, n megboldogult Jó­zset főherc-g bocsájtot.t a fővárosi közön­ség reudelkez sére. S valóban szelídebb, enyhébb, édesebb helyet a Margitszigetnél alig lehet elképzelni. A munkásosztálynak a városliget a kiránduló helye, amely sajnos, gonoszul el van hanyagolva. Kiállítási célokra vágták ki a városliget fáinak nagy részét s vasár­naponkint, midőn százezernyi ember lepi el a városliget, utait, tereit,, felhőkig tör a por, megrontván a tüdőket S ezért erős versenytársa ma már a Városligetnek a Népliget; amely az ő árnyas szép ákácos sétányaival kell-mes ós csendes kiránduló helyet nyújt,. A városligetben természete­sebb nagyobbarányu szórakozásra nyilik alkalom. Az úgynevezett Wurstliban száz és száz komédia s egyéb látványosság csa­logat. Os 1 udavára tőszomszédságában van a másik látványosság, az európai hirü Beke­tow cirkusz. Száz és száz tagja, száz és száz lova van Beketownak, akikkel eLté­röl-est,ére fényes előadásokat produkál. Ami ujat produkált az utóbbi években a torná­szás és a lovaglás művészete, azt. első rangú kivi télbe ti mind megtapasztalhatja az ember Beketowuál. Nagy elragadtatással nyilatkozik a budapesti közönség Hueck Jeau iskola'o­var és a japán csoport gyönyörű produk­cióiról. A szellemi élvezetekből is szépen ki­jut a nyári Budapestnek. A kánikula alatt, hét, első rangú színház művészeinek játé­kában gyönyörködhetik a publikum. Az első színház a budai színkör, ahol az idén a Népszinház művészi személyzete játszik. A másik a városligeti nyári színház, ahol Krecsányi társulata produkál olyan előadá sokat,, melyek becsületére válnának akár­melyik kőszinháznak. Egy szó mint száz a nyári Budapest is csak olyan mulatós, haosak nem mnla­tósabb, mint a téli. Persze, pénz kell hozzá. S akinek van, az ki is veszi itt részét a szórakozásokból. Meri; a pesti . v«gő, kü­lönösen nyári estén, mulatásra hangol. Jule. Lampionok, kerti-diszitések, konfetti, serpentin — a legolcsóbb árak mellett kaphatók Sujánszky ózsef könyv kereskedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom