Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)
1905-07-23 / 30. szám
IX. évfolyam Keszthely, 1905. julius 23. 30. szám. BALATONVIDÉK I N>1 i likai lietilap, MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL t volt gnd. tanintéaat epületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbizásoka? és reklamációkat a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vlesza. Előfizetési árak: Egész érre . . ... 10 kor. — f. Fél érre... . . 5 ,, — ,, Negyed évre 2 ,, 50 , Fgyes szám ára 2o , Nyllttér petltsora alku szerint. Egy miniszteri rendelet. Szenzációs miniszteri rendelet járta be a mult hetekben a világsajtót s mondhatni, az egész művelt világon tetszést váltott ki. Pedig csak vagy 8 soros az egész. Egy Libája van csupán a szóban forgó rendeletnek, hogy az Romániában jelent meg s csak a fiatal román királyságban bir érvénnyel. Egy ilyen korszakos lépésmásutt, hol még nagy a szokás, a copf és bürokratizmus hatalma, nem megy olyan könnyen. Ha lennének elő- és utóértekezletek, tanácskozások, ankétek, ugyan mit csinálnának pld. nálunk nagy és boldog Magyarországon azok a mindennemű, rendű és rangn testűletek. Hol és mikor beszélhetnék ki magukat tudós szakíérfiaink, ha egy elavult rendszert, pld. az iskolai évzáró vizsgákat egy enkénykedő miniszter 8 soros rendelettel eltörölhetné a földszínéről ? ! Pedig csakugyan követni való példát állított az a gyorskezüromán miniszter azzal, hogy minden hivatalos copf mellőzésével egyszerűen eltörölte az iskolai évzáró vizsgakat ugyazelemi, mintnépés középiskolák minden fokozatán. Mert semmi más az, mint fölösleges, zaklató és szükségtelen intézmény; káros hatása pedig annyira nyilvánvaló, hogy szinte fölösleges rá minden szót vesztegetni. A tanárok, tanítók és nevelők a népiskola 6 éves ciklusán a középiskolák tanidején elegendőkép kiismerhetik növendékeik értelmi fejlődését, haladását, tudását, szorgalmát; a szülők a szokásos bizonyítványok és iskolai értesítők utján tudomást nyerhetnek gyermekeik előhaladásáról s tanulásuk eredményéről. Mire van még szükség? Semmire. Tehát az az évzáró vizsga a fölvírágzott és koszorúzott tanteremben nem egyéb közönséges iskolai produkciónál, melyre elő szokták rendszerint szólítani a legügyesebb, legjobb és legbátrabb tanulókat, hogy a jelenlevő ünneplő közönség gyönyörködjék a szegény nebuló automataszerü deklamálásában. Arról pedig ne is essék szó, hogy akadnak pedagógusok, kik a fél ponton álló tanuló érdemjegyének sorsát egy végző vizsgái felelettől teszik függővé. Vagy van kellő képzettsége, szorgalma és tehetsége a növendéknek, vagy nincs. Ha felhasználta tehetségét és idejét a tanuló, úgyis tisztában van tárgyával; a tanár és tanitó egy egész even át a tanuló feleleteiből meggyőződhetett erről, tehát fölösleges a vizsgái produkció, mely sok esetben kínvallatás számba megy; ha pedig tehetségtelen az a tanuló s kellő szorgalomban is szűkölködik, erről is meggyőződhetett a tanár vagy tanitó s akkor teljesen szükségtelen még egyszer s utoljára deresre húzni a tanulót a vizsgán. Egy évi tapasztalat alapján adja meg a tanár, vagy tanitó a megérdemlett jegyet: legyen az egyes, vagy szekunda. A jó tanulóért kár az idővesztegetés, a tehetségtelen és hanyag diák pedig már elnyerte megérdemlett sorsát szekundája képében. Egyebekben pedig időpazarlás, egészségrontó és idegbomlasztó az egész rendszer. Az a tanulóifju már hetekkel előbb izgatva várja, dicsősége vagy A BALATONVIDÉK TÁHCiJA. Nyárban . . . / Jbángoló napsugár, tör fel a magasba, 3£inti verőfény ét, — az egész vifágra, 3£armatos Hajnalöa. Ddlozdulatlan erdtí, miig fomolyan Hallgat, 3£egye^r$l érfezíf, balzsamos fuvaííat, Mengeti a galyat. Csaí> K a mezei nép, fariba sokasága, Veri Jet a csendet, Hangos dalolászva, Siet a dolgára. Int, a buzatáblá^ Hullámzó tengere, 3-ürge í\is pitypalaty, sürög-forog benne Vígan énekeivé. Q)al, magasba fefszáll, arató^ szájáról, Szól vigan a nóta, ^Balaton partjáról 3£ol egyről, — Hol másról. én 'Uram Tstenem! velün^ lessz e nijárban, jítdást osztó fezed? fárasztó mun^án^ba, J2eHe'z aratásba ! ? Vagy csaf { úgy lesz L ~ 'ár, Hogy Hiába várjaí[, J^záldást, — a sikert, — csa^ a Hiányt látju^ DUindenütt, Hol állun^fl J2em! ne tedd ezt Uram 1! Halld a szegény népet, távoztasd el tű le, a nyomort, Ínséget So{ szomorú évet. 3£ísz úgyis van része, ádáz viHaroí{ban, . Szivet, feltet öl8, bevételen Harczban Szenved rabságában ! Jsegalább munkáját fesérje áldásod, Vágjon rendet százat, oHol vetett szántott, Síz/, — örömet, — látott. Lóna. Hogy szórakozik nyáron Bpest. Nem nagyzoló frázis az, ha ma ezt mondjuk, hogy Budapest, világváros. Kövzel kilencszázezer ember él a Duna gyönyörű partjain s ba az Isten iikarja s tovább is ily rohamosan szaporodik a főváros lakossága, n legközelebbi népszámolás ki fogja mutatni, hogy a magyar székesfővárosban egymillió ember él. Világváros volnánk tehát s ba vau is vidékies vonás, tökéletlen kicsinyes dolog Budapesten, az még a múltból ránk maradt, nyűg, amely el fog inu'.ni idővel. Egyszerre nem megy minden tekintetben világvárossá Budapest nem lehet olyan hamar. De nagyjábat már az s a ronamos fejlődés azt, bizonyitja, hogy a legéletképesebb, a legna^ 0 LSrSratb^tte 0/; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos baj / f*fla tíf jainál, ngymint idült bronchitis, szamárhurut éskolonösen lábbadozóknál Wf/ UiiJfi C) influenza után ajánitatik. . ^ ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban tivegenkint 4.— kor.-ért kapható. Figyeljünk hogy minden üveg alanti oéggel legyen ellátva: