Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-31 / 53. szám

IX. évfolyam. Keszthely, 1905. december 31. 53. szám. BALAT DÉK Politiliai hetilap. MEGJELENIK HETEN KI NT EGYSZER: VASÁRNAP. 8ZERKESZT0SEG ES KIADÓHIVATAL. I volt gaid. tanintéiet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a szerkesztőség ciméte kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Elötlzetésl árak: Egész éne . Fél évre . IU kor. — f.. 5 „ — „ Negyed évre 2 ,, 50 , Egyes szám ára 2u, Nyllttér petltsora alku szerint. Tisztelt olvasóinkhoz. (*) Az nj évvel a Balatonvidék tizedik évfolyamába lép. Uj évfolyamot kezd a régi programmal. Ami e programmból ma már valóság, mint eredményre önérzetesen tekintünk vissza, ami pedig még megvalósításra vár, azéit küzdünk tovább az eddig követett módon s az ismert fegyverekkel. Önzetlen és becsületes törekvéseinkhez kérjük előfizetőink szellemi és anyagi támogatását. Kötelességeink tántoríthatatlan teljesítésére ez ad nekünk erőt és kitartást. Készek vagyunk az áldozatokra, ha érezni fogjuk továbbra is közönségünk áldozatkész támogatását. Zavaros és veszélyes napjainkban őrállói leszünk itt a mi körűnkben hazánk alkotmányos szabadságának és nemzeti önállóságunknak. Szolgálni fogjuk vármegyénk, városunk és vidékének érdekeit. A közügyet és a köztisztességet. Mint a nyilvánosság organuma, az igazi érdemet kiemeljük, a visszaélést ostorozzuk. De személyeket sérteni solia nem fogunk. Tiszteljük mások meggyőződését, hasonlót kívánunk a magunk számára is. Midőn tisztelettel hajlunk meg a társadalmi rend egyik alapját és erősségét képező tekintély elve előtt, ugyanakkor lelkünk egész szeretetével és melegségével fogunk harcolni a kis ekzisztenciák, a kisemberek tagadhatatlanul elhanyagolt ügyének felkarolásáért. Mert ebben látjuk igazi gyógyszerét zavaros közviszonyainknak. E végből nem térünk ki a szociális kérdések tárgyalása s minél szélesebb mederben való ismertetése elől. A vallásosság és Isten félelme levén mmden társadalmi rend földi boldogulásnak és békének alapja, teljes erőnkből védelmünkbe fogadjuk, azt a sajtó által is ápolni és előmozditatni kívánjuk. Éppen ezért, mint eddig, ezentúl is hiányozni fog e lapból jnindaz, ami bárkinek vallási, hitbeli meggyőződését sértené, viszont védeni fogjuk a lelkiismereti szabadságot, mint mindnyájunknak legféltettebb kincsét. Vidékünk mezőgazdaságának érdekei mellett szeretettel karoljuk fel nemzeti közgazdaságunk másik ágát, a magyar ipar pártolását is. Mint az önálló magyar vámterület liivei, mindenkor ott leszünk azoknak táborában, kik annak megvalósítását s azzal a magyar ipar fellendítését írták zászlójukra. Mindezen jóakaratú törekvéseinkre biztatást, bátorítást s támogatást közönségünktől várunk és remélünk. Ezt kérjük a Balatonvidék pályafutásának immár tizedik megkezdett, szakánál. Nem kis idő ez egy vidéki lap életében s erős a bizodalmunk, hogy a megkezdett tizedik évfolyamot is becsületes szándékunk és törekvésünk támogatása mellett be is fejezzük s közönségünkkel együtt örömmel üljük meg e lap 10 éves jubileumát. Munkálkodásunkra s közönségünkre Isten áldását kérve s bizalommal tekintve a jövőbe, kezdjük meg a tizedik évfolyamot. A Balatonvidék előfizetési dija, mint a lap szelleme marad és lesz a régi. (3 IScilafonüidi?^ szerKesztösége. A BALATONVIIIEKTAHI;AJA. Lesben. Irta : Balla Miklós. J£ipuszlult a sof> mjut a füzes-irtásból, 'Vadkacsa se röppen a í[özeli sásból. Sgij-^ét veréb csacsog ^öröttem a réten, J2éfiánij varjú suíian feresztül a légen. Csillogó Hólepel borítja a földet, J2em látni a fáidon egy levélnyi zöldet. Csend az egész rónán, egij lövés se Hallszó Vastag f{érge alatt a díszei is alszi% . , . Valami mondftallan szomorúság száll meg, S^epülcí Qépzelmem a Dunánál áll meg. {Palotád a pariján, nagy f(óíndaí\ rajta, í8ün, gyönyör, csillogás, ezerféle fajta ! . . ti es í\icsi falum, drága pnszfaságom I *(De voltál a dajkám, te vagy a világom! DdZil nef\em a város, millió Csádjával, Dfllit neljem a ®una, ^övezett partjával I Csoövgj a fülembe, sz$fe %is7ji Rabja, Szólj le is, ringass el, fis falum Harangja ! Itt érjen az örö{, a megváltó álom, S a <£)una felé még a leljem se szálljon. A tél közmondásokban. A közmondásos évszakok közül leggyakrabban a telet emlegetik. Es e mondások többnyire szépek, színesek, kifejezésteljesek és sokszor ta á!ók. Meglátszik rajtuk, hogy a nép ezeket lelki és szívbeli nyugalommal és több időnek a ráfordításával költötte, mint azokat, melyek a többi évszakra vonatkoznak. A tél az elmúlás, a messze múltnak a gondolatával van összekötve ; a nép előtt a szellemi gyűjtés, a lelki szemlélődés és e'mélkedés ideje. A tél ünnepeit is ennélfogva nagyobb odaadással, a hittitkokba való mélyebb elmerüléssel, szinte nagyobb együttérzéssel üli meg. A tél kezdete a közmondásokban vidékek és országok szerint változik. Astronomiailag december 21 ike a legrövidebb nap és a tél kezdete. Eszak-Itáliában is ilyennek mondja a közmondás : »Szeut Tamás napján visszafordul a nap, azaz hoszszabb lesz a nappal.« Más országokban a hidegebb évszak liavasati voszi kezdetét. Nálunk ismeretes e mondás : Itt vagyon már Simon, Júdás, jaj te neked inges, gatyás 1 (Okt. 28.) ilyenkor kezdődik már az erős dér, mely előhírnöke a fiigynak ós a hónak. Fe'sövi 'ékre szt. Márton (uov. 11.) szokta hozni a havat és a telet, aki fehér lovon érkezik meg. S ki ne ismerné Márton ludjá>, amely a kellemes szórakozásra való tituluson kiTüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Rochc" eredeti cxonniffolást. F. IloffinauH-Sua íloche &. C®. iiuscl (Stájc),