Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-24 / 52. szám

1905. december 17. BALATONVIDÉK 3. szivüukefc, jobban megragadja eszünket, miut a nagy fölfedezések és a világ rejtélyei fölött, való töprengés. Itt érző sziv, ott rideg ész, S ez természetes is. Az ünnepi hangulat közepette gondoljunk azokra is, kik éjen és jégen át, egy halott, megdermedt, jégvilágba vetődiek, liogy lerántsák a nagy titokról a leplet, hogy előbbre vigyék tudásukat s megmondják nekünk, mi is az északi sark ? Emlékezzünk meg róluk, az elhagyatottakról, kik a csalóka remény lenge szárnyain indultak el a mesebeli világba, hogy hirt, hozzanak az örökhó rideg sivatagából a szeretet derűs világába. Csodálattal forgatjuk Nansen hatalmas köteteit, menőkben északsarki utjának hü ós pontos leirását adja. »Az éjen és jégen át« cimíi érdekes műben felkeressük a karácsonyi dátumokat és elolvassuk miképen töltötték el a jeles ós rettenthetetlen u'azók a szent ünnepeket. Az 1898. évben érték meg a hóvidékeken az első karácsonyt. Rövid mondatokban emléke ik meg az ünnepről, de ez a néhány sor jobban megragad bennünket, mint akármilyen más hangulatos leírás. • December 24. Vasárnap : Karácsony estéjón, 87 fokos hideg, csillogó holdvilág ós határtalan csend a rideg éjben. A jégen magányos sétára indultam.« A bátor utazó nem szól arról, hogy minő érzések ragad t.ák m g akkor, mikor ebben a pillanatban feleségére, gyermekére gondolt. A ceruza csak ezt a néhány szót szánt ja a papirosba: »Az első karácsonyest mii}' messze a hazától.« Többet mond vele, mint oldalakra terjedő leírásokkal. Érdekes, hogy ezeket az erősakaratu, szűkszavú embereket is mennyire hatalmába -keriti az ünnepi hangulat. A gyermekek ha sötét szobában vannak, hangosabban beszélnek, hogy elűzzék félelmüket. Nausenék is vidámakká lesznek az őrök csend hazájában s egj'-egy hangos kacagás zavarja meg a rideg jéghegyek siri nyugalmát. • Tréfáltunk, jókat nevettünk ; többet miut máskon, olvassuk a naplóban. «Es azután meggyújtottunk minden lámpást, bogy a Framnak egyetlen egy zuga se maradjon kivilágitatlanul. Még ajándék is akadt : két láda. Az egyiket az expedíció egyik tagja édes anyjától kapta, a másikat, menyasszonyától. . . Megható lát.vány volt, hogy micsoda nagy örömmel vette át mindenik az ő ajándékát, lett legyen az akár pipa, akár kés vagy bárminemű apróság ; ugy éreztük, hogy mindenik szülőföldink hírhozója. . . .« No meg azután a pompás lakoma a 80 északi szélesség alatti kávé, frissen sült, kenyér, finom dániai vaj, sajt, hus, sütemény. Mig a mulatozó sarkutazók a rénszarvas pecsenye mellett vigadoztak, azalatt odakünn ugyancsak megváltozott az időjárás. A hőmérő 3S° ra szállolt alá. A hold pedig komoran tükröződött a zajló jég fekete hullámaiban. . . A sarki éj nagj'szerü pompájával övezi körül a kísérteties hajót, ... A sötét eget, az északi fény mint valami csillámló fótiyszövény borítja be. Egy év múlott el, a veszedelmek és ijedségek éve. Megint karácsony van. Ezúttal a 83 foknál vannak. Nansen karácsonyi ajándéknak nevezi, melynél kedvesebbet nem igen kaphatott volna. Mit is mond naplója ? »Ez a második karácsonyi üunep, melyet távol, az éj magányában ós a halál birodalmábau ülüuk meg. Beljebb hatoltunk éi jobban ószakfeló, mint valaha . . . A karácsonyi lakoma sem maradt el. Még sarki pezsgőt is ittak, melyet holmi északi vidéken nőtt növénylevélből készítettek. De Nansen csakhamar kötelességére gondol és apróra kidolgozva gyalogos utjának minden részletét, hogy a közeledő tavaszszal főikutassa az ismeretlen sarki vidSket. S ekkor szomorúság fogja el. »A hajó második hazánkká lett, értékes kincsünkké. Társaink bizonyára még egy, sőt talán több karácsonyi ünnepet is eltöltenek majd a hajón . , . de nélkülünk, mert mi (értsd társát Johansen) kiköltözködünk a magányosság birodalmába. . . Vidámság, tánc és ének járta késő estig. A déli áramlat a jég közé ékelt hajót egyszer csak megindítja s hajtja, hajtja észak felé. Az ég boltozata sürül hulldogáló hótól sötét sziuüvé lesz. A hajó hirtelen iszonyatos lökést érez, azután még egyet és még egy harmadikat. A vihar üvöltése és a kavargó hófergeteg kísérete mellett, lámpások fényén jl gyorsan és szorgosan átkutatják a Framot, vájjon esett-e baja ? Szereiiosósen kijutottak a jéghegyek közül. Igy telnek el karácsony szent napjai. A közeledő újévtől sokat vár Nansen : élete legfontosabb eseményét. Győzelem vagy megsemmisülés között választhatosak. »A jégnek e hazájában az évek szinte észrevétlenül jönnek, mennek. Az emberiség előhaladásáról nem értesülhetünk. Ebben a hallgatag természetben nem történik semmi nevezetes esemény ; mindent a sötétség övez körül, csak a csillagok fénylenek megmérhetetlen távolságban a hideg éjen át. és az északi fény kisérteties színeivel sugárzik. Hajónk miut valami végtelen pont vergődik itt, elhagyatottan a halál végtelen uagy birodalmában. A harmadik karácsony is a hómezőkön érte a Framot. Nansen és társa Johansen már ezelőtt tíz hónappal elhagyták a hajót, hogy gyalog jussanak el a sarkig. Tudjuk, kogy odáig nem julot.tak el, de elérték a legmagasabb szélességi fokot s oly földre tették lábukat, melyen még elő tük senki sem járt.. Johansen alszik a sátorban, mig Nansen tekintete a tűzhely kígyózó lángnyelvére szegeződik. Egyszer csak látomás jelenik meg elölte. Körülötte halotti csönd. >A lámpás fénye mellett, hideg téli estén olt ül a feleségem ós varr. Mellette kékszemű, aranyhajú kis leányka babával játszik. Az anya gyengéden tekint a gyermekre, megcirógatja haját, de szeméből egy köny csordul ki . . . Tehát ma karácsony estéje van. Milyen elhagyatottak is vagyunk ? ! Még sohasem volt ilyen karácsonyunk !« De ezért mégis megünnepelték a szent napot. Johansen kiforditotta ingót ós Nansen az ünnepi hanguiat. emelésére egy kis meleg vizzel mosakodott meg. A. lakoma fogásai hal és kenyér voltak. Karácsony első napján szélcsend van és gyönyörű holdvilág. »Ez az évezredek előtt való béke !» irja be Nansen naplójába. Ez volt az utolsó karácsony, melyet a halál birodalmában töltött Nélkülözés, szenvedés és betegségek megviselték. »De a csillagokhoz vezető nt, irja naplójában, hosszú ós rögös, t Marianne, Szerkesztői izenet. Érdeklődő. Köszönjük szives tanácsát, de nem követjük Mr szélsőségekbe nem megyüak. Az ügy különben is magán uton befejezést nyert. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh János. Kiadó : A szerkesztőség. Piaci gabonaárak 1905. dec. 12. Buza . Rozs . . Árpa . . Zab . . Kukorica Krumpli 15 K, 80 fii. 12 K. 60 fii. 12 K. — fii. 14 K. — fii. 14 K. — fii. 6 K. — fii. xc XX $ * xc $ I Előleges táncoktaiásy^ Van szerencsém a mélyen tisztelt közönségnek szives tudomására hozni, hogy 1906. évi január hó 7-én KESZTHELYEN az „AMAZON" szálloda nagytermében MEGNYITOM. A beiraíások január

1 hó 1-eq kezdődnek. Bővebbet ideérkezésemkor. Kiüáló tisztelettel Ftechnitz József oty. tánctanár-