Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-24 / 52. szám

1905. november 12. BALATONVIDÉK 220 tathat. Ez az alapja tehát annak a törek­vésnek mely elég jellemzően, Angliából indult ki, a modern államéletnek őshazájá­ból, hogy bevigye az elméleti tanulmány czeretetét és a tudás felvilágosítását a nép minden rétegében állandóan ébren tartsa. Nálunk a Szabad Lyceurn szervezése indította meg a mozgalmat és elsősorban a középosztály köreire kívánt hatni. Majd inkább idegen példákon igazodva, folytató­dott a mozgalom a Szabad Egyetem mun kásságában és legújabb ily hajtása, a Nép­akadémia néven, kivá'óan az alsóbb réte­geket törekszik bevonni az olynemü ta­nulmányba, mely nem csak a közelfekvő hasznosságot, hanem a szellemi közösség ápolását, a művelődés áldásaiban való tu­datos részvételt tekinti céljának. Kétségtelen, hogy a szabad' intézmé­nyek mind e három águ és fokú munkás­ságára szüksége van a szorosabb szerveze- | tüeken kívül a közművelődésnek. Az alsóbb néposztályok rászorulnak -— az iskolai tanításon tul — szükkörü ta­pasztalataik bővítésére. Föl kell előttük tárni legalább is hazánk természetes viszo­nyainak kevésbbé ismert tényeit, nemzeti történelmünknek, irodalmunknak és művé­szetünknek tanulságos és le'kesitő adatait; majd az idegen országok és nemzetek pél­dáinak bemutatásával alkalmat kell nyúj­tani összehasonlításra és közállapotaink szükséges bírálatára, hogy gondolkodva és okulva vehessen részt népünk mindeu fia a kivánatos és folytonos haladás mun­kájában. Középosztályunk műveltsége, ha itt­ott talán külső máz tekintetében javult is, nagyon is szükségét láthatja] a szélesebb körű tájékozódásnak, a tudományos kuta­tás megállapodott forgalmi eredményei, va­lamint igazságainak és tételeinek rendsze­res kapcsolatai körű 1. Mai nap, az élet bo­gitott szobába, egyenesen neki a vigan vi­lágló íeuyő-tácskáuak. — A karácsonyfa ! A karácsonyfa I — hangzott mind a négynek ajkáról és ujjongva repestek körül a vigan lobogó fácskat, hogy az öreg erdő-királynak oda­künn káprázni kezdtek szemei, hamm azért csak nézett. Es látta, mint kap mindenik gyer­mek valami ajándékot, melyet a szeretet istene rakgatott a vigan lobogó fácska köré és: — Nézz csak, kicsikém, még most is, ott az ablakon tekint be a szeretet istene a szobába, tekint, kicsi szivedbe, ha te is szeretetet fogadsz-e be abba ! — moudá az anya legkisebb gyermekének, egy öt­éves leánykának s mutatott az ablakra a hol az erdők királya láttatlanul benézett I és a ki e szavakra önkéntelenül megráz­kódott, de azért csak hallgatott. — Ami pedig az öt. gyertyát illeti, kedves gyermekeim, — kezdé mo«t az a'y a, gyermekeit, egyenkint a vigan lobogó fácskához vezetve, — az itt jobbról a sze­gények iráuti szeretet, balról az ember­szeretet ; ez a tudomány, mellette meg az irodalomszereiet ; legteiején pedig a haza­szeretet. Minden szeretetuek külön gyer­tyácskát gyújtunk, hogy a ti szivetekben is tiszta lánggal ógjeu az holtotok napjáig. Szegény tanitó ember a ti apátok, de azért minden karácsony-este újra meggyújtja az Ötféle szeretet láugjait szivében ós hagyja azokat égni jövő karácsonyig; tegyetek ti is hasonlóan, édes gyermekeim, egész él­teteken át, akkor a haza boldogsága oly btzouyos lesz, mint a milyen változatlau a fenyő zöldje. S mikor erseket mondá, néhány meleg könuyüt törült ki ragyogó szeméből. Jiis az erdők királya hasonlóképp egy pár könnyűt törült ki szeméből és hara K helyett áldásba gerjedt szívvel igy szólt : — Örömmel térek vissza barlan­gomba, mert, nemesebb célra nem lefct még fa használva, mint, az én unokám. Áldá's arra a hajlékra, a hol a karácsony-estét, ilyen érzésekkel ülikmeg ! Sárika. nyodalmaiban, ilyen eligazodás hiányában, összefoglaló elmélkedő képesség nélkül tu­datos közreműködést nem válhatunk a nemzetek nagy versenyhében középosztá­lyunktól, amelyre pedig nemzetünk jövője alapítva van. S végre még azok is, akik tudományosabb előkészülettel léptek pályá­jukra, nem lehetnek el a tudományoknak a folytan gyarapodó felfedezésekkel járó nagy átalakulásában, az uj problémáknak ós módszereknek pontos ismerete nélkül. Szükséges, hogy a mindennapos gya­korlatban el ne tespedjenek, hogy azok részéről, akiknek felad ita a tudás hagyo­mányainak megőrzése mellett a tudomány továbbvitele, a főiskolák tanárai részéről időnkint bepillantást nyerjenek a tudós vizsgálat műhelyébe és hogy ez utonfönn­tartassók a tudós pályák közössége. íme, körvonalakban a három meg­alakult intézmény, a Nópakademia. a Sza­bad Lyceum ós Szabad Egyetem külön sajátos feladatának egymást segítő és ki­segítő működésének jellemzése. Ezen intézmények között és meUett. működik az Uránia Magyar Tudományos Egyesület és az Uránia Magyar Tudomá­nyos Színház, amelyek szélesebb körű szer­vezetüknél és sokoldalú eszközeiknél fogva a fent elősorolt intézmények között orszá­gos jelentőségűek nemcsak azért, mert egyetemes jellegüknél fogva az egész or­szágban egymagukban állanak, hanem kü­lönösen azért, mert működésüket az egész országra, a fővároson kívül nemcsak az ország minden városára már kiterjesztet­ték, hanem az ország legkisebb községébe is eljutnak felvilágosító, oktató és neme­sítő tevékenységükkel. Dr. Krónika. Karácsony. A szeretet és béke ün­nepén összeszorítja szivünket a fájdalom. Karácsony fáján ezernyi láng gyul ki ós még sem oszlatja el ami éjszakánkat. Vak sötétség borult a magyarra. Valami nehéz átláthatlan köd borong a nemzeti élet ho­rizontján s mi csak megyünk lélektelenül, öntudatlanul előre. Hol vagyunk ma ? Egy örvény szélén, egy mély, feneketlen ör­vény szélén, amely sötéten tátong felénk. Oh, bárcsak puszta rémlátás, felizgatott képzeletünk fantasztikus játéka volna a mi jövendőnk képe. A szeietet és béke ünne­pén, szép karácsony napján sirva-sir a ma­gyar örökzöld karácsonyfája. Nem az élet reménységét hirdeti számára, hanem a pusztulást Miért kell ennek ugy lennie ? Hát nem elégelte meg a fölöttünk óló nagy hatalom, amely a világokat igazgatja, ami ezeréves szenvedésünket? Mohács, Világos nem volt elég temetőnek a számára ? Ha­nem félre, fejre ezekkel a sötét képekkel! Holnap-karácsony napja lesz. Akinek fia, lá­nya van, fürdesse meg lelkét a kivilágo­sodott fa fényözönóben, kápráztassa el sze­mét, forduljon el a sötétség képeitől. Higyje azt, hogy szebb, tisztább, nyugal­masabb jövő vár reá, azokra a mosolygó ártatlanságokra, akiknek arcán ott ragyog a kigyúlt, kaiácsonyfa ezernyi lángjának fénye, akikből válikajő vő nemzedéke. Higyje azt hogy csakugyan aszeretet ünnepét üli s nem a meg nem értés, a szeretetlenség, a háborúság tartja őrjöngő bachanáliáját. Higyjüuk, lugyjüuk ! Ez menti meg a sa­nyargatottakat az enyészettől. Ebből fo­gunk uj életre kelni, mint a ham vából föl­támadó Főnix. Ezért nem hangzik föl ma vád, erős bírálat e helyről. Ezért nem ke­ressük, mi volt bűne e hétnek. Nem kutat­juk, ki érdemel megrovást. A szeretet ün­nepén tova az ily szándékkal. Dicséretet írhat csak tollúnk. Nemes tettet hirdethet a betü. Hirdesse is. Ha elmúlik a szép ün­nep, ha utána emléke is feledésbe borul s ismét előttünk áll a mindennapi élet a maga szürkeségében, minden munkájával, küzdelmével együtt, akkor, akkor újra elő­vehetjük a most félretett tollat. De ma osak nemes tettekről szólhatunk. * * * Szóljon először is a dicséret az 'Ott­honi-kör vezetőitől, kik a héten magyar ipar termékeiből liázikiállitást rendeztek. De elismeréssel adózunk városunk közön­ségének is, mert oly szép számban láto­gatta a kiállítást s vett részt annak kará­csonyi vásárjában. S e körülmény két szempontból is örvendetes. Megismerte a közönség a magyar háziipart, megszerette, megkedvelte annak szépségét s a maga ne­mében páratlanul álló különlegességét. Mi­vel pedig a karácsonyi ajándékok egy ré­szét is a vásáron szerezte be, szép összeg pénzt juttatott magyar kéznek. Még pedig olyan helynek, hol arra a kis segélyre na­gyon is rászorultak. Hol jól esik látni, hogy a külföldi gyáróriások termékei mel­lett, kezdik megbecsülni még a szegény ma­gyar nép szépérzékét és kézi ügyességét. Karácsony' hetében nem is gyakorolhatunk erőnkből tellő nagyobb jótékonyságot, mintha az ajándékokra fordított sok költ­séget magyar munkás kézhez juttatjuk. * * * Megkértük városunk kép viselő-választó közönségét, hogy azt a jogot, melyet a tör­vény megad, akként használja fel, ugy éljen vele, hopy az javára váljék városunknak. S a választók, mikor leadták szavazatukat, talán figyelemre méltatták szavunkat is. Uj embereket vett oltalmába a nép kegye, uj erőket küldött be a képviselők testüle­tébe. Oly férfiakat, kik eddig is a közért munkálkodtak, s hogy most fáradságukért elismerést nyertek, bizonyára még foko­zottabb mértékben szentelik fel tudásukat városunk javára. Hisszük, hogy e válasz­tással friss szellem vonul be a közgyűlés termébe s ez a testület majd megtalálja nyitját azoknak a fontos és nehéz kérdé­seknek, melyeknek sikeres megoldását oly régóta várja városunk közönsége. HÍREK. Lapunk kedves olvasóinak és munkatársainak boldog; karácso­nyi ünnepeket kívánunk. — Fürstenberg hercegné ajándéka. Az Iparosok dalköie karácsonyra gyönyörű selyem szalagot kapott aiándékba, Fürs­tenberg Károlynó hercegnétől, ki a dalkör zászlójának felszentelésénél a zászlótmyai tisztel, töltötte be. A gyönyöiü szalag, melyen a hercegné neve arannyal van ki­himezve, a dalkör szilveszteri-estélyéu fog­ják üuuepélyeseu a zászlóra feltenni. — Képviselőtestületi tagok választása. E hó 18 an volt a mandátum lejártával üresedésbeu levő városi képviselői székek betöltése. A választ,ást Takách Imre fő­szolgabíró vezette. Megválaszt,atl,ak: Lénárd Ernő, Sti-der Lajos, C.-at.hó Alajos, Zitter­barth Kálmán, Gaál József (ujj, B-ck Sándor, Veháp Lajos, Bernáth József (uj), Hotfmau Soma, Bucidéi" Sándor dr. (uj). Póttagok lettek: Sz-rdahelyi Jenő, Pnsz­nyák István (uj), Harasztovics István (uj), Lázár József (uj). Az elöljáróság válasz­tása 22 én egyhangúlag ment végbe. Az elöljáróságba mint uj tagok Révész Lajoa és Harasztovics István közgyám kerültek be, a régiek mind megmaradtak. — Karácsonyfa-ünnepség Az irg. nő­vérek helybeli zárdájában ma délelőtt 10 órakor a kisebb, d. u. 4 órakor a nagyobb növendékeknek karácsonyfa-ünnepélyt, ren­deznek. — Szegény gyermekek karácsonya. Nemesszivü emberbarátok adakozásaiból évről-évre diszes karácsouyfát, állit, a közs. elemi iskola tanítótestülete az iskolába járó szegény gyermekeknek s az ajándé­kokat szép ünnepély keretében osztja ki a kis nebulók közö t. Ez idén a karácsonyfa ünnepély ma d. e. 9 órakor lesz. — A kath. legényegylet karácsony másodnapján este (5 ó.nkor karácsonyfii ünnepélyt, rendez. Az ünnepi beszédet Snikovics Nándor alelnök tartja. Vendége­ket szívesen lát az egyesület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom