Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-10 / 50. szám

10 BALATONVIDÉK 1905. december 24. és más vélemény jutott felszínre. Egyszer villanyvilágítást óhajtottak. Majd gáz- és acetilénfényt. Majd megint villanyt, de gyári keze­lésben. Rövid idő multán meg már a liá­zikezelés látszott a legcélszerűbbnek. Leg­újabban pedig villanyvilágításnak részvény­t.ár-ulati alapon való létesítése vált köz­kívánattá. Ez utóbbi kérdéssel a képviselőtes­tületi: a legutóbbi közgyűlésén foglalkozott. Hogy mit s miként határo­zott azt e lap más helyén megtalálja az olvasó. A kik eddig a villanyvilágításnak el­lenzői voltak, azok, hisszük — nem kon­zervatizmusból t,ették ezt, nem azért, mert városuuk haladását nem óhajtották, nem merő mavadiságból, hanem azért, mert vá­rosunkat,, tekintettel annak szerény pénz­ügyi helyzetére, nem akartak — szerintük — bizonytalan vállalkozásba belevinni. Ml sonasem voltunk e véleményen. Sőt, mióta osak a villanyvilágítás napirenden van, azt mi mindig helyeseltük, a mellett fog­laltunk állást. A képviselőtestület, oly megoldást, ta­lált, melynél — mint mondani szokás — a kecske is jóllakik s a káposzta is meg­marad. Örvendetes tény ül szolgálhat min­denkinek, ki belátta, hogy városunk mostani világítása éppenséggel nem illő egy fürdőváros keretébe. A világítás miatt,, immáron nem kell a városnak vállalkozásba bocsátkozni s a villanyvilágítás kérdése mégis helyes meg­oldást nyer. Valóra válik a váro­sunk néhány lelkes férfiának kezdeménye­zése folytán, kik tisztán városunk érdekeit, annak haladását tartva szem előtt, készek a villanyvilágítást városunkban megho­nositani. De mindemellett a városra is hárul némi kötelesség. Hisz az ö érdeke elsősor­ban is a modern világítás. S ha bár anyagi felelősség reá nem is hárul, mindenesetre kötelessége a városnak a vállalatot, segí­teni, pártfogolni. Es pedig az által, hogy a város ma­ga is beáll a villany világítás fogyasztói közé. Mert, na a város még annyit sem tesz meg, a villanyvilágitás eddigi ellen­zői lemoshatlan bizonyítékot nyújtanak afelől, hogy nékik nem a város érdekei miatt ellenszenves a villanyvilágítás, ha­c*ak azért, mert ők minden haladásnak kerékkötői. B. G-y, Krónika. Megmondottuk már egyszeriben : Ír­hatnak a lapok, beszélhetnek lelkes fér­fiak. a mit akarnak, agitálhatnak szóval, tollal a honi ipart pártoló egyesületek, fo­ganatja mindaddig nem lesz, mig akad olyan magyar kereskedő, ki idegen porté­kákat nemcsak, hogy árusit, de kirakatá­ban még kérkedik is vele. Jó idő telt el azóta, hogy ezt megírtuk. S ime még min­dig találhatunk ily kereskedőket. Megígér­tük, hogy megnevezzük az efféle caffe cuzatzosokat. Az sem használt. A caffe cuzatz ós egyebekhez hasonló feliratok még mindig ott díszelegnek a kirakatok­ban. Hát mi szavunkat álljuk is. S azt meg is tartjuk. De ekkora nemtörődöm­ségbe, a magyar nyelvnek ily világos mel­lőzésébe a közönségnek is van beleszólása. A nagyközönségnek az ily kereskedőkre ki kell lőni az ő legerősebb fegyverét, a bojkottot. Annak aztán majd meg lesz a maga hatása. * * * Sablon, Nem arról a fából vagy pa­pirosból kivágott sablonról akarunk gzólni, mit a szobafestők és oimirók szoktak munkájuk közben használni s melynek hamisítatlan magyar neve : alakzó. Ha erről szándékoznánk értekezést, irni, bizo­nyára nem azt a Németalföldről ide származott szót tettük volna cimnek. A sablonnak, melyről mi most irni akarunk, nincs megfelelő magyar szava. Lehet, hogy azért nincs mivel nyelvészeink rajta voltak, hogy ezen idegen szót, — nem ló­vén helyette jó magyar — ritkáu is hasz­náljuk s igy aztán még jelentősége s ér­telme is lassankint ismeretlenné váljék előttünk. Mart borzasztó eay szó ez. Ösz­sze-vissza csak hat, betű és mégis sokak­nak annyira kellemetlen. Képre, vagy versre csak annyit mondjunk : csupa sablon, tes­tője va«y költője már hadilábon áll ve lünk. S bár ez igy vau is, mégis ki mer­jük mondani, hogy városunk egyletei által a múltban rendezett estéiben, hangverse­nyeiben s egyóbb előadásaiban osupa sab­lon volt. De az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy ujabban egy-egy mulatság rendezésében már ujitást tapasztalhatunk. Jól eső örömmel íáttuk azt, a helybeli kath, legényegylet utóbbi szűrén mulat­sága alkalmával. Örömmel regisztráljuk, hogy nőegylelünk is az eddig szokásos hangverjenye s élőképek helyett, melyek ugyan mindig gyönyörködtetők ós elragadó szépek voltak, de mégis — valljuk meg — sablonszerűnek tűntek fel, most olyan va­lami érdekességet nyújt majd farsangestó­lyén, milyet még városunkban nem voltai kaim unk látni. A nőegylet Bayer bájos zenójü Babat.ündér balletjának előadásával szakított. az eddigi^ sablonszerüsóggel. Ledobta magáról azt az ósdi mezt, mely mintegy megakadályozta, hogy az estélyek, mulatságok felülemelkedjenek a közép­szerűségen, azok műsorában legyen eredeti egyéniség, sajátos invenoió, szóval, hogy elkerülje a sablouszerüsóget. Hangsulyoz­zuk, hogy csak a műsor összeállításában mert a rendezés, az egyes programmszám előadása mindig dicséretet érdemelt, a hallgatóságnak minden egyes alkalommal gyönyört szerzett. A Babatüudér műsorra tűzésével fényes jelét adták a nőegylet, tag jai, hogy a legnagyobb fáradságtól sem riadnak vissza, a mikor alkalmuk kínálko­zik városunk szegényeivel jót tenni. S hogy a pazarfónyü ballet előadásában, az abban előforduló különböző nemzetiségű táncokban — városunknak hatvannál több, — mint a Balatonvidék elmésen megje­gyezte — szép, szebb és leg«zebb leány­zójából álló koszorúban — hiába kutatnánk sabion után, azt nemcsak mi jósolhatjuk meg elóre, hanem azok is, kik anyagi és erkölcsi támogatásukkal lehetővé teszik a ballet megvalósítását, az a sok-sok, — hogy a Babatüudér kacajt keltő szavaival éljünk : — pa—pa, ma—ma. Az >Otttaon<-kör háziipari kiállítása. Keszthelyen a «Hungária» szálló nagy­termében december hó 17., 18., 19. és 20 áE a kalotaszegi varrottasokból, a párat,lauul álló magyar himzés, hazánk ezen különle­ges remekeiből ; az apatini kosárfonók szö­vetkezete s a helybeli iparosok ós kereske­dők, mint kiállítók rósztvevésével karácso­nyi vásárral kapcsolatos kiállítást rendezünk. A kiállítás reggel 10 órától este 7 óráig nyitva. Belépö-dij személymkint 20 fillér. A honi ipar megismerése ós terjesz­tése órdekébeu ne zárkózzunk el. Támo­gassuk a hazai ipart. Hazafias tisztelettel Az »Otthon*-kör elnöksége. HÍREK. — Zalavármegye törvényhatósági bi­zottsága december hó 11 ón tartja rendes közgyűlését, melynek 87 pontja kerül tár­gyalás alá. A legfontosabb tárgyak a kö­vetkezők : Az elhalálozás által üre&edésben levő I., illetve Il-od oszt. szolgabírói állás­nak választás utján való betöltése. — Az 1876. évi VI ik t.-c. értelmében a közig, bizottság választolt tagjai sorából kilépő 5 tag nóvszeriut: Eperjessy Sándor, Gyö­mörey Viuce dr., Koller István, Vizlendvay Sándor ós Ziegler Kálmán helyére uj ta­gok választása. — Főispán tudatja, hogy a főispáni teendők ellátását, beszüntette s ezt a m. kir. belügyminisztériumnak be­jelentette. — A szövetkezett, ellenzék ve­zérlő bizottsága köszönetét nyilvánítja a szeptember 23-iki bécsi fogadtatás alkal­mával hozott 19507/905. sz. határozatért. — Városi közgyűlés. Keszthely város képviselőtestülete 1905. december hó 4 ón rendkívüli közgyűlést l art.ott Nagy István városbíró elnöklésével. Az elnöki megnyitó után a közigazgatási jegyző előterjesztette a főszolgabíró rendeletét, mely a vágatási vizsgálódijak megállapítására vonatkozik. A szarvasmarha, borjú ós juhok vizsgálati dija szabályozva lévén, sertések után a vizsgálati díj 20 fillérben állapíttatott meg. Előterjesztetett a villanyvilágítás tárgyában egy helyi érdekeltség által tartott értekez­letről fölvett jegyzőkönyv, mely szerint kélik a képviselőtestületet, hogy tekintet­tel azon körülményre, hogy a város által létesítendő villamos közvilágítás nehézsé­gekbe ütközik, a város haladását szívükön viselő polgárok azon fáradoznak, hogy a villanyvilágítás régóta vajúdó kérdését megoldják s kérik, hogy a megalaku­landó részvénytársaság alapításában vá­ros egy meghatározandó összeggel, mint részvényes vegyen részt, és mondja ki el­vileg, hogy a részvénytársasággal a város közvilágítására nézve szerződéses viszony­ba lép. Lénárd Ernő ós Schwarc Zsig­mond dr. felszólalása után ft képviselőtes­tület kimondta, hogy a város a villanyvilá­gítás létesítését célzó részvénytársaságnak, mint minden oly intézménynek, mely a város fejlődését van hivatva előmozdítani, megalakulását szívesen látja ós a mennyi­ben ezen részvénytársaság által előterjesz­tendő szerződéstervezet határozuiányai a városra nézve előnyösek lesznek, hajlandó ezen részvénytársasággal a ooncessio meg­adásának elve alapján szerződést kötni. Ezen elvi kijelentése alapján azonban sem­miféle kötelezettséget, nem vállal ezúttal, ós semmiféle jogáról a tekintetben, hogy esetleg maga létesítse a villanyvilágítást, vagy bármi tekintetben ezzel le nem mond. Felolvastatott az ipartestület, ós az iparos­kör átirata, melyben a kópv. testületet kérik: tekintettel arra,hogy a hazai iparvállalatok a techuikai vállal átokhoz szükséges berendezé­seket a nemzetközi versenyben még kül­földi íparállamoknak is szállítottak ós ugy ki­vitel mint árt,ekintetóben versenyképesek, sót adott esetekben azckat felül is múlják, — a vízvezetéket, és villanyvilágítást, kizáró­lag a hazai vállalatokkal eszközölje. A képviselőtestület az átiratot tudomásul vette s kijelenti, iiogy az abban foglalt kórel­met figyelemre méltatja. Bognár Imre ndó­ügyi jegyző jelentést tett a fürdöbizottság eddigi működéséről. A jelentést, a képvi­selőtestület tudomásul vette. Végül illető­ségű ügyek tárgyaltattak. A járda-szabály­rendelet végrehajtásában a városi elöljá­rósághoz intézett főszolgabírói átiratra az elöljáróság utasíttatott., hogy e szabályren­deletet fokozottabb mérvben hajtsa végre.Ez­zel kapcsolatban fölemlíti Schwarc Zsig­mond dr., hogy érlesülóse szerint a Hajdu­utcában ázsiai állapotok uralkodnak, kéri az uioa rendezését. Lénárd Ernő, Csanády Grusztáv dr. és mások [felszólalása után, a képviselőtestület, az elöljáróságot újra uta­sítja, hogy az általános csatornahálózat tervezetének elkészítésére a legrövidebb idő alatt pályazatot hirdessen. — Megyés püspök ur ő Excellentiája az alsó- és felső-páhokí, végre az egregyi iskoláknak ajándékozott tanszerekért, fo­gadja ez uton is a magam ós híveim leg­hálásabb köszönetét. Még igen soká ós igen sok jót tokessen az egyház és tanügy javára. Alsópáhok, 1905. december 5. Vida József plébános. — Hornig Károly báró püspök ur ö nagyméltósága a tapoloai kath. nöegylet­nek 8 m 3, a legényegylet 4 in 3 ós a kath. kör részére 2 in 3 tűzifát, volt kegyes ado­mányozni, a mely kegyességéért, a nyilvá­nosság előtt is hálás köszönetet mondanak a nevezett, kath. egyesületek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom