Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-11-19 / 47. szám

1905. december 10. BALATONVIDÉK * * * Megyénk törvényhatósága a közönséghez a honi ipar érdekében lelkes bangu felhívást intézett. A felhívás, mely Árvay főjegyző tollát, dicséri, a többek közt a köyei kezöket mondja : »A közönség a maga körében ós társadalmi tevékenység után a hazai ipart tőle telhetőleg támogassa ; a külföldi áruk iránt itt-ott mutatkozó előszeretettel s a honi cikkek iránt hellyelközzel fel-felttinő élőit lettel szálljon szembe*. Mikor e szép szavakat idejegyezzük, t»lán bizony a wieni Löv-cég tollait mártjuk hamisítatlan Leonhardi aut.racón tintába. De hát igy vagyunk mi a honi iparral. Beszólhetüuk, írhatunk íóla mit csak akarunk. Hivatkozhatunk a hazafi ságra, hirdethetjük, hogy minden magyar ház küszöbén vámsorompó állittassék fel az idegen gyártmányok kizárására. Lapokat alapíthatnak a hazai ipar támogatására. S mindez nem használ. A vásárló közönség fázik attól az árutól, melyről azt hallja, hogy magyar földöu magyar kéz készítette. Mig ez az előítélet a hazai ipar iráut, ki nem vesz a közönségből, addig a magyar ipar pártolása érdekében elhangzott szó szép, dicséretre méltó, de sok eredménnyel nem fog járni. * Kinevezték Zalavármegye uj főispánját. Egy napig erről beszélt mindenki a városban és találgatták, hogy milyen lesz: szöke-e vagy barna, magas, alacsony, erélyes kezű ? A sok találgatásuak csakhamar véget vetetlek a fővárosi lapok, amelyek meghozták a hirt, iiogy a >jelölt« ur, nem állt kötélnek. Tehát a legközelebbi héttel várja mindenki az uj vármegye-kormányzó megszületését. Meghívó. Keszthely független párti polgárait, Apponyi Albert gróf üdvözlése tárgyában, november hó 24-én délután fél 2 órakor a > Hungária* szálló nagytermében tartandó értekezletre tisztelettel meghivom. Nedeczky Jenő. HÍREK. — Nők a kaszinóban. A napokban a fővárosi lapok hasábokat. írtak a női kaszinóról, hozzátéve egyúttal vélemeu3'űket is. Megjegyzéseikre a zombori nők elhatározása szolgáltatott okot. A „zimberi— zombori szép asszonyok nem elégedtek meg azzal a dicsőséggel, mellyel nekik az ismeretes nóta kedveskedik. Ök a társadalom terén is ujat akartak alkjtni. S igy született meg a nő-emancipáció haladásának egy tagadhatatlan bizonyítéka — a zombori női kaszinó. Midőn a női kaszinó létrejött s működésétől a lapok révén a nagyközönség is értesült, bizton reméltük, hogy a zombori asszonyok példája hosszú időig nem talál követőket. Es pedig azért uem, mert a legtöbb nő úgyis egy-egy kaszinónak a tagja. Olyan kaszinóé, melyben őt nem annyira az újságok, az ott hallott napi hirek érdeklik, mint inkább magok a tagok. Ahhoz a kaszinóhoz nem külsőségek, nem évi tágsági dij fűzik, hanem egy belső érzés, szavakban > ifejezhetetleu titkos érzelem. Tagjai iránt nemcsak u belügymimszterileg jóváhagyott alapszabályok kötelezte tisztelet él, hanem az a szeretet, a vonzalom, az odaadó ragaszkodás, mit csak egy sziv, a*s anyai s ív diktálhat. Ez a nő kaszinója, ez a nő otthona : a családi tűzhely. Tudjuk, sokan leszuek azon véleményen, hogy ha a mondottaknak hitelt adánk, akkor a férfi-kaszinóknak nincsen ? létjogosultságuk. Mert hisz a családi ott,- j hon felett nemcsak a nőnek, de a férfinak is őrködnie kell. De kik ezt az elvet hangoztatják, ne tévesszék szem elöl, hogy a férfinak az ő szűk családján kivül van kö- i telezettsége. A férfi nemcsak az ő kis családjának, hanem anna& a nagy családnak is tagja, melyet egy országnak, vagy mondjuk, csak egy városnak, falunak lakói alkotnak. A férfi részt vesz ennek a nagy család ügyeinek — i közügyeknek rendezésében, igazgatásában. S ezen ügyek ismerésére, megbeszélésére nagyon alkalmas hely a kaszinó. A nőnek ilyen hivatása nincs, vagyis legalább csekély mértékben. Az ö legszebb, leghasznosabb, legnemesebb hivatása a családi kör ápolása, gondozása. Ez a mi nézetünk a női kaszinókról. S hogy a helyb li ,,Otthon"-kör csak a tagok nejei részére nyitja meg helyiségeit s azoknak is csak a csütörtöki napokon, jól eső örömmel regisztráljuk, mert ezzel bizonyságot szolgáltatnak az „Otthon" vezetői, hogy az itt elmondottakkal ök is egyetértenek. — Erzsébet ünnepély. Szerencsétlen véget ért Erzsébet királynénk névüunepét az idén is a szokásos módon ünnepelték meg városunkban. A zárdában az állami polgári leányiskolában ós a közs, elemi iskolában szombaton tartottak felolvasás- i sal és szavalatokkal összekötött ünnepélyt, a főgymnasiumban pedig ma tartanak. A közs. elemi iskolában az ünnepélyt — mint már máskor is szokták — összekapcsolták a szegénysorsu gyermekek felruzásával. Nemesszivü eutbsrbarátok által tett alapítványok kamataiból ós a pénziutézetek hozzájárulásaiból összesen 100 gyermeket ruháztak fel. Megható látvány ez évről-évre, mily örömmel viszik szét a didergő mezitlábos gyermei-ek a jó meleg téli ruhát és cipőt. Ezeknek igazán felejthetetlen emlékii az Erzsébet napja. — Egyházi hirek. A kiráiy a Veszprémi székes káptalanban Rédej' Gyula dr. zalai főesperesnek, a Szent Mihályról nevezett hantái prépostságra fés székesegyházi főesperességre Néger Ágoston somogyi főesperesnek a zalai, Kránitz Kálmán pápai főesperesnek a somogyi, Rada István dr. següsdi főesperesnek, Ujváry Ferenc idősebb mesterkanonokuak a següsdi főesperességre való előléptetését jóváhagyta. — Főúri vadászat. Sikerült, vadászatot, tartott Festetics Tassilo gróf folyó hó 10 én és 11-én a' keszthelyi üradalmához tartozó vörsi és meleggáti remisekben, amely alkalomból a következő főúri társaságot látta vendégeül keszthelyi fénj'es palotájában és pedig : Frigyes főherceg ő fensége ós neje Izabella főhercegné, valamint, leánya Henriette főhercegnő, Eltz Jakab gróf és neje, Eszterhizy Sándor gróf és neje, Eszterházy Móritz gróf, Hunyady Józaef gi'óf és neje, Prónay Gyula báró szárnysegéd ós Széchóii3'i László gróf. Folyó hó 10 én a vörsi remisben, 11-én pedig a keszthely-ujmajori meleggáti remisben volt a vadászat, melj nek mindkét napon gyönyörű szép idő kedvezett, ami nag3"ban hozzájárult a vadászat szép si keréhez; mindkét napi vadászaton a házigazdával ós fiával György gróffal együtt tiz puskás vett részt s az első napon Vörsön 1077 darab, a második napon a meleggáti remisben pedig 2237 darab vad került terítékre, a melyekből a fácáu 2800 darab volt. Itt megemlítjük, hogy a főhercegi párnak Keszthely vidéke nag}'on megtetszett és Izabella főhercegné a kastélytól és a vidókröi több fényképfelvételt készített. — Az Ének- és Zenekedvelők Egyesületének uiult szombaton a > Hungária« szálló nagytermében hangversennj'el ós táncmulatsággal egybekötött házi-estóly élői utóbbi számunkban már röviden megemlékezve, megírtuk, hogy az estély minden tekintetben fényes volt. Most bővebben akarunk vele foglalkozni, mit annyival is szívesebben teszünk, mivel az ott hallottak és látottak önként tollúnkra adják a dicsérő szókat. A hangversenynek öt számból álló műsorát az egyesület vegyeskara nyitotta meg. Magyar népdalokat adolt elő, melyeket a kar dirigense, Eokhardt Antal állított össze. A négy dal ! eléneklése zajos sikert aratott s a két utolsót meg is kellett ismé'elni. A műsor második számát melodráma alkotta, melyet a kedves Bozzay Erzsike szavalt mély érzéssel és igaz honleányi lelkesedéssel, Eckhardt Antal zongorakisérele mellett. A melodráma felöleli nagy vonásokban hazánk egész történetét, kezdve a kereszténységen végezve a szabadságharc korával, melyet a kiséret megfelelő zenével és énekkel követ,. Különösen a kurucdalok tettek mély hatást és a Kossuth-nóta hangjai keltettek nagy lelkesedést a közönségbeu A melodrámát. befejező Hymnust a közönség állva hallgatta végig. A kíséretet a zongorán kivül még Kétszery Géza tárogató és fuvola-, Bauman Károly szép hegedüjátéka szolgáltatták. Ezután az egyesület női kara következett. Bájolóan szép kép volt, amint a szebbnél-szebb leányokból állott koszorú megjelent a podiumon. Hasonlóan bájos és elragadó volt énekük is. A nyert viharos taps után ráadást adott a kar. Szeles Jánosné urnő Raff >cachoucha« caprice-jét játszotta zongorán. E nehéz darabnak kotta nélküli s kiváló technikával tett előadása nagy tetszésben részesült. A műsort a vegyes kar zárta be, előadva zongorakísérettel Huber Károly Őseink emléke szerzeményét. A kar e számmal is kitett magáért s nagy tetszésben részesült Miltényi József kellemes csengésű baritonja. A hangverseny, valamint az estély fényes sikeréhez nagyban hozzájárultak az egyesület buzgó tagjai, továbbá Eskhardt Antal karnagy és Sinkovich Nándor, ki az est érdekében fáradságot uem ismzrő buzgalmat fejtett ki. S mint az eredmény megmutatta, nem is hiába. — Templomszentelés. A mult szombaton áldotta meg Rédey Gyula dr. veszprémi apátkanonok ur a kibővített s teljasen renovált vörsi plébánia-templomot, nagyszámú hivő nép részvétele mellett. Az ünnepélyes megáldás után a szomszédos papság segédlete mellett ünnepi nagymisét celebrált a szertartást végző kanonok, szt.-mise utáu pedig remek alkalmi szentbeszédet mondott, egészen magával ragadva a hallgató küzönnéget, hithüségre és igaz hazafiságra intve azt.. Isteni szolgálat után a plébániai tanítóság ós elöljáróság tisztelgését fogadta az apátkanonok. Délben a plébánián ebéd volt, melyen szeretettel ünnepelték a kifogyhatatlan áldozat.kószségü megyés föpásztort, Hornig Ká. roly báró püspököt s megbízottját,: Rédey Gyula dr. apátkauouokot, ki lebilincselő szeretetreméltó modorával egy csapásra megnyerte az egész veudégsereg, papok és világiak osztatlan szeretetét. Másnap, vasárnap folytatta az apátkanonok missiSszámba menő'apostolkodását az uj fölszentelt templomban nagymisét s nagyhatású, miuden izében korszerű szentbeszédet mondott. Megragadó szavakkal fejtegette a napi evaugeliuui nyomán : az alattvalók ós felsőbbaégeknek egymás iránt, mindkettőnek pedig Isten s a haza iránt való kötelességeit. Rámutatott a szocializmusnak va'lás és hazaelleues törekvéseire s veszélyes következményeire, meggyőző szavakkal iut.ette hallgatóságát: fokozott éberégre vallása, hazája s egyházi és világi elöljárói iránti köteles hűségre s ragaszkodásra, mert csakis ezen az alapon lehet a nemzet földi hazájában boldog ós megelégedett s szerezheti meg itt az égi hazát. Miudkét ünnepi beszéd mély és maradandó nyomokat vésett a vőrsi plébánia hivői szivében s áldásra emlegetik a köztük apostolkodó apátkanonok nevét. Itt még megemlítjük, hogy a vörsi templom építési költségei : Menyhárt István tb. kanonok, volt vörsi plébános 22 ezerK ás alapítványa, Hornig Károly báró megyéspüspök Ur Ouagymóltóságának 5000 koronás adománya s a hívek jelentékeny adakozásaiból fedeztettek. Egyesek pedig igazán szép egyházi tárgyakkal díszítették a szép lemplomot. De ezekről máskor essék szó, most csak annyit emlitiink föl végezetül, hogy az apátkanonok ura kellemetlen idő s szinte járhatatlan utak dacára is