Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-10-22 / 43. szám

1905. november 12. BALATONVIDÉK 3 mult szeptember hó 23-án részesültek ; va. lamint az a királyi ultimátum is, amely akkor elhangzott és — kis papirszeletre följegyezve — a nemzet vezórfórfiainak átadatott s amely ultimátum, mint felhőtlen égből a villámcsapás, oly váratlanul sújtott le a nemzetre, mert hiszen a uemzet vezérfiaihoz intézett, meghivó a béke zálogának volt hirdetve s ama férfiak a béke olajágával mentek a trón zsámolyához, a uemzet, atyjához, de meg sem hallgattattak és kaptak legfőbb hadurí parancsot azzal, hogy annak értelmében vállalkozzanak a kormányalakításra : kapták azt az elképzelni is iszonytató fenyegetést, hogy »kimoudhatatlan szenvedés és nyomor mind fenyegetőbb alakban hárul az országra ós népére«, ha nem hajol meg a királyi akarat előtt ; kap'ák azt. a kijelentést, hogy a nemzetnek jogai megvalósítására irányzott. vágyai elérhetetlenek ; és kapták mindezt a s>e

reret,teljes atyai jóindulat, legkisebb megnyilatkozása nélkül csupán azért, mivel abból, amit joggal kívánhatunk, a legkevesebbet : csak ősi örökségünk elismerését, kérjük ! A legcsalhatlanabb jele az önkényuralom tovább vezetésének ez az ultimátum azért, mivel módosíthat lannak nyilvánítja az 1867-iki közösügyi törvényt, jóllehet az ország — önrendelkezési jogánál fogva — bármikor megváltoztathatja azt és pedig addig, amíg az ausztriai ház nőági örökösödéséről az 1723. évi törvényekbe iktatott, szerződés fönnáll, szorosan ennek alapján, vagyis tovább nem menve, mint. amit Magyarországnak és az osztrák örökös tartományoknak feloszthatlan és elválaszthat,lau együttes birtoklása maga után von ; mert továbbá az az ultimátum a gazdasági kérdésekben Ausztria hozzájárulásához köti rendelkezési joguukat, ámbár ezt, maga a törvény kifejezetten is biztosítja, sőt azt is kimondja, hogy MagyarOi^zág azon tul, amit. a felo

czi hatlati ós el választ,hatlan birtoklás elkerülhet.lenül megkíván, semmi kötelezettséget sem vállalhat magára ; mert továbbá feutartani akarja a hivatkozott közösügyi törvény eddigi végrehajtási módját, habár az egyáltalán véve semmiben sem felel meg a törvényben kimondott paritas elvének ; inert, továbbá a felségjogok gyakorlása körül semmiféle alkotmányos befolyást, sem ismer el, jóllehet, ama jogok nem öröktől, hanem a népe töl valók ós ennélfogva egy alkotmányos államban sem gyakorolhatók önkényüleg, nálunk pedig annál inkább sem, mert, a törvény azokra nézve az alkotmányos befolyást kifejezetten is előirja; mert továbbá a katonai kérdésekben a nemzeti követeléseket illetőleg jogaink érvényesítését megiagadja, annak dacara is, hogy az 1848. 21, t.-cikk a nemzeti szint és az ország címerét ősi jogaiba visszahelyezte, az 1836. 3., az 1840. 6. és az 1848. 2. t. cikkek szelleme s az 1868. 44. t.-cikk világos rendelkezése szerint pedig Magyarország ál amnyelve a magyar, melynek a koimanyzás minden ágában érvényesülnie kell, mert az ország államisága, önállósága, becsülele, méltósága és nemzeti érdekei elengedhetlenül azt követelik ; mert végül az ultimátum mindez-k szerint állandósítani főt kiterjeszteni kivánja az ország és Ausztria közt a közösségi törvény alapján létező viszonyt, pedig az, mint ikreknél a közös vérkeringés, minden baj kölcsönös átszármazásántk forrása és az egészséges fejlődés akadálya. A legújabb bizonyítéka pedig az önkényuralom folytatásának az a sajnálatos tény, hogy a miniszterelnök oly programm alapján, mely nem a nemzettől ered és csupán a nemzeti érdekek és törekvések elnyomására van szánva, újból és pedig tervszerűen közvetlen az országgyűlés elnapolása után kineveztetett, mert, az egyrészt az országgyűlés kijátszását, ós a nemzet félrevezetését célozza, másrészt pedig azt jelenti, hogy a nemzet akarata ellen is szabad kormányozni és ha a nemzet nem teljesiti a fejedelem akaratát, akkor az őnkoimányzatnab, a parlamentáris lelelős kormányzatnak áldásait nem élvezheti és nincs számára sem jog, sem tőrvény, sem alkotmány

7 ! Mindez a legmélyebben megdöbbenti és kimondhatlau fájdalommal tölti el a vármegye bizottsági közgyűlését, mert azokat a már-már cehegedt sebeket töri föl, amelyeket, a legutolsó századok abszolutistikus irányú uralkodása ejtett, a nemzeten, mert emlékezetbe idézi vissza azon törekvéseket,, amelyeken s az ellenök folytatott, küzdelmeken és mindezek következményein kívül mást - - sajnos — alig mutathat fel hazai történetünk ama századokból s amely törekvés k állaudóan oda irányultak, hogy a nemzet vérrel szerzett ősi jogaitól, szabadságától ós alkotmányától, állami önállóságától és függetlenségétől megfosztassák, Ausztriába kebleztessék be, mint ennek gyarmata kizsákinányoltassék és eszerint mindaz, ami csak szent és magasztos lehet egy nemzet, előtt, az összbirodalom eszméjének áldoztassák föl és mindezen célok elérésére a különböző osztályok stb. egymással harcba állíttassanak s oly férfiak használtassanak fel, akik fejedelmi kegyéit, kitüntetésért s a hatalom birto káért még saját nemzetükkel ós hazájokkal is készek szembeszállani. De keserű emlékeket, ujit fel az is, hogy a képvise őház felirata éppen ugy, amiként, az előző századokban igen gyakran tört ónt, válaszra sem méltattatott. Fájó emlékeket érint az is, hogy — amint minden körülmény mutatja — idegenek tanácsa dönt éppen ugy, mint a mult századokban, most is a hazasorsa felett jóllehet, számtalan törvényünkből ég önállóságunkból következik, az 1608. 10,1741. 11. és 1791. 14. t.-cikkek pedig határozót tan elö is írják, hogy a király az ország ügyeiben csuk magyarok tanácsával éljen » idegenek be ne avatkozzanak azon Ügyekbe. A vármegye bizottsági közgyűlése mindezért kizárólag a kormányt, lehetvén felelőisé : annak eljárását, mely a koronás király személyét akarja a nemzet óhajával szemben vitt küzdelmei élére allitani, a leghatározottabban elítéli : egyúttal azonban, alkotmány védő hivatását, követve, ünnepélyes óvást emel mindeu önkényuralmi töiekvéssel szemben és tilial-ozik alkotmányjogunknak olyatén mugyarázata ellen, amely a nemzet. Ősi jogait és szabadságait, ezereves alkotmányát, az ország függetlenségét s önállóságát, sérti és ezzel a mult szenvedéseire vetett, fátyolt föl'ebbenti ; — továbbá ünnepéi} esen kijelenti, hogy az említett jogok ós szabadságok védelmében a törvény és jog alapján ernyedetlenül kitart, minden alkotmány- és törvényellenes küzdelemnek a törvénykönyvvel kezében a legeréiyesebben ellentáll ós nem riad vissza semmi szenvedéstől és megpróbáltatástól sem, amely a haza védelmében , reá nehezedik ; nem riad vissza pedig au- ' nál inkább sem, mert az igazság, a jog és törvény mellette van ós az igazságnak, mint ahogy a napsugár áUör a felhököu, diadalmaskodnia Kell minden ármány felett ; — azonban — határtalanul bízik a koronás király alkotmányszeretei ében s amidőn azon hő óhajának ad kifejezést, hogy a korona és a nemzet, a haza és a király kölcsönös javára s boldogulására mielőbb megértsók egymást és az alkotmányszerű kibontakozás igaz útját megtalálják : a kormányt és az idegen tauácsadókat óva inti, hogy tekintetbe véve azon örök igazságot, amely szerint senkiben és semmiben másban, csupán a nemzetekben rejlik az eró és hatalom, mely államokat alkothat ós fönt,arthat, az erőszak és hatalomnak pedig a természet örök törvényei értelmében is érvényesülnie kell a nemzetek javára, mert azok nem másért, csak önmagokért ós saját, hivatásukért vaunak: tiszteletben tartsák a nemzetjogait s az ország törvényeit ós ne vessék magokat ezek uralmának útjába akadályokul, mert különben őket, fogja terhelni a felelősség Isten ós ember e^őit,! E határozat tudoinásvótel végett a vár- i megye bizottsági tagjainak ós községeinek, a törvényhatóságoknak s a képviselőházi többség vezérlő bizottságáuak megküldetik és az országgyűlés képviselőházához föl terjesztetik ; egyúttal pedig a vármegye hivatalos lapjában közzótétetik azzal, hogy ellene 15 nap alatt a vármegye alispánjánál előterjeszthető fölebbezésnek van helye. Csertán Károly alispán ezután a rendkivü'i közgyűlést bezárta. HIRE K. — Főúri nász. Csütörtökön, e hó 26-áu lesz Festetics Alexandra grófnő és Wiudisch Graetz Károly herceg esküvője ; a magas párt Hornig Károly báró megyés püspök fogja összeadni. Sok helyről jönnek, őszinte szívből jönnek gratulációk a magas családhoz ; mi is szívből kívánunk zavartalan, teljes boldogságot. — Kapcsolatbai'. evvel megemlítjük, hogy a nagy tolongás elkerülhetése véget t a templomba csak belépő-jegy gyei hhet jutni. Ki ilyen belépő-jegyet óhajt, okt,. 23—26. között délelőtt 7-töl 10 óráig a plébánia hivatalnál kaphatja. — Segélykiosztás. E hó 15-én d. e. 10 órakor osztai tak ki Vaszary Kolos hercegprímás Önagyméltósága alapítványának kamatai. Segélyben részesült 60 szegény. Egy kapott 100 koronát, 26-an 50—50 koronát, 22-eu 25—25 koronát, és egy 13 33 K. Összesen kiosztatott, 1963 33 K. A kiosztásnál jelen voltak : Nagy István városbíró, Burány Gergely dr. föígazgaió és Pákor Adorján fógymn. tanár. — Egyházmegyénk kitüntetettjei. A hivatalos lap közlése szerint a király egyházi ós közművelődési téren kifejtett buzgó szolgálataik elismeréséül Kemenes Ferenc, a veszprémi szókeskáptalan nagyprépostjának ós püspöki helynöknek a II., Palotay Ferenc dr. ugyanoitani olvasókanoltoknak ós körtvélyesi apátnak pedig a III. osztályú vaskorona-rendet., mindkettőjüknek díjmentesen adomáuyozta. A szép kitüntetés a két férfiú érdemeinek elismeréseit természetszerűleg egósziti ki. Kemenes Ferenc nagyprépost, a kiváló költő csak a mult napokban ülie meg arany miséjét. Kitüntetése 9nnak >• nemes tevékenységben gazdag életnek, melynek nagyszerű példástága a ritka jubiláris napot bearanyozta, sokaktól várt jutalmazása. A vallásos ós nemzeti nevelés szent ügyét viselte szivén Palotay Ferenc dr. kanonok is, aki legutóbb Veszprém városának közönségét kötelezte hálára a katholikus óvóintózményro fordított áldozatkészségével, mely eddigi érdemének csak egyik kisebb láncszeme. — Közgyűlés. Folyó hó 17-én d. u. 5 órakor tartotta a »Keszthelyi Enek- ós Zenekedvelők Egyetülete* az állami polgári leányiskola kézimunka termében második évi rendes közgyűlését. A megnyitás alakiságán átesve, a jelentésekre tértek át. A titkári jelentós röviden vázolja a mult óv történetét. Felemlíti, hogy az egyesületnek jelenleg 79 pártoló és 47 működő tagja van és örvendetesen adja tudomásul, hogy ujabb belépések történnek, ugy a pártoló, valamintaműködőtagok sorába. Fellépett az egyesület a mult, évben 30 esetben, ebből 26 fellépés egyházi ós 4 világi szereplésre esik. Tartott két hangversenyt és egy háziestélyt, a melyen előadott 16 ének és 9 zene-számot továbbá egy kettős jeleuetet Griegtől és egy egyfölvonásos operettet, Offenbachtól. A köszönet ós elismerés hangján különösen is megemlékezik Eckhardt Antal karnagyról 4s Simon Ernő dr. gyógyszerész és kedves neje Öuagyságáról, kik az egylet, felvirágoztatása körül nagyszolgálatot, tettek az egyletnek. A pénztáros jelentése szerint az egylet mult évi összes bevétele 1391 K. 22 fill. össze* kiadása : 1008 K. 32 fill.