Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-24 / 39. szám

2. BALATONVIDÉK 1905. szeptember 10. szerte általános a panasz a tej drágasága miatt s ami fő amiatt, hogy igen sokszor drága pénzért sem kaphatni tejet a piacon. Egészségesnek, de leginkább betegnek egyik kiváló könnyű s tápláló eledele hiányzik az életrendben. Panaszkodunk a nagy gyermekhalandóság s az életben maradottak satnyulása miatt — a szegényebb néposztálynál különösen s nem vesszük észre, hogy ennek egyik főoka éppen a megfelő táplálkozás hiánj'a! Számtalan ok szól tehát amellett, hogy a német szövetkezeti gazdák idevonatkozó okos határozatát a szomszédos falusi tejszövetkezetek érdemes vezetőférfiai is megszívleljék. Tegyék megfontolás tárgyává, nem lehetne-e éppen a szomszédos tejszövetkezetek közreműködése mellett egy, a vajkészités hasznával arányos hasznot hajtó központi tejcsarnokot létesíteni Keszthelyen? Ezzel a szövetkezeti gazdák nemcsak saját érdekeiket óvnák meg, de hasznos szolgálatot tennének városi polgártársaiknak is, különösen pedig szegényebb sorsú embertársaiknak is. Elvégre a szövetkezetek nálunk is az anyagiak mellett etliikai és szociális célokat is szolgálnak. Már pedig kissé furán veszi ki magát a mi sajátos viszonyaink mellett egyik másik intézményünk. Hogy messze ne menjünk, például hozzuk csak föl balatoni halászatunkat. A Gond viselés megáldotta dus halállománnyal Balatonunkat. És mióta ennek halászata is részvénytársasági hálóba került, Bécsben több balatoni halat fogyaszt a német, mint a balatonmenti őslakó. Gazdasági állam és nép vagyunk, most pedig a szövetkezetek révén oda jutunk, hogy mig a vaj export növekedése mellett a német előnyösen jut magyar vajhoz, nyomás sátorát felütötte, néha 10—15 napig alig van észrevehető változás In neu vau ezután az az általános nézet, hogyha néhány forró száraz nyarat hűvös nedves nyár vált fel, mindjárt arra a gondolatra jutunk, hogy nem változctt-e meg nemcsak időjárásunk, hanem vele együtt magának az illető vidéknek az éghajlata is ? E tekintetben egész nyugodtak lehetünk, amennyiben a klima (éghajlati) változások évezredek munkája és átmenete egyik korszakból a másikba következetesen olyan alig érezhető, hogy azt egy emberöltő észre sem veheti. A Brük ner-fele idöszakosság is eszerint moudja tanulmányai során Raum, — jelenleg egy hosszabb tartó száraz periódusban vagyunk, amelynek kezdete 1892. évben volt. Ha a megengedhető periódus eltolódását az átmeneti év kkel számításba vesszük, erős a kilátásunk, hogy az esztendők közóphőmérnéklete 1910—11-ig növekszik, innentől fogva a hőmérséklet ismét csökken ós nedves évek váltják fel az eddig oly száraz nyarakat. Tanar. addig itthon tejhez is alig juthat a szegényebb magyar. Ezen segiteni kell és lehet is, ha tej szövetkezeti vezetőink megszívlelik németországi kollégáik igen okos és igen üdvös határozatát. De kettőn áll a vásár. Városunk vezetősége is foglalkozzék e kérdéssel. Evek óta hangzik az általános panasz városszerte a fogyasztó közönség minden rétegében : a mindinkább mutatkozó 1 ej hiány és tejdrágaság miatt. És csodálatos, ez a panasz még eddig nem hatott el a városi elöljárósághoz ! Pedig elég hangosan nyilatkozik meg napról-napon. De hát végre talán mégis csak meg fogják hallani az illetékes tényezők s ha az általunk elmondottak igazságáról megg3

rőződnek, legyenek rajt, hogy egy városi tejcsarnok mielőbb létesíthető legyen a szomszédos községek tejszövetkezeteinek bevonásával. Higyjék el, nemcsak szociális, közgazdasági, de közegészségi szempontból is nagy szolgálatot tesznek a város fogyasztó közönségének. Sok hamisított tej export s manipulációnak vetne véget ez az üdvös intézmény. Jelszó legyen tehát: tejcsarnokot Keszthelynek. Az ide vonatkozó megbeszélésre pedig szívesen adunk teret lapunk hasábjain. Szóljanak a dologhoz, kik a kérdés iránt érdeklődnek. B. Gy. Megyei közgyűlés. Egész vármegyénkben kiváló érdeklődéssel várták a szeptemberi közgyűlést,. Igaz, hogy a tárgysornak első pontjai, mind oly érdekes 'árgyak voltak, melyekért, a bizottsági tagok legnagyobb része szívesen látogatott be vármegyénk székhelyére. A közgyűlésen Csertán Károly alispán elnökölt, mivel főispánunk két hónapra szabadságolva van. A választások voltak első sorban a vonzó pontok. A pacsai járási főbíróvá egyhangúlag Pálffy László pacsai szolgabíró lett megválasztva. Pálffy helyére első oszt. szolgabiróvá Molnár János leudvai szolgabíró, ennek helyére másod-szolgabiróvá Csendes László tb. szolgabíró 38 szavazatával szemben, Szilágyi Dezső id. árvaszéki jegyző lett 148 szavazattal megválasztva. ' A választások megejtését megelőzőleg az elnöklő alispán kegyeletes szavakban emlékezett dr. Kunc prépostról, kinek halálárSl aznap reggel nyert, a vérmegye alispánja értesülést. A nagynevű főpap elhunyta felett a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét. A választások megejtése titán következett, Arvay Lajos vármegyei főjegyző kiváló tudással ós alapos szakértelemmel összeállított, érvekben gazdag határozati javaslata a vármegyének az adók beszedését ós az újoncok megtagadását, kimondó határozatát megsemmisítő belügyminiszteri leiratra. Feszült figyelemmel csüngött, a bizottság minden egyes tagja Árva) előadásán, melyet többször megszakítottak a tagok hatalmas, lelkes »éljen« kiáltásai. Vármegyénk főjegyzője keményen bánik el a belüj. Tvivő törvénytelen rendeletével. Egész uj oldalról világította m^g az alkotmányt, sértő rendelet minden egyes pontját Arvay határozati javaslatát, mely szerint a vármegye közönsége a 80554. II.-a 1901. sz. belügyminiszteri rendeletet, melj'lyel a júliusi közgyűlésen hozott határozatot megsemmisítette a miniszter, törvénybe ütközőnek és mint ilyent, hatálytalannak nyilvánítja, a közgyűlés óriáfci lelkesedéssel tette magáévá. Arvayt — a határozattá emelés után — Koller István bizottsági tag üdvözölte e remek s mély közjogi tudásra valló alkotásáért, mire Arvay főjegyző meghat,ottt.au mondott köszönetet, jelezvén szavaival, hogy ez kötelesség volt, a kötelesség pedig nem érdem ! Igaz ugyan, hogy ez nem érdem, de a kö'elességtudás méltányolása, elismerése egyik legörömteljesebb kötelessége a vármegye közönségének, mert ez az egyedüli mód arra, hogy a tisztviselő e kötelességtudás állandóvá tételére, fokozódott abb ámbicióra serkentsék. Bár többször ismétlődnék meg ez elismerés ! A politikai tárgyak után már megcsappant az érdeklődés a többi tárgyak iránt ! — A »Deák Ferenc tanulmányi ösztöndíjat* a közgyűlés a hat pályázó közül Czukelter József orvostanhallgatónak adta oda, mint, a ki szerény és jó magaviseletével, ernyedetlen szorgalmával erre rá is szolgált. Azt hisszük méltóra esett, a választás. A balatonparti vasútnak kilometerenkiut, a vármegye közöusége 6000 koronát szavazott meg az útalap terhére. A badacsonyi és a révfülöpi állami kikötő felépítésére is megszavaztatott a szükséges költség, melynek fedezésére, valamint a gyűl vószi-galamboki lörvh. közúton levő 6., 6. ós 7 sz. hidak felépítésére megszavazott, 122.000 korona fedezésére kölcsönt vesz fel a vármegye ós a szükséges intézkedések megtételével a vármegye alispánját bízta meg. A közsóci jegyzők nyugdijszabályrendelete módosíttatott olyképpen, hogy a nyugdíjintézetnek az okleveles segédjegyzők is tagjai lesznek ezeutul. M^gal kot tátott az automobillal való közlekedés tárgyában is a szabályrendelet, amely ugyancsak megszorította az automobiU)zó urak sok szerencsétlenséget okozó passzióját. Jóváhagyást nyertek a közgj ülésen Zala-Egerszeg városnak a közbiztonsági szolgálatnak csendőrökkel való ellátása tárgyában, valamint a villanyvilágítás bevezetése tárgyában alkotott, szabályrendelete. Tapolca nagy közsógn *k'' kölcsönónek konvertálása tárgyában hozott, határozata; s továbbá Gyenesdiás községnek az iskola kibővítése tárgyában hozott határozat. A keszthelyi járási főszolgabírónak előterjesztésére a járási mezőgazdasági bizottság Bachár Antal helyett, Horváth Károly keszthelj'i lakos póttaggal egészíttetett ki, a kiuek helyéb-* Reischl Riohard balatou-hídvógi lakos lett póttagnak -megválasztva. A vármegye közönsége Ukk községen keresztül vonuló községi közlekedési utat a törvényhatósági utak hálózatába felvette. Megerősítve lett a járási főbíró által megalakított sümegi ipartestület. Ezek után a közgyűlés véget ért. Amerikából. Az elmúlt hét egyik napján amerikai magyarjaimtól levelet kaptam, melyet nyilvánosságra hozni több okból célszerűnek vélek. Ez a Legfinomabb uri. MI

M ftT TI§4 SZABÓ SÁNDOR polgári és nhák, legtartósabb libériák SL?rint készülnek Ibéria-szabónál, a főgimnáziummal szemben. Állandó raktár valódi av&ol, francia és hazai szövetekben.