Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-02 / 27. szám

2. BALATONVIDÉK 1905. julius 16. Tűzoltók ünnepe. (*} Ünnep virradt a mai nappal derék tűzoltóinkra. Egyesületük megalakulásának negyedszázados ünnepe. Számottevő időköz ez a legnemesebb munkában eltö'tve. Oly munkában, melyet önként, minden anyagi előny, vagy jutalomra való tekintet nélkül, csupán a köz javáért válaltak nyakukra. Nem hivatal ez, se nem állás, hanem hivatás a legnemesebb cél szolgálatában. Yele nemcsak anyagi haszon, földi jutalom, de elismerés is csak ritkán szokott járni. De ami mindennél becsesebb : az önkéut vállalt kötelesség teljesítésének jóleső tudata az a borostyán, mely a hivatás teljesítőinek homlokát övezni szokta. Büszke önérzettol fonhatják körül homlokukat tűzoltóink érdemeik koronájával. Mert a lefolyt negyedszázad alatt számtalanszor szembeszállva.az elemek hatalmával, gáfcot vetettek vagyont s emberéletet fenyegető pusztításoknak. Szép és nemes dolog ugyan embertársaink javát munkálni, ügyét előmozdítani, megtámadások ellen védelmezni, de legszebb cselekedet az, mikor a veszedelem közepette, csapdosó lángnyelvektől fenyegetve, égő zsarátnokok közt járva: énünk, nyugalmunk esetleg életünk kockáztatásával sietünk segítségére a veszedelemben forgóknak. Az egyesületek korát éljük. Számos egyesület különböző téren szolgálja egyesek ós a köz ügyét. Működésük céljuk szerint nemes lenet, de legnagyobb részüké nem involvál önfeláldozást. A tűzoltó intézmény azonban igen. A tagság itt önfeláldozással jár. Láugnyelvek, égő zsarátnokok közt végzik vagyon ós életmentő munkájukat nem számolva, hanem szembeszállva ezer halállal, mellyel az elemek legvészesebbje életüket minden pillanatban fenyegetheti. Ide nem mindennapi szív, nem közönséges lelkierő ós el 1 atározás, hanem a hősi vállalkozásnak egy neme szükséges. Derék tűzoltóink a tüz pusztító elemének hatalmas elleufelül mutatkoztak a lefolyt negyedszázad alatt. Gyorsaságát, gyorsasággal, erejét erővé! verték vissza. Iuuét, hogy a lezajlott negyedszázad alatt nagj'obb pusztítást, bárhol ütötte is föl vörös fejét ez a vészes elem — nem végezhetett. Városunk s annak érdekelt, közönsége a legközvetlenebb tanuja eme jubiláló testület emberbarát: munkában töltött tiszteletreméltó múltjának. Méltányos tehát ha annak ünnepét saját ünnepévs avatja s ez uton rója le — legalább részben — az elismerés adóját iránta. Midőn a magunk részéről is a Iegmelegebben üdvözöljük a jubiláns egyesületet, kívánjuk, hogy teljesen megszilárdulva, erőinek minél erőteljesebb k i fej lés© mellett szolgálhassa magasztos emberbaráti célját. Üdvözöljük s kívánjuk, hogy városunk közönsége a jövőben hatványozott mértékben támogassa a félszázad útjára induló ünneplő tűzoltó testületet. Derék tűzoltóink még alig pihenték ki a jubiláris ünnepélyek fáradalmait, mikor is egy másik gyűlés fog lezajlani városunk falai közölt. Július 4-én, kedden a zalamegyei áli, alános tanítótestület tartja rendes közgyűlését.. Mintha az események véletlen találkozása volna e gyűlésen is folytatódik a tűzoltás problémájának kérdése. Nem azé, melyet az elemek hatalmával szemben végez a hivatásos tűzoltóság, hanem, melyet egy csendben pusztító elem: az alkohol ellen indított a társadalom. Mind a kettő vagyont és életet pusztít: tüz ós alkohol. Ha a pusztítás eredményét tekintjük a mérleg majdnem egyenlő. Az alkohol pusztítása ellen tehát nemcsak jogosult, de egyenesen szükséges is a védekezés. Üdvözöljük az alt. tanitó-egyesületet, bogy e kérdést tárgysorozatába fölvette s kívánjuk, hogy az elhangzó falolvHsások üdvös tanulságait az alkohol elleni küzdelemben az életben gyakorlatilag is érvényesítse s legfogékonyabb szivekben : a tanuló ifjúságban megérlelje a tudatot, hog}' a sok ellenség közt nemcsak a tüz a legveszedelmesebb puszfciió elem, hanem az alkohol is, mely vagyont ós életet rabol. — Az ülésen Illés Ignác dr. ezredorvos és Posck Zsigmond fognak az alkohol ká'ros hatásairól értekezni. Óhajtandó volna, hogy e felolvasásokon a nagyközönség minél nagyobb számban lenne jelen, hogy az alkohol ellen megindítandó harc minél szélesebb körben mozoghasson. Mert kívánatos, hogy a természeti tüz, hivatásos oltóinak száma gyarapodjék — fokozottabb mértékben ohaj] tandó, hogy az egész társadalom egy önkéntes tűzoltó testületté tömörüljön — az alkohol tüze ellen. hogy vájjon aTizfaluu bedobott tárgyakat a víz n«m hozza-e el a révi barlangon keresztül a Seoes-Körösbe ? Sikertelen maradt minden próba, mikor egyszer szinte véletlenül jöttek rá, hogy egy csomó kenderpozdorját, amelyet régebben dobtak a tizf'alusi vizbe, a révi barlang patakja szépen áthozott. Tehát kétségtelen, hogy a tizfalusi elvesző ár azonos a hegy móheit átfutó révi barlangbelí patakkal! Viszont valószínű, hogy medrében sok a« akndály, a,melyek miatt, a többi, próbára bevetett s útközben felakadt tárgy ki nem jöhetett,. Az innen ugyancsak nem messzire eső kies Jád völgyében hasonlóképen van ilyen titokzatosjpatak Csernoházán, amelyik egy sziklaüregből tör elő s olyan vizböl, hogy egy nagy malmot hajt, anélkül, hogy a víz voltaképpeni eredetéről bárki is csak a leghalványabb sejtelemmel bírna. Ezenfelül Vársonkolyos község szomszédságában, a Misit völgyében, amely más irányban szín ón tíz kilométernyire feksaik Rév-tői, egy másik, eddig teljesen át nem kutatott barlang is van, melyet Bíró Lajos, nagy természettudósunk, néhány évvel Ausztráliába utazása előtt fedezett fel. E barlangnak az a ritka nevezetessége, hogy az abban élő rovarok ós bogarak vakok, mely sajátszerű jelenség tanulmányozásra évente több és több természettudós jön oda messze-földröl, különösen Németországból. Utóbb Kovács Gézával, az Erdélyi Kárpát-Egyesület lelkes titkárával is volt alkalmam eszmét cserélni, aki szintén bejárta az uj révi cseppkőbarlangot s ő is osztotta abbeli nézetemet, hogy mindezen ma még ismeretlen terjedelmű barlangok és vizek szoros összeköttetésben állanak egymással s hogy mindé valószínűség szerint a révi cseppköbarlang, ha egyszer teljesen feltáratott, világhírre m»]tó, hatalmas természeti kincsévé lesz hazánknak. Fokozza e fölfedezés nagy jelentőségét főleg az, hogy e ritka tünemény Nagyvárad ós Kolozsvár között, a Máv.-nak egyik fő, nemzetközi vonala mentén fekszik, közvetlen a vasút mellett. Csak fel kell tárni teljesen, hozzá férhetővó tenni, melléje egy idény szállót építeni s a legrövidebb aíatt állandó külés belföldi turistateleppé lesz ! Városok szövetsége. Zalaegerszeg városa vM.ette föl az eszmét, hogy a vidéki városok álljanak szövetségbe, amely mozgalom a városok financiális rendezését, aulonomiajuk kiterjesztését ós ezzel . kulturális fejlődésük elöbbrevitelét, végül p»dig a városi tisztviselők fizetésének egyöntetű rendezését tűzze ki célul. A mulfc évben megtartott kongreszszus a szövetség eszméjét szívesen fogadta és Várhidi Lijos zalaegerszegi polgármester el is készítette a városok kívánalmain és a szövetség alapszabályait s amelyeket Zalaegerszeg megvitatás végett most küldött meg H többi vidéki városoknak. A szövetség legelső célja lesz a városok érdekében reformokai kezdeményezni. Ilyen reform például a városok vállán nyugvó állami munkák kevesbitóse, vagy ennek ellenében az állam részéről a városok anyagi segitsóge, ami a városok financialis állapotán fog javítani. A szövetség állandó összekötő kapocs lesz az i ország városai és ezek tisztviselői közt, I ö ' hog}' súlyával és tekintélyével azok jogos törekvéseit kielégíthesse. A városok tauácsában összpontosul a szövetség vezetése. Ennek kebelében szakbizottságok alakulnak, melyek a városoknak hozzáintézett kérdéseire szakszerű fölvilág03Ításokat fognak adni 8 a kivitelben segédkezet nyújtanak. A városok idei kongresszusán nemcsak a városok küldöttei jelennek meg, hanem a belügyminisztérium képviselői is, akik igy dokumentálják a nagyarányú szervezethez az államhatalom hozzájárulását. Eddig a nagyfontosságú mozgalomról való tudósítást, üiz a mozgalom szerintünk is amily érdekes, ép oly fontos is. Sokat fog lenditcni a vidék városainak fejlődésén, különösen a nem rendezett tanácsú, hanem községi szervezettel biró városoknál, melyek bizony egész őszintén mondom különöset is rá vaunak utalva, megfelelő hivatalos közegek hiányában nem egy esetben a szakszerű tanács ós útbaigazításokra. Azt azonban nem egészen értjük, mint gondolnak a mozgalom ilusztris vezetőin a városok vállán nyugvó állami munkák kevesbitóse, vagy ennek ellenében az állam részéről a városok anyagi segítsége alatt. Mégis el tudjuk képzelni ! Tehát szeretnének szabadulni az állami közmuukák alól. De ki nem szeretne szabadulni ezek alól. Már most, ha mindenki, városok és faluk is, fölszabadulnak az állami közmunkák alól, ki végzi azokat? Vagy ha mindenki segítséget kór e cimen az államtól honnan fizeti azt az állam ? Vagy minden teher, tehát ez is tisztán a falura és a földbirtokra háromolják. Mert hiszen a várospóttadót és egyébb terheit a falunópéiiél és a gazdatársadalom nál aránytalanul kedvezőbb anyagi viszonyok közt, élő kereskedői osztály viseli, üizeken könnyítsen az állam amazok megterheltetésével ? Ezt nem tartjuk sem méltányosnak, sem igazságosnak. Ha a végtagokból minden vér a szivbe gyülemlik, ugyebár hamar készen vau a gutaütés. Pedig nálunk ez a processus van úgyis folyamatban. Vagyon, pénz, munkaerő ma minden városban többől, összpontosul' A vidék ós falu pedig éppen ebben az arányban veszti a vért. Szegényedik, elnéptelenedik — kivándorol. Pedig 0 vidék a falu jóléte is visszahatással van a városi jólétre is. Nem kell tehát annuk az ugy is mindenkitől magárahaLampionok, kerti-diszitések, konfetti, serpentin -— a legolcsóbb árak mellett kaphatók Sujánszky ózsef könyvkereskedésében.