Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-04 / 23. szám

1905 á prilis 1 6. a rendszeres emberbntitá>on (?) 2 : vájjon tényleg azt kivánja-e az is­kolától, amit hirdet, hogy t. i. a belső-afrikai iskolákról vegyen-e pél­dát? Mert csak az ottani társadalom elégszik meg azzal, hogy a fiatal­ság idegrendszerét és egészségét nem teszik tönkre a hivatásos ember­butitók. Ott tényleg nem kell a fiú­nak se latint,se mást tanulni, se az érettségin izzadni. Csak az a. külö­nös, hogy ideges emberek, tüdővé­szesek meg örültek ott is vannak. Rendszeres emberbutitás nélkül is. . . . E dolgok pedig tollam alá jutnak vala, hogy olvasom a fővá­rosi lapokat, a Társadalomtudomá­nyi Társaság üléseit és Szabadgon­dolkodók Egyesületének megalaku­lását. Szegedy Röza-emlékünnep Sümegen.' — Saját tudósítónktól, — Gyöm örii májusi napon, '28-án lep­lezték le a sümegiek fényi-s ünnepség ke­relében Kisfaludy Sándor u uz^ájának, Sze­gedy Rózának bronz relif emlékét. Nem­csak a sümegiek ünnepeltek e napon, ha­nem a környék, söt az egész ország is ünnepe'te Kisfaludy Sándornak, a boldog­talan és boldog szerelem dalosának és n.ú zsájának emlékét. 1908. szept. 23-án a sümegi Kisfa­ludy-kaszinó, régebbi határozata folytán, Szegedy Róza hullaját Kisfaludy Sándor sírjába helyezte át, ezzel is eleget akarva tenni a nagy költő óhajának, ki nejével akarta aludni hosszú álmát. Akkor csend­ben történt ez ez ár,vivés; fényes ünnepet mult, vasárnap ült a kaszinó, mikor Sze­gedy Rózának 1904. szeptember 3-áu Kis­laludy Sándor siremléUn elhelyezett és Istók János jeles »zobr asz a 11 a 1 k eszi tefct, brouz reliefképét leplezte le. Az ünnepség alkalmával ugv a fővá­rosból, valamint a környékből számosan BALATONVIDÉK keresték fel Sümeg kis városát, mely e napon fel volt lobogózva s ünnepi diszt öltött. Jelen voltak : Heinrich Gusztáv fő­titkár és Hegedűs István a Magyar Tudo­mányos Akadémia, Ferenczs Zoltán dr. a Kisfaludy társaság, Jakabodon a Petöfi­társHsng, Sebestyén Gyula dr. a Nemzeti Múzeum képviseletében. Eitner Zsigmond kerületi orszáao- képviselő. Hédervári Le­hel, Markos Gyula, Sümegi Vilmos orsz. képviselők, Istók János szobrász, » me­gyei notabilitások közül Hertelendy Ferenc főispán, Cserfán Károly alispán, Arvay Lajos főjegvző, Háry István dr. főorvos, Barc/.a László, Bogyay János. Gyömörey Vince dr.. G/ömörey Jáno«, Hayden Sán­dor, Illés Rafael, Kalcsics Iván dr., Németh János ós Talányi Ferenc dr. Zala várme­gye nevébe:', Ruzsicska Kálmán dr. tanfel­ügyelő, a zalaegerszegi, Horváth György főgymn. igazgató és Neumann Jíide dr. rabbi a nngykan'zsai irodalmi és művészeti kör képviseletében, a Kisfaludy- és Sze­gedy családok tagjai: a Sümegen lakó Kisfaludy Mórné, f ároin leányával, Kisfa­,'udy Kristófné és Béláué Dukától, Kisfa­ludy Tivadar ós családja Keszthelyről, Szegedyné bátóué, Szegedy György kama­rás két leánya és ifj. Reiszig Ede belügy­miniszteri fogalmazó, » vasmegyei főispán fia, kinek anyja Szegedy-leány. Megjelen­tek még a keszthelyi és nagykauizsai kath. főgymnasiumok tanulói, tanáraik vezeté­sével, a ^keszthelyi kaszinó küldöttsége Dezsényi Árpád dr.-ral élén, Készt hely vá­ros képviseletében Oppel Károly h. biró és Bognár Imre jegyző, továbbá a városi egyesületek is. Délelőtt 10 ólakor kezdődött az ün­nepély a Kisfaludy-kaszinó szépen feldí­szített termében a kaszinó díszközgyűlésé­vel, mikor is leleplezték Kisfaludy Sándor arcképét, melyet Hö szky Sándor festő, a sümegi áll. reáliskola rajztanára festett. A termet zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség. Lukonich Gábor dr elnök nyi­totta meg a diszgyülóst, majd Kellemen Károly dr. reáliskolai igazgató, a kaszinó alelnöke, mondott hatásos emlékbeszédet Kisfaludy Sándorról, kinek lelkes buzdítá­sára alakult meg a sümegi kaszinó is. Be­széde végén lehullt a lepel Kisfaludy Sán­dor arcképéről. A díszközgyűlés után a közönség gyö­nyörű menetben, nemzeti színű és eg) e­3 sületi zászlókkal, selyemszalagos koszorú­kat tartva, a Lemetöbe vonult. Elől a vá­rosi tűzoltók, aztnáu a reáliskola, keszthe­I3 i és 11-.kanizsai kath. gymn. tanulói, a le­gényegyesületek, Polgári Önképző kör, Lövölde, Jótékony nőegyletek, Vörös ke­reszt-egylet, izraelita hitközség, Sümeg és Keszthely város küldöttsége, megyei, fő­városi küldöttségek, sümegi kaszinó stb. Kisfaludy Sándor és S/egedy Róza közös sírján fehér márványemlék áll, fönt a költő mellszobra, alant Szegedy Róza relit-fképe rózsakoszoruval övezve. A sümegi iparos ifjak dalárdája el­énekelte a Hymnuszt, azután Lukonich Gábor dr. tartott megnyitó beszédet. »Itt van előttünk — mondá többek közt — szived eszményképe, imádott boldogságod­nak képmása, melytől a női báj, a nő esz­ményének fensége sugárzik elő. Itt van előttünk annak alakja, a kihez az emberi sziv örök érzése, szellemének lángolása von­zotta Közbeu lehullt, a lepel a bronz re­liefképről. Az ünnepi beszédet Ferenczy Zoltán dr. tartotta, mely nagyon gazdag volt költői szárnyalású mondásokban. Zom­bory Andor reáliskolai tanár ez alkalomra irt gyönyöiü ódáját szavalta el igazi meghatottsággal és szép előadással. A szavalat után a koszorúkat belez­ték le. Elsőnek a Kisfaludy-kaszinó koszo­rúját tette le Lukonich Gábor dr. ; a csa­ládé már előzőleg lett elhelyezve. A Kis­faludy-társaságét Ferenczy Zo'.tán dr., az Akadémiáét Heinrich Gusztáv gyönyörű beszéd kíséretében, Peöfi társaságét Jakab Ödön, a Muzeumét Sebestyén G^ula dr,, Zalavánnegyéét Caertán Károly alispán, a 11.-kanizsai főgymnasiumét Horváth György igazgató, a kesztl elyi főgymnasiumét La­katos Vince dr.,a zalaegerszegi irodalmi és művészeti tör, Keszthely város, Sümeg vá­ros, a sümegi izr. hitközség, a Vöröske­reszt egylet, a Jótékony nőegylet, az Iz­raelita nőegylet, az Erzsébet nőegylet, Lö­völde, Polgári kör, Sümegi iparos ifjúsági egye-ület, Sümegi kath. legényegyesület, Bérezik Árpád, lapunk szerkesztősége és a Tűzoltó-egyesület. Az ünnepély a Szózat éneklésével ért véget s nzut,áu a küldöttségek megtekin­tették Darnav Kálmán muzeumában a Kis­faludy- ós Szegedy-relikviákat, két órakor pedig gazdag lakoma volt a Kisfaludy­száüó nagy tern.ébt n. Az első felköszöntőt Tündérvár vitézi bár kérdve uuszolják : • Miért sírsz vén Detrő, tengő hószakállod Mért könyütől ázott? Szüntesd zokogásod? Ne félj öreg Detrő, a hűnek, a jónak Nem árthat ftránkja csábítgató szónak.» Végre tuegnyil »jk», síró szava zendül Légen'át, daliák szirein keresztül : • Ha élve, vagy halva — itt könnye ki­csordul S vonagló sirással Pogány várnak fordul — Lányom meghozzátok, dús bajnoki bérül Tündérianyt választhat ki-ki feleségül.» Mintha feszti t húrról pattanó nyil perdül, Rohannak ügetve szilaj csatakedvtül. III. Délszakon Pogányvár rácsos ablakánál TJ1 Melinda ; búsabb a fogoly madárnál. Az éj falát méla szemével átfúrva, A hallgató éjbe bele-ír a búja . . . Ab ! morajló zúgás zajlik a várhalmon, Szivének öröm vagy halálhir-e vájjon ? — Kocsárd te jöttél-e szabadítni engem Vagy tán molios sziklán nyugszol teme­tetlen ? Mond és megcsendíti dallamos kis ajkát, Lepke szellő lopja égbe, sóhajtását. S méla hallgatással, kémlelve, merően, Ki-kinézz: a csalta kocka merre dől el? Vad zaj bont mély csendet, zúg a bástya (öble, Moraj kél a légben lomhán hömpölyögve ; Dárda, kelevéz, 113 íl hull mint sűrű zápor, Ki talá 1, ki búgva lepattan a várról. Hadfi hadfi ellen. Gyilkos acél villog, Hull 11 Zágon népe, alig van egy itt ott. A csillagos égre ráborul vak éjjel, Nehéz felhő szállong süiün, szana széjjel. Vadu , merőn Zágon a mélybe lebámul: <E e ett mind . . . Nem ! Még ottan a bás­(tyán túl Végtusán halálra válva víjjoug kettő/ Szilaj vért veszejtő harcuk iszonyt keltő. .» Ne csald magad, Zágon! Késő már reuiól­(tied, Nézd, az utolsó is elesett már, — véged ! Melindát elorzád fonák csellel, orvul, Veszve vagy gaz Zágon, a kocka rnegfor­(dul. Ijedt iszony arcán. Kongó várszobákon Őrülten rohan át a legyőzött Zágon. Szemében a bosszú izi-ó heve, láza, Rejtett ajtót tép föl, hol Melinda zárva • • Elvesztém a semmit, enyém még a minden Szerelmed e minden a tírlakon innen ! Kocsárd jön utánam, nincs sok időm hátra. .. — S mond, karját feléje mindhiába lárva — Ha az enyém nem lész, másé se légy, vessz (itt, . . . !» Vére vad haraggal arcába gyüleinszik, S nyilat, hogy lelőjje, vesz arany tegezbül, De nyila. K< csárdnak előbb rája zendül. S hosszú, nehéz küldés gazdag, édes bére: Most borul először Kócsárdja keblére, Ki boldogan 1 hau vele ölbe kapva, Vén Detrő lakában zokogva fogadja : — «LAuyoiii !. — s szója szegik csókos (ajakának, Két öreg szemének patakja megárad . . . Óa magasztos érzés, ki tudná leírni ? Mikor örömünkben nemr.udunk, csak — ("írni . . . Gyönge vagy te rája regemondó hárfa, Mondd inkáLb, mi van még regeszódból (hátra ? Detrőt körűi vették a vitéz leventék, Küzdelmöi: jutalmát, hogy tőle elvennék, — S aki:öl a főidnek ifja, szüze szépül, Tündérleányt kap tőle ki-ki feleségül. Egyik szebb a másnál, egyik jobb a más­(11 ál, Nehéz határozni párja-választásnál. De Melinda legszebb, a legjobb, a leghűbb^ Szépség, jóság, hűség ritka kiucsek együtt. Nincs Tündérországb au arc több oly va­rázsos, S nincs még egy szempár oly igéző, bűbájo", Csodás mélységében ott ragyog az égbolt: ' a _ ^^ _ Téli ruháinkat, szőrméinket, függönyeink és szőnyegeinket moly-kár és UVillK mG£ • P or e" e n- me lyet Ugy érhetünk el, ha azokat Schweiger 1 Sáqdor njolgkái'elleiji O intézetébe i]gári gondozásra adunk, hol pzok í^en jutáöyog átárfe fiiztosan Isszijeí^ goqdozva.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom