Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-19 / 12. szám

1905. március 19. BALATOJSTVTDÉK osak elemeié Borki Lajos és Keszler íViátyás bognársegódek borotváit, melyek kőszörü'éa céljából gazdájánál voltak s aztán megszökött. Károsultak feljelentést tettek ellene s hosszabb kutatás után e hó 16 áu a csendőrség Tapolcán ráakadt és elfogta, honnan Keszthelyre, a birosághoz szálli tották. — Késelés Alsópáhokról irják, hogy Ilegyi Elek és Rezes István ottani lakósok hosszabb idöbb óta haragot tápláltak Hegyi Vilmos ellen.' A mult kedden a véletlen összehozta Lázár Ilona pincéjében, a páhoki hegyben, a három embert. Mulatozás közben csakhamar összeszólalkoztak és Hegyi Vi'most elsőbb kapával verték el, de alaposan, azután megkéselték és mellén, hátán nyakán több súlyos sebet ejtettek. Tetteseket elfogták. — Hazai ipar. Weiu Károly és Társai g3'ári cég s mai lapunkban közzétett «Figyelenn oirnü hirdetésére különösen utalunk s első sorban háziasszonyainknak ajánljuk becses figyelmébe. Vegyünk, ahol csak lehet hazai iparcikkeket., miáltal hozzájárulunk, hogy sok ezer szorgalmas kéz jutalmazó muukát kap, de hozzájárulunk ezáltal ahhoz is, hogy a nemzet, gazdaságilag is erősbpdhetik. — Cselédügyek. Walldmanu DÖZSÖ helybeli korcsmáros hétfőn elbocsájtotta cselédjét, Bujtor Terézt, de a ládáját nem adta ki neki, hanem a kővetkező napot jelölte ki, amelyen a ládát az ő jelenlétében a leány felnyitni tartozik. A leány azonban nem ment, el a jelzett napon, hanem szerdán hajnalban Szántó Boldizsár nevü ember segítségével erőszakkal hatolt be a korcsmahelyisógbe s betörte az üveg ajtót, a konyhába mentek és elvitték a leány ládáját, s aztán elvitték Zalakoppáuyba. A károsult, feljelentésére a csendőrség felkereste a leányt és Keszthelyre hozta. — Az Elet, a régi jó Képes Családi Lapok, az uj évben gyökereseu átalakítva uj köntösében e rövid idő alatt is nemcsak régi híveinek igényeit el égi t i ki fokozott mérvben, de széíes körben is általános elismerésre tett szert. Az Elet mindenben arra törekszik, hogy nélkülözbetlen illusztrált szépirodalmi hetilapot adjon a magyar család kezébe. Az Elet, hasábjain a magj'ar nemzeti eszmékért küzd, mindent, a magyarság szempontjából itól meg. Az Elet, hasábjait a legnevesebb magyar írók ós költők keresik föl munkáikkal, a politikai, társadalmi, művészeti, gazdasági élet aktuális eseményei könnyed, szórakoztató modorban megirva és illusztrálva jelennek meg hétről-hétre Az életben, a melyben azonkívül hasznos tudnivalóknak, tudományos apróságoknak, a háztartás ós a divat körébe tartozó dolognak is bő tér van engedve. E sokoldalúság és fényes kiállítása daczára is Az Elet, a legolcsóbb magyar hetilap, előfizetési dija negyedévre csak 3 korona, lévén. Az Elet, e neti száma is páratlan bötartalmu. Közli annak a 16 allamfórfiunak képét, kiket a király magához rendelt.. Az aktuális események közül képekben bemutatja a Mukden körüli harozokat. az Operában rendezett élő sakkját,ókot. stb. Irodalmi részében elbeszélések, tárczák, költemények mellett, Beniczkynó Bajza Lenke regényét, politikai csevegést,, gazdag közgazdasági, színházi divat rovatokat találunk. Az Elet az érdeklődőknek szívesen küld mutat,ványszámot kiadóhivatala róvéu (Budapest,, Muzeum-jiörut, 7 sz.) — Betörés. Díszeiből kapjuk a hírt, hogy Szabó Rafael ottani jómódú gazda kamráját alaposan kifosztogatta valami ügyes tolvaj, vagy tolvajok. Elvittek minden elvihetőt ; zsírt, hust, szalonnát, sonkát és más dolgokat. De még a padlásba ís behatoltak és onnan meg sok, épen kiteregetett fehérneműt vittek magukkal. — A boszu. Ángyán Lőcze Pál gyulakeszii lakos, mint Tapolcáról irják, baltával akarta kiirtani Ángyán Gábor családját valami összeszólalkozás miatt. Csak a puszta véletlennek köszönhető, hogy szándékát észrevették és bezárták előtte az ajtót. Dühében az ajtót s az ablakokat rongálta meg. Átadták a törvénynek. KÖZGAZDASÁG Amiről a gazdák gyakran megfeledkeznek. Növénytermelés tudományunk Európa szerte elismert fényessége, Cserháti Sándor, aki magyaróvári kísérleti állomásából irányítja liazank földjének érték- és jövedelememelésén fáradozó gyakorlatimun• kásáit és igy nemcsak helyes törekvéseinket szemléli gyönyörűséggel, de eltévelyedéseink közvetlen tanuja is, lapjában feuti cimeti rendkívül megszívlelendő intéseket címez ga/.dáinkhoz. Mulasztást követnénk el, ha a példákban rejlő ez aranyigazságok minél szélesebb körben való elterjedését elő nem mozditanók. Abból indul ki tudósunk, hogy gazdáink mindjobban növekedő száma fogókon}' azon eljárások megvalósításával szemben, melyek a terméseket ésszerűen növelik és egyben a birtok jövedelmét is fokozzák, csakhogy a mezőgazdaság technikájának vívmányai igen gyakran ötletszerüleg, egy szaklap cikkének hatása alatt, nyernek alkalmazást, anélkül, hogy a gazda mielőtt magát valamely uj eljárás, eszközlés foganatosítására elszánná, tisziába hozná azon kérdésre a választ : eleget, teszek-e egyúttal, vagy képes leszek-e eleget, tenni az ujitás azon követelményének, hogy a birtok jövedelmét tartósan fokozza ? mert hiszen >a jó gazda birtokának csak kamatját élvezi, már pedig, aki a talajerő rovására növeli a termést akkor, midőn az nincs tulságl an, az a tőkének rovására növeli a jövedelmét, aminek a talaj elszegényedése a következménye.« Sorra veszi azután a termések fokozására irányuló kezdéseket és azok előnyével szeniben felsorolja az előbbi kijelentéshez szabott, feltételeket,, »melyekről a gazdák gyakran megfeledkeznek.' 1. Előnyös lehet a legelő és rét feltörése sok helyen, ha a talaj uem vizenyős, sülevónyes, sekély vagy más hibában leledző, hanem a szántóföldi növények termelésére alkalmas, de ne feledjük, hogy e gyarapodás az igaerő-állomány, a trágyamennyiség, forgó tőke fokozását is igényli, különben az egész száutóterület jövedelme fog rövidesen megcsappanni. A jól gondozott, legelő ós rét különben is csak ugy jövödelmezhet, mint a szántóföld. 2. Az alagcsövezés kitűnő talajjavító, különösen a hideg, nedves, bizonytalan termésű talajok tevékenységét fokozza, azonban amily arányban váltja ki e tevékenység a talaj tápanyagait, a bővebb termések révén, azon módon kell a bőségesebb trágyázásról gondoskodnunk, különben nemcsak kárba vész a befektetés nagy költsége, de a termések kisebbek is lesznek, mint, annak előtte. 3. Az őszi szántásról azt tartják, hogy ez fóltrágya, ezért sokan elfeledik, hogy ha az őszi szántásra rátérnek, bővebben kell trágyát szolgáltatni :k a talajnak, melynek termését az fokozta : hogy a tél fagyva a talaj nyers tápanyagából többet tudott lehetővé átalakítani, mint, a tarlónak hagyottban, valamint hogy e szántás a talaj vízkészletét is konzerválja. Több lévén azonban a termés, több tápanyagot kell trágyázással visszapótolnunk. 4. A mélymivelós, mely a szárazság veszélyétől legsikeresebben elhárítja a föld hasznát biztosítja ós növeli, idővel szintén bővebb tápanyagvis>zapótlást igényel, sőt uem egy esetben azonnali trágyázásra utal. Ez intelem a mai gőzekemivelós fellendülésének korszakában különösen értékes és , sokaknak szól Cserháti, midőn azt irja : • Gondolják meg — különösen az alföldi | gazdák — hogy a mólymivelóssel Utolsó I tartaléktőkéjüket hoznák forgalomba ; ha ez is elúszik a többi után, lehetetlen lesz a jövőben boldogulni.« 5 a. műtrágyák igénybe vétele mind általánosabbá válik és különösen a foszfor trágyák kelendősége nagy. Ennek dacára, helyesebben ennekfolytán, mind többen panaszkodnak, hogy a műtrágya nem mutatkozott termóst-fokozóuak, illetve a hatás a többszöri alkalmazás után csökkent vagy teljesen elmaradt. E gazdák elfeledik, hogy a műtrágya érvényesülésének követelménye a kedvező időjáráson kívül : a) A talaj nyirkossága ós kellő kulturállapota, mert ezek hiányában a mütrágyázott növények jobban szenvednek a szárazság hiáu, mint a t.rágyázatlan földben levők. Az erőteljesebb fejlődós sokkal több vizet kiván, tehát a talaj vízkészletét növelni, a talaj kiszáradásának folyamatát pedig őszi ós mélyszántással, gruberolással, boronálással, a homokon a humusz növelésével lassítani kell. b) A műtrágya-félének helyes megválasztása ; inert a foszfortrágya például csak foszforszegény talajon segit, amelyben azonban a kellő nitrogén és kálium megvan. A növény t. j. nem az egyes tápanyagokból, hanem az általa kiváut tápanyagok alkotta eledelen ól. Ha tehát, e talaj foszforhiáuyát megszüntettük, akkor e táplálók bővebb, a termés kiadósabb lesz azon értelemben is, hogy többet ad ki a föld nitrogén és káli készletből is ; ismét, csak foszforral trágyáz va, a nitrogén lesz csak miaimálisau jelen, miáltal a foszfor műtrágyázás eredménye is elenyészik, mert a foszfort a talaj nem használhatta fel teljesen. »Amint tehát, a gazda azt tapasztalja, hogy az egy. magában alkalmazott foszfortrágya hatása csökken, akkor igyekezzék a talaj egyéb tápanyagait,, elsősorban a nitrogént ós esetleg a káliumot s az eddiginél nagyobb mértékben fokozni ós akkor a foszfortrágya hatása ismét helyre áll. c) Az illető növény előveteményének figyelembe vétele, valamint hogy nem minden növény hálálja meg egyformán a műtrágyát. 6. A zöldtrágyázás áldása átokká lehet, ha azt nem kombináljuk foszfor-, vagy káli-foszfát trágyázással. 7. A meszezése a talajnak sikeres csak akkor lehet, ha a közvetlen, elsősorban az istállótrágyát az eddiginél nagyobb mértékben szolgáltatjuk. 8. A viszonyok közé leginkább beillő uövóuj fajta termelése jövedelmünket, szintén öregbitheti, de csak akkor, ha igényeit kielégíthetjük. A jelesebb növényfajták legtöbbje igényes, jó kulturában ós kellő erőben levő talajt, igényel, ezek hiányában a növény sínylődik ós a gyakori megváltoztatás következtében jövedelmüuk a drága pénzen vett mag nyomán nem szaporodik. Ezért csak olyau újításba kezdjünk, amely viszonyaink mérlegelése után — jövedelmünket tartósan fokozni alkalmas ; különben a pillauatuyi hasznot jelentékeny károsodás követheti. Laptuiajdonos : Bontz József Felelős szerkesztő : Németh János. Kiadó: A szerkesztőség. 1 parcella a <Zámor<-ban mely fekvésénél fogva igen alkalmas szőlőnek, szabadkézből eladó. Bővebb felvilágosítást nyújt lapunk kiadóhivatala. L O kincstári, a keszthelyi 4-ik századtól 2-ik évben, alanti cimnél an használatban, jelentkező vállalkozónak átadnám. Reé István Fonyód.