Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1905-02-19 / 8. szám
2. BALATONVIDÉK 1905. február 19. Bízunk a parlament munkásságában, bízunk az »elemek« hatalmában, bízunk a parlamentbe küldött férfiak nemzet- és hazaszeretetében, hogy a válságot megoldani közös erővel, a magyar haza számára eredményesen fogják. Adja Isten! A vármegyei közgyűlés és a február havi közigazgatási bizottsági ülés. A várraegye törvényhatósági bizottsága f. hó 13-án tartotta ez évi első rendes közgyűlését Hertelendy főispán elnöklete alatt. Az alispánnak 1904. évről szóló jelentése után, amelyet a közgyűlés tudomásul vett, következtek az egyes ügyek tárgyalásai. A letárgyalt ügyek közül a következőket emiitjük fel : Az 1905., 1906. ós 1907. években Zalaegerszegen működendő egyenesadó felszólamlási bizottságba szükséges törvényhatósági bizottsági tegokul Nagy László, Marton László, póttagokul pedig Skublics István és Kovájs László választattak be. — Dézsi Lajos dr, egyetemi magántanárnak a közgyűlés a vármegye monográfiája megírására 1907. év végéig halasztást adott. — Hosfzabb eszmecsere volt Abauj-Torna megyének a mezőrendőrségről szóló 1904. 12. t.-cikknek a községi faiskolákra vonatkozó rendelkezései módosítása tárgyúban intézett átirata felett Az átiratot, melynek különösen lényege az volt, hogj' oly községekben, hol faiskolát nem lehet feutartani, ne is legyen az lótesitendő, hanem csak járásonkint legyen kötelező a faiskola felállítása, — elfogadta pártolólag a közgyűlés. A képviselőválasztások alkalmával igénybe vehető fuvardijak újólag megállapítása céljából bizottság küldetett ki, melynek kötelessége leend az eddigi szabályrendeletnek esetleges módosítása iránt a májusi közgyűlésnek jelentést tenni. A zalaegerszegi áll. főgimnázium fentartásához a vármegye közönsége évi 12000 koronával járul. Ebből a zalaegerszegi nemesi alapítványi választmány 10 évre átvett évenkint, 2000 koronát. A tíz óv lejár az idén s azért a nemesi pénztár már most átküldte határozatát, hogy az átvállalt évi 2000 koronát 10 év lejárta után tovább nem hajlandó átvenni. Minthogy pedig a vármegyének olyan alapja nincs, miből ezen 2000 korona fedezhető volna, kimondotta a közgyűlés, hogy felír a miniszterhez, miszerint ezen eddig a nemesi pénztár által fizetett 2000 korona hozzájárulást vegye le a vármegye vállairól ! A törvényhatósági utbiziosoknak a XI. fizetési osztályba való sorozása tárgyában a vármegyei tisztviselők országos egyesületének átiratát küldöttség fogja tárgyalni, mely a májusi közgyűlésre terjesztendi elő e tárgyban javaslatát. Mezi iczky Jenő perlaki szolgabírónak állásáról való lemondását a közgyűlés tudomásul vette és a felmentést néki f. évi március 1-től kezdödőleg megadta. Nevezettnek, miután még 10 évet nem szolgált, a vármegye közönsége 2030 korona végkielégítést adott. Jóváhagyatott Keszthely községnek a községi pótadó előírás és törlés tárgyában hozott, határozata. A Budapesten Waschingtou Györgynek emelendő szobor költségeihez 50 koronával járult a vármegye közgyűlése ; Nóvák Mihály állami tanítónak pedig »Z«lavártnegye az 1848—49. évi szabadságharcban* cimU munkájának megjejenhetése céljára 50 koronát szavazott, meg a közművelődési alapból. A közgyűlés jóváhagyta Keszthely községnek a kórházi épület eladasa tárgyában hozott határozatát, úgyszintén Nagykanizsa városának a közkórházi személyzet, segélyezése tárgyában hozott határozatát. E határozat szerint az ápoló apácák 1000 koronát, a gondnok 200 koronát, az írnok 10 ) K.-t kaptak. Ezek voltak a közérdekű ügyek a tárgysoron, amely nem egyhamar oly rövid, mint most. Ugyanis már fél tizenkét órakor a 10 órakor elkezdett közgyűlés véget is ért. Másnap azután volt a február havi közigazgatási bizottsági ülés. — Fontos újítás volt e gyűlésen «z alispáni fél éves jelentésnek az eddigiektől eltérőleg más alapokra való fektetése. Ugyanis a mult évi december havában a belügyminiszter kiadott a vármegyék alispánjainak egy oly értelmű rendeletet, hogy a félévenkint felterjesztendő jelentéseikben különösen arra terjeszkedjenek, hogy «z érvényben levő törvények s szabályok miképen hajtatnak végre, mik az akadályok a végrehajtásnak, menny ben felelnek meg a jogszabályok az általok kii űzött célnak, mik a hiányok, mik azok az állapotok, melyek orvoslandók ? stb. Egyszóval a féléves jelentéseknek most valóságos tanulmányoknak kell lenuiök. Az első féléves jelentést a vármegye főjegyzőié készítette az alispánnal egyetórtőleg. A jelentós — bár annak elkészítésére csupán pár hét volt — úgyszólván a közigazgatás minden teréről ölelt, fel egy-egy fontosabb kérdést, me'ynek során nem egy hiány, nem egy módosítás szükségessége állapíttatott meg. A 22 íves alispáni jelentésből csak egy pár részt közlünk olvasóinkuak, annál is inkább mert az teljes egészében mint értékes anyag a hivatalos lapban fog kinyomatni és a bizottsági tagoknak fog megküldetui. A jelentés legelső sorban kiterjeszkedett azon tarthatatlan helyzetre, hogy a közigazgatási jogszabályok nincsenek átvizsgálva, egységesítve ; ma már légió azok száma és még síncsenek azok összegyűjtve. Tehát a belügyminiszter ur figyelmét ezen kétségkívül nagy hiány pótlására hivja fel a jelentós. Felemlíti a jelentés a közigazgatás gyorsítását oly auuyira előmozdító távbeszélő létesítésének szükségességét a kötelező biztosítás, a gazdasági vetőmagvak', tenyészállatok, gazdasági gépek stb. a gazdákhoz való juttatásnak, hozzáférhetésnek állami segélylyel való megkönnyítését; a szőlőhegyekben való lakhatás eltiltását kimondó jogszabály alkotásának szükségességót. Rámutat arra, hogy mennyire égető volna a vízi társulatok keletkezésének és fennállásának megköunyitósét előmozdító intézkedések, telemiitvén a Zala, Mura és Dráva gazdálkodását, továbbá felhívja a miniszter figyelmét a ma létező egyliázlátogat.ási okmányok átvizsgálására és a mai kor követelményeinek megfelelőleg való rendezés szükségességére ; a felekezeti és községi ügyek teljes elkülönítésére ; a katli. autonómia s vele kapcsolatos kérdések megoldásának égető voltára, az elemi iskolai taniiók fizetésének biztosítására, az állami segélynek az iskola építésekre leendő kiterjedés szükségességére. Az alispáni jelentés kéri a minisztertől, hogy az uj népiskolai javaslat, a közigazgatási bizottságoknak is megküldessék hozzászólás végett.— — Hanem van egy lánya, Madeleiue. Csodaszép édes kis lany. Mindenki szerelmes bele -— azt hiszem ón is ! — Madeleine . . .az ón édes szép anyámat is ugy hívják — gondolta. — Holnap Teleszky — darálta folytatólagosan Rádern — Szombaton, épen cassino-estély lesz — ott, megláthatod Na, legalább vau még valaki, ki segit nekünk megtáncoltatni egy pár vén aerarisoh hölgyet,. Hogy ezek az asszonyok sohasem akarnak megvénülni! Ugy mellékesen megsúghatom, hogy a szá^adparaDCsnokod feleségével Csáth századosnéval táncolni körülbelül olyau kolosszális munka, mint, napszámba gabonazsákokat bewaggonirozui. Es pedig a madám szeret táncolni, mindenekfelett pedig fiirtelai. Ilyesmiről azért orientállak ós még majd egyebekről is, mert, az ilj'en tapasztalatlan gyereket mint te Bibichette — ez lesz a nevsd — óvni kell az ilyesmiktől. Igeu, mam'zelle Bibichette. A kis hadnagy mosolyogva szorította meg az öles Rádern kezét, az pedig karonfogva cipelte a corsora. Mísuap a cassino-estólyeu a kis Teleszky egyszerre kedvence lett mindenkinek. Hallották hogy Rádern Gida Bibichettenek hivja — hát mindenkinek Bibichette lett. Táncolt, udvarolt, mindenkinek kedvében járt. Az ezredes jó későre jött leányával. Amint Bibichette ránézett a ragyogó szép lányra, egy pillantásra még a szív. veró-e is elállott és az arcára olyan csodálattal vegyes zavar ült, hogy a leány önkéntelenül is erősebben nieguézte. — Papa, ki ez? — Igaz ! Te nem is ismered ; tegnap jött az ezredünkhöz — s egy intéssel magához rendelte a fiatal embert. — A leányom, Madeleine. A leány szép i»ötét szeme — ép ugy mint az apjáé — végig siklott az ifjú karcsú magas termetén, szelíd, leányos arcáu. Az meg szótlanul, mohón szivta be a leány ruhájából kiáradó édes parfümeöt — ós nézte a leány szőke haját,, melyen sziporkázva, ezüstös fényben törött meg a villany kékes világa. — Na, mulattassa a láuyomat — mondta vállára ütve az ezredes, és indult a kártyaasztal felé. Madelienet egysserre körülfogták « fiatalabb tisztek, s ugy rimánkodtak egy tourért. Bibichette félreállt, nekidőlt a falnak s onnan gyönyörködve nézte a leány pici mosolygós szájacskáját,. Rádern Gida odébb lökdösött mindenkit — s egész egyszerűen követelte a jussát : — Nekem Ígérte, Madeleine. — Nem emlékezem rá! Aztán nevetve, elkénj'eztetett, gyerek módjára megrázta szőke fejét, kezét kinyújtotta Bibicheite felé: — Magával akarok táncolni. A kis hadnagy mellette termett egy ugrással, s boldog mosolylyal vezette a lányt a szomszéd terembe, hol éppen Hkkor kezdtek bele az «Arangy virág» bájos keriugőjéue. És táncoltak lassan, rithmikusan, élvezettel, hogy gyönyörűség volt rájuk nézni. Még Máriássy ezredes is abba hagyta egy pillanatra a játékot s nézte őket. Ráderu Gida onnan a kályha mellől mérges pillantásokat vetett szegény Bibichettere. Meg Madeleine is észrevette. — Ugyan nézze azt a bolond Rádernt!.. . A kis hadnagy az egész tour alatt egy árva szót, se szólt, csak egy halk sóhaj t.ás szállt, el az ajkáról. — Bibichette, mi baja van ? kérdezte a lány incselkedve. Egy pillanatra fellángolt e fiatal ember szeme — aztán halkan mondta iukább magának : — Most nagyon boldog vagyok ! . . . — Eh, ne szeutimentáliskodjék, ki Levélpapírok csinos dobozokban 1 koronától feljebb a legnagyobb választékban kaphatók : SUJÁNSZKY JÓZSEF KÖ NY E^|^| SÉBE K
