Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-02-12 / 7. szám

1905. február 12 BALATONVIDÉK magyar' vezóuyszó és magyar jelvények. 3. A közép- és felsőbb iskolák kizárólagos magyar nyelve. Andrássy útja eredményeként első sorban Kossuth Ferencet fogja fogadni ő Felsége. Welche Weiidung durch Gottes Fügung ! Egy Habsburg tárgyal Kossuth Lajos fiával a kormányzat biztosítéka érdekében ! A válság még megoldva uincs ; de a jövő héten valószínűleg meglesz a koalíciós kormány, a mely ben a szövetkezelt ellenzék minden árnyalata részt kap ; s borzasztó dolog : a néppárt is ! Oroszország belső zavarai a békekötést tolják előtérbe. A nagy, az óriási birodalom békét kell, hogy kössön, mert nem bir Góliáth a kis Dáviddal. A békepárt felülkerekedett és valószínűleg meglesz, amint csak lehet, a béke, Japán nagyobb dicsőségére. A dicstelen orosz fegyverek hazamennek — pihenni. A tiz éves néppárt. Csaták zajában született s nagy, a nemzetre uagy uapok közepette ünnepli tiz éves jubileumát. A lelkiismereti szabadságért bontott zászlót, s az alkotmányos szabadságért harcol ós pedig a küzdők legelső soraiban. Zászlajához és programmjához hü maradt. Önzetlen, tiszta hazi>fiságának pajzsáról visszapattanlak az elleuséges támadások éles, hegyes, sokszor mérgezett nyilai. Mikor minden párt élvezte az alkotmányos biztosítékok minden garanciáját, ez a párt szinte az alkotmáuy sáncain kívülre lett helyezve, melynek kipusztítására kimondottan szabad volt minden, még a pirotechnika legújabb vívmányainak alkalmazása, még »az ördöggel való szövetke. zós« is ! Meg: is tettek ellene mindent. Yezéreket ós tagokat, nagyokat ós kicsinyeket üldöztek. A választási I;egj'etlenségek leginkább e párt fellépése óta ismeretesek. A hol a ujilt, erőszakos üldözés nem sikerült, ott a guuy és előítéletek fegyverét, szegezték ellene. Megküzdött ezekkel is, túlélte üldözőit ós most az első őrállók egyike az alkotmány megtámadott bástyáin. De hát létéért folytatott, 10 éves küzdelmében minden pozitiv haszon nélkül röppentek el fölötte az évek ? Nem hagyott volt;a mélyebb, maradandóbb nyomokat maga után ? Aki elfogulatlanul mérlegeli az eseményeket, kénytelen, meghajolva az igazság szava előtt, beismerni, hogy igen is tiszteletreméltó, eredményes mult áll mögötte. Elsőben is megakasztotta a káros egyházpolitikai harcok tovább folytatását, melyek csak arra voltak jók, hogy a nemzet erejét enerválják s egy alkalmas időben ellene indított támadás vissza veréséi e képtelenné tegyék. Maga u'án vonta a közélet tisztalási folyamatának megindulását, mert az a sok embertelen, lelketlen, igazságtalan, jogthlan és törvénytelen támadás még azokat is gondolkodóvá tette, kiknek szemeire a szabadelvüség hazug jelszavai hályogot vontak ! Eszmélni kezdtek ; ugy gondolkodván, ha ma a választási elnökök és egyéb ki sebb és nagyobb basák azon üiügy alatt, hogy a néppárt ellen minden szabad, igy tesznek : jöhet idő, midőn ugyanezen basák más pártok, sőt az összes ellenzék ellen is ilyen feg3^vert szegezbetuek. Nem is kellett erre soká várakozni. Tiz év is alig tellett bele s ime a szabadelvüség cégére alatt dolgozó szabadelvűek nemcsak az összes ellenzék, de maga az alkotmány elleu is támadást intézték. Ott, a nov. 18 a ! De hát ez a lámadás is csak volt, mint maga az élősdi szabadéiviipárt, a néppárt pedig van, él, mozog ós harcol az alkotmányos jogokért. Nem kisebb érdeme ennek a pártnak az sem, hogy a sokakat, elkábító szabrdelvüség a »liberálizmus« szólamát igaz világításba helyezte s rámutatott azou önző törekvésekre, melyeknek e szólam bő köpenyül szolgált. Az inkompatibilitási és kúriai bíráskodásról szóló törvény létrejötte első sorban is ennek a pártnak kezdeményezése, sürgetése és közreműködése folytán jött lót re. Vagy am; a mostani válságos viszonyok közepette oly erösou foglalkoztatja a lelkeket, : a választói jognak kiterjesztése, a cenzus leszállításával, a kerületek arányosaob beosztása s vele kapcsolatosan a közsóorenkiuti titkos szavazás be i hozatala : nem állandó törekvését képezte a néppártnak ? Epugy a kilátásba helyezett két éves katonai szolgalat megvalósítását is kezdettől fogva követelte a nép. párt, mely büszkén ós önérzetesen tekinthet vissza tiz éves pályafutására s ez egy8zersmint, szép elégtétel is mindazoknak, kik e párt támogatásában félretéve az önérd eket, tiszta, önzetlenlhazafisággal kisebb vagy nagyobb mértékben közreműködtek. Nagy elégtétel az elért eredmény s az a nagy hazafias föladat, mely erre a pártra a válság megoldásában is vár a koalLciós, győzedelmes uj többséggel együtt. Uj többség, uj kormánj'zó párt és uj kormány nélküle nem lesz. Vele együtt fogja megoldani az uj kormányzó párt s ennek exponense, az uj kormány azokat a fölada'okat, melyek a szal adelvüpárt által ütött sebek begyógyitását célozzák. Hazafias örömmel üdvözöljük a jubiláló néppártot s további sikeres működése elé bizalommal tekintünk mi is s tekinthetnek azok is, kik eddig e pártra elfogultsággal s előítéletekkel telve, bizalmatlanul tekintettek. Ennek a pártnak múltja tiszta, jövője reményteljes s még nagy föladatok várnak reá államiságunk ujabb történetében. A tanítók és a tüdöveszedelem. Irta : Lukáts György főispán. Hazafias magyar szivvel hívom hazánk tanítóságát egy nemzetsorvasztó kór ellen. Segítsék az elnökletem alatt álló József Főherceg Szanatórium Egyesületet a tüdővósz elleni küzdelemben. Minden, még oly kevés fáradozás a humánizmusért : égbe szálló ima. Mert a harangszónál, zsolozsmánál is szebb imádság az einbeii jótett. Olyan jótettre hívom a magyar tanítóságot, mely rendjüknek szolgál. Ismeretes, hogy a tíidövész a tanítói karból is szedi sok áldozatát. Mennyi derék népnevelő mártírja hivatásának ; az iskola porában, romlott levegőjében, hivatása közben befészkeli magát tüdejébe a kór 9 ha idenem tudiam volna mást adni mint szer el- I ine't, igaz, mély, lángoló szerelmet — — j de kinek kell ma ez?! Isten vele, Ida! Adorján keserűen nevetett s menni készült. Már a lépcsőknél állott ós iuégegyszer visszanézett; várt egy szót, egy tekintetet, a mely őt visszahívja ... de a büszke leányajak zárva maradt és szemei ellenkező irányba teuintettek. Adorján elment. A kocsit lassankint elfödték a porfelhők ; Ida sokáig utána nézett. A szellő megrázta a vadszőlő lombjait s a leány lelkét, az emlékezés ! Eszébe jutottak a gyermekábráudok, melyeket, együtt szőttek Adorjánnal ós lelkében heves harc ment végbe; de hiúsága győzött. Gondolatban a Tarján-kastély termeiben járt s ugy elmerült a reá váró fény ós pompa szemléletében, hogy szinte fázott mikor az egyszerű életre gondolt, mely Zoltán mellett várakozott volna reá. Aztán összehasonlította a két férfit, s a Tarján Györgjr színtelen arcára, szürke hajára gondolva, csaknem gyűlöletet érzett iránta. Majd ismét észébe jutott a kastély, a birtokai, és lassan széttépte a kezében tartott, halvány rózsát, mit néhány peve elöt.t Adorján Zoltán adott neki. Határozott, ! * * * A kaszinóba szünetelt a tarokkparthie. Mindenki a Tarjái G3'örgy halálesetével foglalkozott. Egy-két bizalmas barátja élénken mondta Adorjánnak : — Zoltán, özvegyen maradt a régi ideálod, akkora vagyonnal ! Adorján fáradtan intett kezével. — Már késő ! Aztán számítgatni kezdett; már tiz éve mult, hogy a pusztai ház oszlopos terasseán hidegen elutasította Keve Ida őt, a fiatal orvost. Azóta messze elkerülte a régi házat. Tarjánnét se látta, csak hallott róla sokat beszélni ; dicsérték ragyogó szépségét, a pompát, mely körülveszi ha valahol megjelenik. A húgát, a kis Olgát sokszor látta; szüleivel sokszor bejött az unalmas pusztáról a városba. A sétányon; a társaságokban olykor találkozott is vele. Távolról se volt oly szép mint uövéie Nagy barna haja nem tudta feledtetni vele azt az arany koronát mit Ida viselt pompás szőke fürtéiből. Ennél a gondolatnál sokáig elmerengett Adorján. Tarján halála után néhány év telt el, s Tarjáimé teljesen eltűnt a társaságból. Néhány ismerőse azt, mondta, hogy Olaszország egy csöndes kis fürdőhelyére utazott. Ezt el is lehetett egész könnyen hinni. Pedig Tarjáimé otthon volt ; haza ment a pusztai házba szüleihez, itt várta be a gyászidő leteltét is ós egészen elzárkózva élt. Egy reggel véletlenül meglátta, amint Adorján Zoltán elhajtott, a házuk előtt. A lovak gyors ügetésben mentek. A szép asszonynak ugy tetszett, hogy mikor a 1 ázuk elé ért, a kis fogat, a férfi megakarta állítani a lovakat, de aztán még gyorsabb tempóban hajtott tovább. — Ha erre ment, akkor vissza is kell térnie — gondolta a fiatal asszony ós várt a kert legelhagyottabb részében, hol az országútja lehetett, látni. Ugyanakkor fölpattant az Olga szobájában is egy ablak, s a fiatal leány vágyóan tekintett a kis fogat után. Két, óra múlva visszajött a városból Adorján és megpillantva a nyitott ablakban Olgát, megállította a kocsiját. Meglepte a leány üde szépsége és rövid gondolkodás után belépett a nag}' kapun ós Olgával, ki lejö't szobájából, csevegni kezdtek. Idáról uem is kérdezősködött, messze Olaszországban hitte lenni Ismét a terrasseon állctt Adorján Zoltán, az emlékezetes fehér oszlop mellett.. A fiatal leány egy friss csokorból néhány szál virágot, vett ki és kedvesen nyújtotta azokat Adorjánnak : — Az én virágaim, harangvirágok ! A férfi némán kapott a virágok után, miközben emlékei között keresgélt s eszébe jutott, hogy ez volt az első szó, mit az édes kis Olgától hallott. A leány szeme szokatlan fényben ragyogott; a kék szemek derűje nem emlékeztetett a haragos barna szemekre, melyek egykor "oly nagy keserűséget okoztak a fiatal orvosnak. A terrassera egyszerre egy árny vetődölt; Adorján, mintha valami igézet tartaná fogva, uem volt képes egy szót. se kiejteni — — előtte állott Tarján György né. Egyedül voltak, mert Olga mamájához ment néhány perc előtt. A fiatal özvegy talán szebb volt mint valaha ; mert ő kezdte a beszélgetést. — Jöjjön innen, szeretnék Önnek.