Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-29 / 5. szám

1905. jannár 29 Természetszerű dolog, hogy a szabadelvűpárt bukása után, melyuek két balkezü ve zér^ és két ballábu követője sikeresen lejárták a 67-es alapot, a számarányban legnagyobb párt jusson uralomra. Ezt az.inban a legvérmesebb reményű ellenzék se hiszi ; azért igen valószínű, hogy hamarosan uj választásokra van kilátásunk, melyek ha törvényes és alkotmányos mederben íolynának, senkise rettegne tőlük ; de ezek nélkül majdnem annyit rontanak, mint egy tatárjárás. Oroszországban a cár felé irányzott igyunak dörrenése rémitö visszhangot keltett. Mozog a nép. Embtri bánásmódot, jogot, szabadságot, és kenyeret, kór. Kérelmének visszhangja puskatüz és halálhörgés •olt. De ha bombavetés lesz az ö felelete, felfordul Oroszország s összeesik, mint egy felfújt, hólyag, mibe egy gyermek tüt snur. A forradalmat, ugy hírlik, leverték, de a nyugalom alighauem csak látszólagos s a hamu alá fojtott tüz ól tovább, él ós várja az időt, mikor pusztíthat. A cár ellen pedig összeesküvés van. Halálra itólte a forradalmi párt s trónjától akarja egy katonai összeesküvés segítségével megfosztani «erely telensége miatt* a kiskirályok pártja Szegény ország, szegény at.yuska, szegény cár ! A városok közterhei. Hála Istennek, tul vagyunk az országos izgalmon, a szavak tengerén, a szónoklatok dagályán, a hazabeszólósek özönón, a képtelen ígéretek soha el nem érhető földjén, — most már a korteskedésnek az üres politizálásnak minden gyanúja nélkül beszélhetünk arról az általános érdekű kérdésről, melyet Tisza I tváu gróf vetett föl : a városok közterheiről. Némely város csak papiros szerint város. Városnak mondják a papíron cimtárak ós kalendáriumok. De városi életet, nem ól. Nem hogy hiányoznak, de nincs is meg semmi intézménye, amely városi jellegét megadná. Az, hogy közigazgatásának élén polgármesteri ügykörrel főlrubázott vezető tisztviselő áll, az még nem adhat városi jelleget egy városnak sem. Városi jellegét intézményei, fejlett kultúrája, virágzó ipara ós kereskedelme, gócponttá törekvése, ebben egészségi politiBALATONVIDÉK kája biztosítják. A mi legtöbb városunk cscnka és béna. Közigazgatása nincs kiépítve. Városi kép viselő test ü eteinek nagy szervezete utat nyit a demagogiáuak vagy legalább is a szük látókörnek. Ismerünk sok várost, amely épen amiatt nem haladhat, mert, városi szervezete szerint kétszáz tagu képviselőtestülettel irányozza a közügyeket és összecoborzódof t benne a fa lusi tölfogás, a haladás ellen való gj ülőiét, a maradiság és minden Üdvös alkotás ellen a kerékkötés. Ezzel szemben van falu, melyben busz emberből álló falusi kupaktanács testület irányit és kormányoz. A faluban egészséges szellem, mondjuk városi szellem van, mely haladásra inspirálja a lelkeket. Ez a városi szellem elsősorban jól megválaszt ja, kiket küld a képviselőtestületbe s ott aztán minden egészséges szép terv lelkes fogadtatásra-számit hat. Nincs kerékkötő, nincs maradiság, nincs obstrukció ós nincsenek Börcsök Gergelyek, a makói bősz inteipelláló csizmadia, ki évekig ró me volt a makói városias szellemnek s arról nevezetes, hogy 30—40 interpellációnál kevesebbel soha sem érte be, ha nagyon elemében volt. Azért az ilyen falubau városi intézmények vannak, amott pedig falu van ós lesz mindaddig, amíg kerékkötő városi közigazgatási szervezetén gyökeresen nem segítenek. Ám nemcsak ezért nem tud kialakulni egy város atézményeiben, mert nragistratusáuak, képviseletének hiányoznék hozzá az érzéke, hanem az, én a legtöbb helyen az — hogy a város roskadozik a városi közteher alat t. Azért van hogy például Szolnokon 94, Mezőtúron 104°/

0 községi pót.adót fizetnek és 50°/

0 községi adónál nincs kevesebb egy törvényhatóságu városban sem, egy rendezett tanácsú városban sem. A városi pótadókkal javarészt oly

7anok vannak meg'erlielve, melyek e mellett horribilis ármentesitési adót viselnek, emellett tetemes egyházi ós iskolai teher alatt nyőguek. Váltig hangoztatják itt, hogy a városi közjövedelmeket kell fokozrri. De pangó ipari és kereskedelmi viszonyaink között melyik város építsen malmot, téglaégetőt, alakítson városi takarékpénztárakat, a melyek nehézkes közigazgatási szervezetünkben oly ellenőrzési apparatus és oly hivatalnoksereg alkalma3 zását teszik szükségessé, hogy elvész a haszon és megsemmisül. Emellett a városi közvagyon ipari vállalkozások kockázatait nem vállalhatja. Számba jön az is, hogy ha köztekintetek miatt a szövetkezelek túltengenének s ha a városok kőzjövedelmeik gyarapítása végett ipari vállalkozásokat kezdenek : miből éljen meg az ipar és ke. reskedelem, ós miből fizessen adót? A városoknak momentán szükségük, hogy közterheik egyrószét az állam vegye át. A városi köztehernek tetemes része a rendészeti ós közbiztonság fentartására fordított összeg: ha ezt az állam leveszi a városok válláról, akkor a városi közadók terhe megenyhül s talán nem lesz olyan apathikus közöny a városi közintézmények iránt s nem lesznek a kedélyek minden ellen hangolva, ami pénzkérdés, de a mely szükséges. A haladás iránt való egészséges érzőknek kétségtelenül helyet kell kapnia képviseletünkben, mert nem szabad a falu sziitvonalán lenni azoknak, amelyek a várost fejlődés minden föltételével bírnak. Képviselőválasztás. Sürü havazásra ébredt a város a képviselőválasztás napján, 26 án. Nagy előkészületek történtek ; még egy század a 48. gyalogezredtől, Kanizsáról is átjött »a rendet föntartani.c A képviselőválasztást megelőző napok hit ei elég mozgalmasak voltak, de Ballá Vilmos dr. nagy kudarcán kivül kit meghatalmazás nélkül biztattak föl szabadelvű jelöltségre, más nevezetes dolog nem történt. Nevezett ur, ki utóvégre is nem hibás abban, hogy épen itt akart zászlót lobogtatni ; el is jött a mult vasárnap Keszthelyre. Neki és kíséretének fogadtatása elég élénk es mozgalmas volt : szépen csengő és jó hosszan elnyújtott »abcug«kiáltások biztatták öt a Kossuth Lajos-utcán végig, egész az Amazonig, és alapos kilátási, nyújtottak neki arra, hogy »nagy lelkesedéssel* togják programmját végighallgatni. Amint leszállott kocsijáról, az eddig folytatott ovációk ott tetőpontjukat érték : »Tisza-huszár !« >Húzzátok le !« stb. kiáltások kisérték a siető urat szobájába, hol bizonyára igen megköszönte meghívóinak a szíves fogadtatást. Szobájából még A szobaleány sikoltására oesietö inasban azonnal felismertem a későbbi rövidéletű darabaut-ármádiának egyik «bőkezü« mintáját. Kell-e ennél kritikusabb helyzet? Egy elájult grófné, egy sikoltozó szobaleány, egy nagyszabású fogdmeg és egy helyzetéi, fel nem isnrerő, félreértett szegény tilozofus, egy táborban! Meg kell vallani, hogy legtöbb polgári jogomat — ily körülmények között — nem mertem gyakorolni. A szobaleány maga bőbeszédűségével tudtomra adta, hogy úrnője tyúkszemét, vágjam ki, mert azért, hivatott. Denikve: nem az a bölcsész, ki Dar• in, Voltaire, Laplace elméletén okoskodik, hanem az, ki bármely kinos helycetben feltalálja magát. Őméltósága feleszmélt. Bicsakomat megragadva — melylyel sok jó szalámin bebizonyítottam az oszthatóság törvényét — a tyúkszem operációhoz fogtam ; bár s» bicsakom, se szakértelmem nem jogosított, fel arra. Bekövetkezett a mitől féltem ! Az izgat o'.tság, a félelem érzete, c művészetben • aló járatlanságom ós ügyetlenségem azt eredményezte, hogy őméltósága ujjaoskáját az operáció alatt ugy elfaragtam, hogy orvos legyen az, ki uyolc napon belül meg tudja gyógyítani. A fájdalmas jajgatás, a patakzó vér láttára felbőszült, «bőke/.ű> hősöm gallé-011 ragadva ugy kidobott, hogy ha a folyosón levő szekrényt a sors utamba nem állítja, menthetetlenül a föld középpontjába röpülök. Sérüléseim könnyebb természetűek voltak, de a fejemen esett lék elég nagy volt arra, hogy bevegye agyam azt az örök ós sokatmondó igazságot: • Varga, ne tovább a kaptafánál.» E végzetessé válható tévedésre — melyet szerencsétlen nevemnek tulajdoníthatok — csak akkor jöttünk rá, mikor az igazi borbély, a tyukszemirtás speciálistája a közeli városból megérkezett. Tiz ÓV mult el a tragikus eset óta, az emberi számítás szerint. Ez idő alatt lerakva vizsgáimat a kínálkozó és elfogadható ideiglenes állásoknak minden nemét átmükö tem. Vol tam óraadó, elemi, polgári, felsőbb liu- és leányiskolánál; voltam díjnok, ügynök, ügyvódbojtár, Uram bocsá' nem tudom még mi. Mondom voltam, csak «protezsált» nem ! Denikve : Hol legnagyobb a szükség, ott a segítség ! Végre egykori grófi tanítványom a protekció és a hatalmas páltkassza segítségével a szabadelvű honatyák tisztes táborába képviselővé választatott. — Brávó ! —- kiáltók fel az egykori hentesemmel. Tollat ragadtam a következő levél megírására: • Méltóságodnak magas politikai tudása (azt is tőlem tanulta) éssovinista magyarsága (bár Bécsbe gravitál) méltó helyére juttatta. Engedje meg nekem, mint, egykori nevelőjének, hogy abbeli kérésemmel terheljem, miszerint engem a kormány által kiireveztetni kegyeskedjék. Igaz 'isztelője : Bicsak, (előbb Borbély,) Két hónap múlva már tanári katedrámról magyarosítottam. Nógrádot nadrágra, Pipicset szemórmetes-pislogányra, a tyúkszemet kinjárászati-szorumányra, a protekciót beedváuyzati merényletre és Dezsőfit vissza — Deutschre. Képes levelező-lapok Keszthely, Balatonpart ós környékéről rendkívüli nagy választékban kaphatók Sujánszky József ^er^kedé^ben