Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1905-05-21 / 21. szám
1905. május 2 j. BALATONVIDÉK 3 épen nem juthattunk hozzá. zt tanultuk, hogy mikor született és mikor halt meg és kit vett nőül, mást alig. De most, hogy jobban hozzáférhetők a magyar költészet remekei és a tudósok és tanárok által kikutatott történeti hátterei is ezeknek, olvasásuk sokkal érdekesebbé válik és nem tudom mély megindulás nélkül olvasni a Kesergő Szerelem mély érzéssel, szenvedélylyel, bánattal megirt sorait és elgondolom, hogy milyen kedves, bájos nőnek kellett lenni Szegedy Rózának, kihez és kiről iiy gyönyörű verseket irt ^Kisfaludy. "Ép en 105 éve, hogy boldog házasságra keltek ; és ma, midőn poraik újra együtt vannak az a kihűlt, az a porrá vált szelid női sziv, az a por talán megmozdulna boldogságában, talán megérezné, hogy a nők nem feledkeztek meg róla akkor, mikor róla van szó; 'róla, akihez irt szép verseket még könnyhullatás közt olvasták szelid szivü nagyanyáink anyái. Nem azt gondolom én, hogy odaálljon egyikünk di kei ózni. Ettől szinte fázik a lelkem. Hanem egy koszorút talán küldhetnének a keszthelyi nők a nőegylet vagy mások kezdeményezésére annak a kedves nőnek a sirjára, kinek ünnepléséről nem feledkezett meg egy-két ideális lelkű — férfi! Mit szól hozzá a tisztelt Szerkesztőség ? Talán még volna idő reá? Keszthely, 1905. május 15. HÍREK. — Személyi liirek. Sziklay János dr. a kiváló iró, a mult héteu néhány napra városunkban idözör.t. — Márkus József Budapest főpolgármestere Vaszilyevics János tanácsos kíséretében tegnap városunkba érkeztek s a prémontréi Rendtiáznak szívesen látotf. vendégei. — Diszgyülés. Keszthely város képviselőtestülete Vaszary Kolos hercegprímás áldozárságának 60. évfordulója alkalmából f. hó 28 án diszgy ülést tart. — A csónakázó és korcsolyázó Egylet mult vasárnap tartotta rendes közgyűlését Csanády Gusztáv dr. elnöklete alatt, ki a 26 éve virágzó egyesület örvendetes fejlődését konstatálja; amennyiben a kezdetben hat csónakkal rendelkező Egyesület ma 45 vizi jármüve', közte egy benzinmotoros osónakkal rendelkezik, melyet Lóczy dr. egyet, tanártól vett 1700 Kérfc, s amelyet egy uj, 5 85 lóerejü motorral szelelnek föl. Majd köszönetet, mondanak a vigalmi bizottság elnökének, Illés Iguác dr. uak fáradhatatlan működéséért-. A gymn. tanulóknak ós a gazd. tanintézet hallgatóinak adott, kedvezményt a közgyűlés ez évre is megszavazza. Az Egyesület zárszámadása 0344 K. 40 fill. tiszta maradványt tüntet, föl ; Buchberger Fü'öp pénztárosnak fáradságos munkájáért köszönetet mond. A tisztújítás egyhangú megválasztása volt az eddigi elöljáróságnak ; elnök Csanády Gusztáv dr., alelnök Takách Imre, főparancsnok Herceg Hermáim, péuztáros Bucbberger Fülöp, titkár Fáber Sándor. Fáber Sándor indítványára, ki a csónakázás dijainak előre való l efizetésót óhajtja, ugy, hogy az ez alkalommal kapott szelvény előmutatására álljon elő csónak, helyeslő határozat hozatott ós a módozatok megbeszélésére egy szűkebb bizottságot küldenek ki. Még az elnöknek jköuyvi köszönetet mond az Egyesület fáradhatatlan működéséért, s azután a közgyűlés véget ért. - Halálozás. Ózv. Reisohl Vencelné sz. Torma Erzsébet, Keszthely áldott emlékű egykori polgárának özvegye e hó 14-én 83 éves korában meghalt- A szegényeknek mindenkor önzetlen szivü jótevője volt ; a jót, amit tett, magáért a jóért gyakorolta; halálával is azokra gondolt,, kik a felebarátjaik jó szivére rászorulnak. Az irgalmas nővérek zárdájának 2000, a kórháznak 400, a cserszegi kápolnának 50, a Szent Miklós temető kápolnájának 50, a keszthelyi szegényeknek 200 K.-t, hagyott. Ez utóbbi összeget temetése napján osztották ki. Te metése nagy és igaz részvét mellett kedden, 16-án volt. — Küüntetés. A király Roth Miksa festőművésznek, az orsz. képzőművészeti Tanáos tagjának, ki ai.uak idején a keszthelyi templomot a gyönyörű üvegfestószeti díszítéssel látta el, a Ferenc-Józsefrend lovagkeresztjét adományozta. A művészet ez érdemes munkása első volt hazánkban, ki az üvegmozaik művészetét meghonosította ós egy ilyen gyönyörű képpel meg is ajándékozta a templomot. 1899-ben az iparművészeti nagy éremmel tüntették ki, 1902-ben a torinoi iparmüv. kiállításon aranyérmet nyert, itthon pedig a király legmagasabb elismerését. SaíntLouísban a \ i ágkiálliláson Grend-Piix-t kapott és ez a nagy siker szerezte meg a királyi kitüntetést is. A kitüntetett nemes férfit mi is őszinte őrömmel üdvözöljük. — Balatoni aquarium. Azon eszméből kifolyólag, hogy Budapesten egy tengeri aquarium létesítésén fáradoznak, a Balaton eyyik lelkes híve, ki városunk fejlődésót szivén hordja, azon eszmét vetette föl, hogy jó volna itt a Balaton metropolisában egy balatoni aquariumot, vivariumot ós terrariumot létesíteni. Az eszme érdemes a megfontolásra. Jövő számunkban bővebben írunk e tárgyról. — Kereszt feltétei. Szép ünnepély keretében a mult szerdán tették fel a szomszédos Vörs községben épülő plébánia templom tornyáre di.-zes uj torony keresztet. Reggel ünnepélyes szt. mise után Németh János plébános megáldotta a keresztet, majd körmenetben a toronyhoz vivén, a áO méter magas torony tetejére helyezték el, mikor is az aktust végrehajtó ácsmester áldomást mondott s ezzel a nagyszámú hivősereg jelenlétében s emlékezetes ünnepély véget ért. Este pedig Németh János plébános az összes épitő iparos s kézimunkásokuak áldomást adott s a nap emlékére régi szokás szerint kendőket osztottak. — A Sümegi Kisfaludy-ünnepségen a helybeli kath. fögymnasium tanári kara és ifjúsága is részt vesz és koszorúkat helyez a uagy költő és neje közös sírjára. Kanizsáról is, Egerszegiől is nagyobbszámu tanulóifjúság vesz részt az ünnepségen. — Tanulmányi kirándulás, n. gazdasági tanintézet III. éves hallgatói több tanár vezetésével tegnap Hunyady József gróf kót hely i uradalmába teltek tanulmányi kirándulást s megtekintették a tehenészetet, a juhá^zatot és tőzegbányászatot. lírai erét mélyítették, erősítették, fantáziáját gazdagították Mert m-g mai nap is nyilt kérdés, vájjon Kisfaludy Sándor Petrarca világhírű dalainak hatása nélkül olyan kiváló lírikussá válhatott volna-e, amilyennek különösen a «Kesergő szerelem» c. ciklusa mutatja Hiszen Draguignan francia városban lételekor Petrarka Laurája függött szobája falán ; egy régi olajfestmény még a 16-ik századból. «Laura képét, úgymond, igen hasonlónak találáui Szegedy Róza, utóbb feleségem arcvonásaihoz. It t kezdem Himfyt irni.« Kisfaludyt valóságos rajongás fogja el akkor, miko:- Tirol komor bérceit, elhagyva, Olaszországot Camparánál megpillantja. Lelkesedik a kies olasz földórt, ahová a Római történetek hallása után annyit sóvárgott. ; mely a hajdani kornak tisztelendő nyomaival szép ós nagy képekben annyiszor jelene meg neki, és benne niiudéc a kívánságot, geijesztó, ezen szent helyeket valaha meglát,ogat,hat;)i, melyekben egykor az emberiség nemes erőlködése magát kifejté, — ahol minden szép emberi leleménynek csiráit az aranyidők virággá ós gyümöloscsó érlelték ós abból szinte mingen darab föld valamely szép és dicső téteméuy vagy történet által nevezetessé lön. Majd igy folytatja : «Most tehát már itt vagyok. — It létem egy álomnak tetszik. Ez tehát, Európának paradicsoma? — ez a kel'emes langyos olasz levegő ? ez a szelíden kékellő olasz ég ?» E'gondo!hatni, hogy a költő Kisfaludyt elsó sóiban azok a heljek ihletik meg, amelyekhez valamely klasszikus vagy olasz költő emléke fűződik. Verona láttáia eszébe ji t a szerelmes Catullus s egy elragadó kilátást, nyújtó dombon ugy köuynyit szivén, hogy ezer sóhajtást küld Rózi felé, a messze Zalába. Mautua mellett önkéntelenül is a halhatatlan «VirgiI> édes versei áradnak el ajkairól : »Nospulrioe Jines el dulcia tiiiquimusarva, Nos pátriám fugimus . . .« Aztán sokáig gondolkodott, Zaláról ós szive azt jövendőié, hogy ottan fog «valaha kicsírázni boldogsága.* Raj'a is megismétlődött, az, amit Mikes, a rodostói remete ír: «Ugy szeretem már Rodostót., hogy nem feledhetem Zágont.» Költőnk szive is csak vissza-visszavágyik a szép Zalába, Rózsihoz : > Hajdan Virgil idejében A lágy fűnek hegyeit* Tityr égvén szerelmében Amarylt emlegette, fíogi/ nz erdő s berek Amarylt hangzotta, Tárgyát bús sziréni is égve óhajtotta Róii nevét sóhajtottam S irám a bik' kérgére; Az erdőt megtanilotlam 'S az egész tájt nevére.« Sajnos, terünk nem engedi, hogy költőnk olaszországi tapasztalatait bővebben ismertessük, azért röviden csak két dologra utalunk, melyek a mi korunkban különösen figyelemre méltók. Kisfaludy S. sokszor említi, hogy az olaszok, férfiak éa nők vegyesen, mennyire lelkesedtek a szép magyar ifjakért. Mikor Mantuába beéitek, mindenünnen ezek a felkiáltások hallatszottak : «Che belli giovani !> — «Questi sono quelli Uffciali della Guardia nobile ongarese. (Milyen szép legények ! Ezek a nemes magyar testőrség tisztjei !) Kisfaludy Manfuában a legfelső körökben is megfordult s igy a legilletékesebb helyen is tapasztalhatta az olaszoknak a magyarok iránt való vonzalmát. Itt, ismerkedett meg valami Marchese Castiglionival, ki maga is költő volt s az JL * m m Téli ruháinkat, szőrméinket, függönyeink és szőnyegeinket moly-kár és UVlUK • P° r e,,e n' me ly e t ugy érhetünk el, ha azokat ^chweigei 1 Sáqdor golgkáP elleqi ** ® intézetébe qgárí gondozásra adunk, hol azok igen jutányos árért biztosan Ieszqel^ goqdozva.
