Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-23 / 17. szám

1905. április 23. BALATONVIDÉK 3 rosbiró eluöklósóvel. A gyűlésen szép számmal jelentek meg a városi képviselők ; lefolyását a következőkben adjuk : A tárgysorozat előtt elnöklő városbíró kegyeletes szavakkal emlékezett meg néhai Gőtz Ferenc volt v. képviselő, nyug. kir. táblabíró elhunytáról s indítványozza, hogy a képviselőtestület emlékét jegyzőkönyvileg örökítse meg, mit egyhangúlag elfogadnak. Következik a tárgysorozat első pontja, a különféle számadások és alapok átvizsgálása. A községi számadások átvizsgálásánál Schwarcz Zsigmond dr. örömmel veszi tudomásul, hogy a fürdő mult évben 10000 k-t jövödelmezett, de sajnálattal konstatálja, hogy a fürdőtelep fejlesztése körül mi sem történt, óhajtja, hogy ez az összeg fordítassák a fürdőtelep céljaira. A szegényalap számadása tárgyalásai során fölszólalt Lénárd Ernő s kéri az elöljáróságot, hogy tekintettel a szegónyalap csökkenésére, a jövőre az alap javára vegyen fel megfelelő összeget, egyúttal panaszképpen elmondja, hogy egy idő óta a vidéki munkakerülők egész raja lepi el a várost s házról-házra járva kéregetnek s ha alkalom kínálkozik, ellopnak mindent, ami kezükbe kerül. Kívánja tehát, hogy a városi lendőrség ezekkel a veszélyes alakokkal a legerélyeíebben bánjon el. E tárgynál Dezsényi Árpád dr. fölemlíti, hogy szánalmat, de egyúttal undort gerjesztő látványt nyújt az a szerencsétlen nyomorék, kit felesége naponta az Amazon kávéház elé tzállit, hogy ott az arra járó kelő közönséget megsarcolja, kéri az elöljáróságot, hogy intézkedjék ebben az ügyben. A számadásokat rendben találván, a képviselőtestül, az elszámoló-bizottság előterjesztése alapján a felmentvényt megadta a városi elöljáróságnak a szokásos feutartás mellett. Lénárd Ernő bejelenti, hogy Stieder Lajos városi ügyész, az őt legközelebb ért csapás miatt, nem jelenhetett meg a képviselőtestületi gj ülésen, őt kérte fel, hogy nyén töprenkedtünk, addig Lukács Mártonéknál ugyancsak erősen várták a szentelt sonka megérkezését, árnál is inkább, mert Lukács gazda mint vallásos ember a világért sem evett volna addig e szent napon, míg a szentelt sonkával móltóvá nem tette gyomrát az egyóbb húsvéti étkek befogadására. — Eregy gyerők ! noszitotta az öreg Lukács a kamasz fiát — nézd mög, gyün-e má a vén anyád? Éppen e pillanatban lépett be Lukácsné. — Csértessék a Jézus Krisztus. — Mindörökké . . . hála Isten, hogy má eccő mög tudta gyünynyi! . . . — Nem gyühettem előbb, halli kee, mert anynyan vótak, halli, a barátok templomába, hogy ha egy dőrék katona embör — Uram bocsá — nem állt vóna mellettem, hát még talán agyon is nyomtak vóna. Az is hozitott szentőnyi két ruhávee, aztáu ugy vigyázott rájuk, mintha a lelke üdvőssége vagy a nepi paraucsolattya lött vóna belékötve. — Ne beszélj már anynyit ebadta vénasszonya, hanem liozisd ide azt a szentölméuyt, hadd ögyók az embör. — No. no, keednek még szent húsvét naptyán sincs szünettye a pöiülésbe? Az asszonyé volt az utolsó szó, minthogy az őreg Lukácsnak nem volt még igazi a kedve. Deiszen, meg is jött nemsokára. Az anyjuk annak módja szerint elkészítette az asztalt, ki-ki bicskáját fenve, nagy hálálkodások közt kibontják a szakajtóruhát s majdnem hóth feleségének sorsára jutott az egész Lukács család, mikor látta, hogy a várva-várt szentelthus — két pár rossz bakancs. . . . Hogy mi történt azután, oh gondold el, szives olvasó! terjessze be báró Hornig Károly dr megyéspüspöknek a Fehér-alap ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett előterjesztését. Mielőtt ezt megtenné, azt hiszi, hogy azon szeretetnél fogva, nuelylyel a képviselőtestület, nagybuzgalmu ügyésze iránt viseltetik, általános viszhangra talál, ha azt indítványozza, hogy a közszeretetben álló ügyészt ért csapás fölött fejezze ki részvétét a képviselőtestület. Lénárd iuditványét, egyhangúlag elfogadták. Ezután bemutatja a miniszter leiratával a megyés püspök előterjesztését a templom és árvaalap ügyében, melyben azon óhaját fejezi ki a püspök ur, hogy a harmadik hitoktatói állás szervezésére a már megszavazott 1600 korona 400 koronával egészítessék ki a Fehér-fóle temp'om-alapból. A mostani két káplánnak a hitoktatásért megszavazott 360—360 K. ugyancsak a Frhór-alapból pótoltassók ki ugy, hogy az idősebbiknek 821 K. 90 fillér, a másiknak pedig 696 K. 10 fillér legyen a fizetése, a mutatkozó többlet egy harmadik segédlelkészi állás szervezésére tökósittessék. Az árva alapból, mely jelenleg 90000 korona, az irgalmas nővérek zárdájának kibővítésére bizonyos összeg engedélyezendő, s az irgalmas nővérek a fennmaradó összeg kamatai fejében bizonyos számú katholikus árvát bizonyos korig ingyen felnevelni kötelesek. Végül a püspök ur azt kívánja, hogy eme alapokat kezelés végett, juttassa a város a székeskáptalanhoz. Ezek után kéri a képviselőtestületet, hogy ezen ügyben a miniszter leirata folytán határozzon. A gyűlés elhatározta, hogy az előterjesztés tanulmányozására egy bizottság küldessék ki. A bizottság tagjai: tí»gy István v. bíró, Szekeres Ödön jegyző, Stieder Lajos ügyész, Lénárd Ernő, Reisckl Vencel, Hoffmann Soma, Dunst, Ferenc dr. ós Burány Gergely dr. képviselőtestületi tagok. A községhez érkező csomagok ós küldemények átvételével ismét a város birót, ennek távollétében a h. birót bizta meg a képviselőtestület. Elnöklő városbíró jelenti, hogy a kórházépület eladására vonatkozó szerződést a törvényhatóság jóváhagyta. Tudomásul veszik a képviselők. Bet,erje>zti a v. biró Fülöp Antal ós Fridenreich Alfréd kórelmét hirdetési vállalatra 15 évre szóló concessió megadása iránt. Elvben hozzájárul a képviselütestület, de utasítja az elöljáróságot, hogy szerezze meg a más városokban felállított ilyeu vállalatok díjszabását, s azután tárgyaljon az ajánlatlevőkkel, A helypénzárak rendezése, egyes tételek felemelésére ós a mázsálási dijak meghatározására vonatkozó javaslat tárgyalásánál Bognár Imre adóügyi jegyző bejelenti, hogy megszerezte több vidéki városnak díjszabását s arra a meggyőződésre jutott, hogy ezen városokban magasabbak a díjszabások, miut nálunk, Kéri a képviselőtestületet, hogy a dijakat emelje fel, mert ezáltal szép összeg folyik be a város pénztárába. A képviselőtestület egyes t,ételek diját előadó szerint felemelte s jováhagyás végett beküldi a törvényhatósági közgyűlésnek. (Lásd hírrovatunkat.) A Zámor legelő felosztása folytán a kántor, jegyző és tanítókra eső részek dolgában ugy határozott a képviselőtestület,, hogy beváltja ezeket a parcellákat évi 16—16 koronájával, mely összeget a kántornak és jegyzőnek kifizeti, a tanítókra eső részt peiig az iskolaszékhez juttatja. Elnöklő v. biró beterjeszti Berónyi Béla kérelmét, mely szerint Berényi megvásárolta a Hencz-fóle telkeket, melyekre villákat épit, minthogy azonban a telkek közelében elhaladó nyitott árok megfertőzi a levegőt, különösen a balatoni park levegőjét s igy az egészségre kártékonyán hat, arra kéri a várost, hogy boltoztassa be e csatornát s a kórvénye melletti előirányzatot engedélyezze. A képviselőtestület ugy határozott, hogy költségek felét kivételesen megtéríti. Az 1905—1907. évekre alakítandó adókivető bizottságba Bognár Imre jegyzőt és Berónyi Bélát, küldötték ki. Az illetőségi ügyek tárgyalása után Prisznyák I. ajánlata került napirendre a balatoni fürdőtelephez egy víztorony felállítására vonatkozólag. Ugyanis a balatoni szállodáknál évekkel ezelőtt készített vizvezetók a mai formában nem felel meg a kívánalmaknak, mert nemcsak a szábókat ós a fürdőzuhanyokat lárja el vizzel, hanem a város utcáinak öntözéséhez is innen nyerik a vizet,. Emiatt tehát az ott elhelyezett 2 lóerős benzinmotor tulterheltetvón, gyakran fordultak elő üzemzavarok s nem volt képes a szükséges vízmennyiséget szolgáltatni, de kellemetlen volt a Hullám szállóban levő petroleumszag és a gép zaja is, ép azért ő azt ajánlja, építsenek a szállótól nyugoti irányban egy vasszerkezetű víztornyot, melynek kőből épült alsó részében elhelyezést, nyerne egy 4 lóerejü benzinmotor megfelelő nagyobb szivattyúkkal, a viztorony tetején pedig 16 méter magasságban egy 8 köbméter űrtartalmú vizt.artány, melyből a Hullám szálló tornyában elhelyezett vizt.artány önműködőlég átfolyássá), vagyis zaj nélkül nyerné a szállodák részére a vizet, a fürdőzuhanyt és az utcai öntözésre szükséges vizet, pedig a 16 méter magasságban elhelyezett víztartó szolgáltatná, miáltal a zuhany sokkal erősebb lenne, az öntözés pedig gyorsabb. Kéri a képviselőtestületet, hogy tervét, és a költségvetést fogadja el. A képviselőtestület Ejury Nándor, Szerdahelyi Jenő és Schadl János szakféifiakat fölkéri, hogy a legközelebbi gyűlésnek e torvekről tegyenek je'entóst. A gyűlés vécén Lénárd Ernő bejelenti, hogy Vaszary Kolos Magyarország hercegprimása — mint a lapokból értesült — május 26 án tölti be áldozárságának 50-ik esztendejét. A színmagyar egyházfejedelem jubileumát nemcsak egyházmegyéje, hanem az ország is megünnepli. Azt indítványozza, hogy ezen ünnepben vegyen részt Kesztfcely város közönsége is s nemcsak mint a város szülötte ós jótevője, hanem mint az ország főpapja elé is egy nagy küldöttség járuljon és üdvözölje. Indítványát egyhangúlag elfogadták. Végül még indignátióval fölemlíti, hogy a Laskay üzletnél elhelyezett levélszekrényt, a hol a forgalom nagy, elvitték. Kéri az elöljáróságot, hogy ebben az ügyben forduljon a postaigazgatósághoz. Több tárgy nem lóvén, ezzel az ülés véget ért. HÍREK. — Lapunk t. olvasóinak és kedves munkatársainak boldog; húsvéti ünnepeket kívánunk ! — Személyi hir. Bita Dezső dr. egyetemi tanár, bélai apát a húsvéti szünidőre Gyenesre érkezett s az ünnepeket itthon fogja tölteni. — Húsvét napján a 9 órai szent, misén a vegyeskar Jos, Greg. Zangl Sct Bonifacius-Messe c. miséjét énekli, a szentbeszédet pedig Dunst Ferenc dr. apátplébános tartja. Húsvét hétfőjén a 11 órai misén fog énekelni a vegyeskar. — Legényegylet! főfelügyelői látogatás. Töljsáry Ferenc veszprémi piarista tanár, a veszprém egyházmegyei legényegyletek főfelügyelője f. hó 19 én meglátogatta a keszthelyi kath. legényegyletet. Annak ügyvitelét tüzetesen megvizsgálta, az elnökséggel és a tisztikarral az egylet ügyeit megbeszélte s a tapasztalt reád felett elismerését kifejezte. — A keszthelyi vasutasok a klr. kúrián. A napokban volt évfordulója annak, hogy a vasutas sztrájk kiütött. A keszthelyi vasutasok is megkapták azt a híressé vált 7 es számú jelzést,, mely az összes vonalakon a munka beszüntetését vonta maga után. Es mintegy negyvenen tényleg ba is szüntették a forgalmat, a mi miatt kó-