Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-17 / 29. szám

3. bir valamely intézmény fejlődésére, virágzására s liogy ennek hiánya sokszor nem fgy jó intézményt, buktatott meg. Pedig sok olyan szövetkezet van, melyek egy központ fölügyeiele alá sem tartoznak s így ép azért minden szükséges ellenőrzés és fölügyelet híján szükö'ködnek. Igy volt edrfig. Nem igy lesz ezután, ha t. i. Nagy Ferenc reformjavaslata törvényerőre emelkedik. Hu ugyanis a szövetkezet nem tudja igazolni, hogy valamely törvényesen bejegyzett céggel biró Urszágos Központ elleiiőizése és felügyelete alatt ál], akkor ez illetékes törvényszék kikü'dött szakértők által vizsgáltatja fölül a szövetkezet üzletmenetét, és évi mérlegeit. Debuis>et pridem ! Sok szővetke'/et, menekedett volna meg a végső bukástól ! E- sok jóhiszemű kisember menekedett volna meg a károsodástól, még fz esetben is, még ott. is, hol nem is a rosszakarat és felületesség, hanem a szakértelem hiánya okozta a szomorú bukást. A második nagyfontosságú intézkedése a tervezetnek a fogyasztási szövetkezeikre vonatkozik, hol t. i. >keretztény pálinkát is árns.tenak. A javaslat, ugyanis kimondja, liogy nem tagoknak aszövetkozet csak akkor szolgáltat Itat ki valamely cikket, l.a az illető heh en más nyílt I ereskedésben az illető cikk nem kapható, vagy gyors romlásnak van kitéve. Ez legalább nyilt beszéd. És nem bujkálás, mint. a mostani kereskelmi törvény interpretációja, mely elöl mag?, a kereskedelmi miniszter ur is a kereskedelmi biióság illetve törvényszék köpenye alá bujt. Nem akarván egy pár szövetkezet bec»ukásának odiumot, mindjárt a vasúti sztiájk ódiuma után magái a venni. A most érvényben levő kereskedelmi törvény legújabb ínterpi etr ciója Ítélet alakjában zárt üzleteket oktrojál a fogyasztási szövetkezetekre, vagyis itéletileg kimondaíott, hogy fogyasztási szövetkezetek csak tagoknak árusíthatnak. A nem tagoknak áiusitó, vagyis nyilt üzlettel biró fogyasztási szövetkezetek büntetése, a bezáiás. Ajánlom ezt az ujabb intézkedést a szövetkezetek vezetőségeinek figy

re]mébe. Ds messze is elkalandoztunk a reform szervezet tol. Térjünk vissza. A tervezet harmadik intézkedése a korona szövetkezetek ellen irányul. Nyolc százalék kamatlábat, állapit meg s ezen fölül még csak 2 fzázalék kezelési költség szedésére jogosig föl. De hát ez a korlátozó intézkedés szükséges is. A szolid alapokon mozgó hitelszövetkezetek nem veszik magukra, mert azok egyszersmind humanitárius célokat ia szolgálván, aira törekszenek, hogy mennél alacsonyabb kamatláb mellett, adha>sanak kölcsönt a megszorult feleknek. így az orsz. központ már is leszállította az 5 és fél százalékú kamatlábot, ezt fogják követni a kebelébe tartozó többi szövetkezelek is. Bár ha ez a reformjavaslat sem szolgáltat egészen ideális állapotokat, mégis kívánatos, hogy mielőbb törvén} nyé váljék. Németh János. Rendkívüli vármegyei közgyűlés és a juliiss havi közigazgatási bizottsági ülés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi július hó 5 én tartotta rendkívüli közgyűlését, a melynek tárgyai voltak a jegyzői magánmuakálatokról szóló szabályrendelet megalkotása, a vármegyei alkalmazottaknak fizetési osztályokba és fokozatokba valj beosztása, továbbá az • Arany Bárány szálló bérbeadása éa végül Balatonfüied község ingatlan-szerzési es kölcsönügye. A jegyzői magánmunbálatokiól szóló szabályrendelet megállapításánál a vármegye közönsége figyelembe vette a m. kir. belügyminiszternek 47300 II. e. 1904. sz. körrendeletében hangsúlyozott elveket, a melyek szerint a magánmunkálatok elvállalása régi jogszokáson alapuló joga, de nem kötelessége a községi és körjegyzőknek, ennélfogva ezen munkálatokért a jegyzőket bizonyos dij illeti meg. Azonban tokintel tel arra, hogy az ily magánmunkálatok végzése éppen a községek kevésbé vagyonos lakossagímak érdél éböl engedtetett meg, mérsékelt legyen ezen díjösszeg, mert különben a cél volna veszélyeztetve, hogy jutányosán elláthassa a szegény is ügyes-bajos dolgait. Az újonnan megalkotott szabályrendeletben rendezve vannak a gondnokság alá helyezettek vagyomásiól, hogy sohasem megyünk féijhez. Megígértük, hogy három év múlva nálunk találkozni fogunk. Levelezést nem folyJattunk csak azért, hogy annál meglepőbb legyen a viszontlátás. S ma ]ő ígérete szerint Alica. S én az előbb azon spekuláltam, hogy mit is mondjak Alicának . , . ugye már érti Bélus ? A felelet megint csak egy c>ók volt, s méltó befejezése a kezdetnek . . . A kis kanári újra vig lett. Boldogan csicsergett vőlegényével. Egy kis hazugság volt tervezve csalt, mi bántotta volna más lelkét! ? * — Csakugyan! Betelt mi meg volt Ígérve, mert egy robogó kocsi állt meg a ház előtt, melyből mire kiszállt egy lefágyolozolt elegáns hölgy, a kis kanán is lerepült a szőnyeges lépcsőkön. — Alica édes ! Isten hozott ! — Irénkém angyalom! ujjongtak a jó barátnők. — A kíváncsi kanári a viszontlátás örömében sem eDgedett elkényeztetett kíváncsiságából. Segítek neked a fogatból kihuvcolkodni. — Ali Cziczám, íelesleges fáradság lenne. Elvégzi az inas ! A vendég kedves kölekedésse) tuszkolta előre, be a ház felé a kis kanárit. — Azt. hiszed nem láttam át a szitán? — sugia n<v. etve Irénke fülébe — szeretted volna látni nincs-e a batáiban egy-egy krampusz, vagy tudom is én micsoda meglepetés ! A kis kanári nevetve biccentett igent, s megindultak befelé. Gmákosy Béla ui- mint rokon szerepelt. A jóbarátuök tehát í-gész fesztelenül cserélték ki véleményeiket. — De megszépültél kis kanárim ! — Te is Alicám — de bocsáss meg . . . — itt elhallgatott a kis kanári, s mohó tekintettel nézte barátnője karikagyürüs gömbölyű kacsójár. — A szép hölgy fülig elpirult s bevallotta, hogy bizony ő féléves asszony már s hogy ne kelljen egy légió kérdésre felelnie, a kanári inkvisitiv tekintetét kiállva kért engedelmet, hogy férjét a lent álló batárból felhívhatná. A kis kanári belecsipeszkedve a menyecske karjába, ostromolta addig is mig leértek. — Te ne tréfálj ! megszegted az Ígéretet ! De észre véve mit mond, fülig elnának leltározása után felszámítható dijak is, melyek eddig szabályozva nem voltak. A vármegye közgyűlése a megyei árvaszék által eddig követett, gyakorlathoz képest a hagyatéki leltározási dijak összegében állapítja meg ezen dijakat. A szabályrendelet bon taxatíve fel van sorolva, hogy a községi és -körjegyzők minő magánmunkálatokat mekkora díjért, végezhetnek. Meg vannak állapítva a tiltó rend«lkezések is, a melyek figyelmen kivül hagyása megtorló intézkedéseket ven maga után. A varmegyei alkalmazottaknak fizetési osztályokba és fokozatokba való beosztásánál az 1904. X. t.-c. rendelkezéseit tartotta a vármegye közönsége szem előtt. A beosztás szerint, vármegyénk kiváló szeretetben és tiszteletben álló alispánja, aki már 17 éve áll a vármtgye élén, a YI. fizetési o*zt. osztatot t be. Arvay Lajos főjegyző, Trsztyánszky Ödön árvaszéki elnök és Thassy Kristóf m. t. főügyész a Yil, fizetési osztály 2 fokozatába; Czukelter Lajos és V;zy Géza vármegyei első osztályú aljegyzők, valamint a járási föbirák és az árvaszéki ülnökök a Vili. fizetési osztály 2., illetve 3. fokozatába, Bődy Zoltán, Kauffm ann Matya^, Ham János és Tuboly Sándor vármegyei másodosztályú aljegyzők, valamint, Sólyomi Tivadar, Szalmay József, Páify László, Dienes Sándor, Karácsony Kálmán, Bogyay György és Sághváry Jenő dr. első osztályú szolgabirák és Fitos Márton főlevéltávos a IX. fizetési osztály 2. fokozatába ; Mánik Pál dr., Fangler Béla, Bubics Tivadar vármegyei III. osztályú aljegyzők és Mezrizky Jenő, Gajássy Lajos, Molnár János, Farkas István, Langer István és Skublics vdön dr. II, osztályú szolgabirák, valamint a járási orvosok a X. fizetési osztály 2., illetve S. fokozatába osztattak be. Az iktatók, kiadók es irattáro>ok s'intén a X. fizetési osztály 2., illetve 3. fokozatába osztattak be. Az írnokok és dijnokok pedig a^XI. fizetési osztály 3., illetve 2. fokozatába. A meghozott határozat a m. kir. be'ügymiriszter úrhoz már jóváhagyás végett fel is terjesztetett és így megyénk tisztikera már aug. 1-én az ez évi iatiuár 1-től járó többletet, valamint a Jeíemelf fizetést meg fogja kapni. Végül megemlítjük, hogy a vármegye közönsége Gaál Miklós pacsai főbírót, aki 24 éve, Szentmiklóssy Gyula tapolcai főbírót, ki 20 éve, Thassy Lajos pirulva hallgatott el. Hitte is nem is mit mond. Kétkedése csak akkor tiiut el mikor egyetlen hívó szóra a zárt fogatból egy eleg.'.ns úriember ugrott ki. Bemutatta sietve magát, hogy ó Bálványos Irénke fek-origójának férje. Orkölyi Károly főmérnök. Mikor felmentek, a csodálkozás sora most, meg a meayecskén volt. Amikor felértek a szalonba, a kis kanári átölelte a fess rokont. — Nézi rigóm, Béla leteszi a ráorőszakóit rokouszerepet, s mint vőlegényem áll előtted. — Ah, hát a fogaelás ? ! most ötöle kérdezték. De ö sem jöLt zavarba. Talán igy jobb lesz. — A főmérnök is ezen a véleményen volt. Mig a jó barátnők mosolyogtak, addig ők meg bizonyítgatták egymásnak : — Hogy nincs a világon több ilyen mint az én kis kanárim ! — Meg az ón kis feketerigóm, feleségem ! If! | I " I I Keszthely, Balatonpart és környékéről rendkívüli nagy válaszR6PBS iSVBlGZO-iapOK sujánszky'w

1 Skc&^r-