Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-21 / 34. szám

2. fcALATONVIDEK 1904. augusztus 20. aránt erősíteni a királyi hatalmat s biztosítani a nemzet szabadságát. Ezért tartja a nemzet minden fia szt Koronának. Szent István alkotásaiban minden nagy, minden nemzeti. Nemzeti az állam, a királyság, az alkotmány, az igazságszolgáltatás, a törvénj'hozás, a honvédelem királyi és nemzeti hadsereggel. Nagylelkénck alkotásai s bölcs törvényeinek zománcát, erejét és állandóságát a kereszténység szelleme adja meg. Ebből merit ő s ez?el táplálja nemzetének: béke, polgárosodás és boldogság után sóvárgó lelkét. Alkotásaiban minden keresztényi, minden nemzeti és minden állandó, mint maga a sziklaszilárd alap, a kereszténység. És most, ha 900 év után a nemzet lelke keresi, visszasírja szent István szellemét s panaszos énekkel ajakán

; sóhajt : :»Hol vagy István király!« Csodálkozhatunk-e a^on? Mikor ezeréves alkotmányunk játékszer lett a hatalom kezében, mikor tetszés szerint hozatnak a nemzet lelkéből idegenszerű törvények, mikor a nemzeti aspiraciok csak mint Jámbor vágyakozások élhetnek a nemzet lelkében, melyekért tenni és áldani mérges illúzióktól támasztott részegség — alkotmányos életünk kilencszázadik esztendejében. A magyar nép keresi szent Istvánt, mert nem látja szellemének nyomait. Nem nemzeti intézményeiben, nem ujabbkori törvényeiben. Mai szellem kapaszkodott nyaka közé. Alkotmányos életének vezérei közé idegen szellemű bálványokat mutogatnak neki, melyektől az ő egyenes lelke elfordul és visszakívánkozik nagy ós szt. királya szelleméhez. Ezért hangzik évről-évre erőteljesebben a nemzet fohásza : »Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga, hol vagy István király, téged magyar kiván.« Ez a vágy hajtja, viszi a nemzet ezreit, hogy évről-évre jelen legyen fönt az ország szivében a » Dicsőséges szent Jobbnak« diadalmi körmeneten, hol az ország főméltóságai s nagyjai a nép gyermekeinek ezrével egyesülnek a nagy király iránt való hálás kegyelet és tiszteletben még nagyobb volna e napon a nemzet öröme, ha ebben az emiíentet nemzeti és vallásos körmenetben a »Dicsőséges szent Jobbkéz* kíséretében ott lá,t,hatná ós tisztelhetné szent István koronájának fölkent viselőjét, a legalkotmányosabb nagy királyt s a fönséges Udvart a maga varázsos fényével. Pedig mi nem is kételkedünk a nemzet e vágyakozása felől, ha O felségét, az apostoli királyt, ily irányban informálnak loyalis tisztelettel az arra hivatott tényezők. 0 felsége, ki nemzetének szívverését atyai meleg szeretettel érzi meg, ki nemze tét a 10 szoborral, legutóbb II. Rákóci, a legideálisabb szabadsághős hamvainak visszahozásával ajándékozta meg, — a nemzet e hővág3'át sem tagadná meg, ha az arra hivatottak befolyásukat kellő módon érvényesítenék. De mi hisszük, ez a vágyunk sem marad teljesítetlenül, hisszük, közel az idő, mikor majdan király*és nemzet együtt hódol szent Ist\án szent emlékének a. budavári .-szent István napi körmeneten. Nem lehet messze ennek az ideje. Lesz j még ünnep a világon. Addig is szt. István szelleme virraszszon király és nemzet fölött. Balaton szövetség. A megboldogult 19. század az egyletek alakulásának, a 20. század pedig VLgy látszik a sokkal több erőt magában rejtő szövetségeknek lesz a korszaka. Belátták már a múltban is, hogy viribns iniitis — egyesülésben vau az erő, de ma már a baladás 20. századában, liogy az egye-oü'.etek kellő erőt lejthessenek ki — ujabb egyesülésre — egyletek szövetségére is szükség vau. Euuek igazolásául emiitjük föl, hogy már a nyolcvanas években a Balaton-kultusz föllenditése céljából már alakult egy Balaton-egylet, melynek élén Fenyvessy Ferene volt veizprómuiegyei főispán állott, mint elnök, titkára pedig Porzsolt Kálmán volt. Akkoriban nagy reményeket fűztek ehez az egyesülethez. Számos előkelő tagja volt ennek az egyletnek. Gyűléseket is tartottak a többi közt. Keszthelyen is s ez a magyar lelkesedéssel fölkarolt Balatonegj'let már alig 3 évi vergődés után részvétlenség hián csendesen kimúlt anélkül, liogy a hozzáfűzött reményeknek csak fél százalékát is beválthatta volna. Csöndes "zendergésben hosszabb ideig pangott ezután ez az egj'esiilet, migneoi alapítója Fenyvessy F. Sziklay János, fővárosi iró közreműködésével újra életre keltették, tagokat gyűjtöttek, gyűléseztek, uz életre galvanizáló gyűlés Keszthelyen folyt le — eredményű) el —de rövid időn belül ismét elszenderült ez az egylet — sajnos, most már ölökre." Persze mint reudisen minden halálesetnél, e jobb sorsra méltó egylet kimúlásánál is sok mindenről suttogtak a rossz nyelvek. jii>iu«k a volt Balaton egyletnek hamvaiból Óvári Ferenc dr. ors/.. képviselő kezdeményedé ére azonban egj

r uj Főnix, a Balaton szövetség kelt életre, hogy a Balaton kubuszt emelje és a Balaton-fürdők meglehetős gyönge irányzattal prosperáló ügyet főilenditse, az eddig egjnnást.ól meglehetősen idegenkedő fürdőleiepek között testvéries kapcsolatot létesit.seu s egyáltuláu az e ész balatoni partvidék ügyeit virágzóvá íegye. Adja Isten, hogy a néhai Balaton egyletnél sokkal kedvezőbb ausp'cinmok közt, szóval több erővel ós érde c lődóssel induló uj egylet a Balaton-szövetség mielőbb megszilárduljon s ezzel a hozzáfűzött reményeknek mind előtt. Neve eredetének f gyasztás közben való tapasztalgatása kevésbé hálátlan feladat, mint szárazon; de így is megéidemel egy kis elinefuttatast. Nem vagyok a szavak eredetének kutatója. De a jelzeit elnevezésnek az említett újság nyom.in való leszármaztatása talán akad akkora hitelre, amilyenre előt'em talált egykori professzoromnak olyan etimologizálása, mely szerint a lekvár szó a görög lachneia (nyaláukság), az árva a diák orbus szóból származik. A bak sör elnevezés Bajorország Aimbeck városától ered, ahol már a XII. századbau kitűnő söröket gyártottak. Luther is örömmel emlékszik meg több ízben azon kellímes meglepetésről, melyben öt néhány kedves embere részesítette, valahányszor •egy-egy hordócska aimbecjii sörrel tisztelték meg. Az ott készült sör neve németül »aimbeckisch Bier«, melyet a nép nyelve saimbock Bier«-ré alakított. Idők folyamán •ez »bock Bier«-ré rövidült, melynek szószerinti fordítása magyarul bak sör. A magyar nyelvben is számtalan példáját látjuk annak, hogy a szó elejéről vagy végéről elmarad a hangzó vagy a magas magánhangzó helyett mélyet használ ós hangugratást csinál a nép. így lett a nép nyelvén »zászlót helyett »ászló«, »zacskóc helyett »acskó« stb ; »hála Isten! nek«, akkor* helyett »hái Istennek*, »ak < l;ó«.t mond népünk. A XII. században alanyeset gyanánt szerepelt, »nemberu,»cserü«-böl az utolsó hangzó elhagyása után »néniber«, »cser« lstt és még több jelenlegi szavunk származott, ekópen. Az j »iskolá«-t »oskolá«-nak, a Berettyót Bretjrtyónak nevezi a magyar paraszt. A fentebbi levezetés nagyon hasonlít egy német tu iós etimologizálásához, a ki szerint a német fuchs (róka) a latin »alopex«-ből következőleg alakult át. Az alo elhagyása utáu megmarad a ptx. Pex-bői lett pix, majd pux s végeredményképen fuchs. Nem kutatok tovább, mert még elrontom vele nemcsak a bak, hanem valamennyi sörnek a tiirét. A müncheni krónikás könyv ugy is máskép adja elő a bak (=bock) sör elnevezés eredetét. . . A komikus végű történet szerint Kristóf bajor herceg és testvére Albert, rendes szokásuk szerint sörözgettek, midőn egy braunschweigi lovag telte tiszteletét náluk. Megkínálták egy kancsó finom barna sörrel. A szíves kínálásra hatalmasat húzott abból a lovag, de mikor szájától letette, ócsárolni kezdette az italt, hogy barna ecetes ló az. Természetesen saját hazája sörét anuál jobban magasztalta. Zokon vették ezt a hercegek s maguk elé idéztették az udvari sörfőző mestert ós alaposau lepirongatták, hogy enynyire hátianiaradt a művészete. Tudományának érzetében bá

1 ran felelt a korhoiásra a sörfőző mester. »Egy hordó sört rözöu és a lovag ur is főzessen hazájában. Mához egy évre azt a két sört itt megtapasztaljuk. Ha az én főztem rosszabbnak bizonyul, akkor kontár vagyok s k bozzák el hercegségtek vagyouoma és űzzenek ki a városból.* A lovag 200 foriniot tett le az asztalra annak jeléül, hogy tartja a fogadást. .... A kitűzött határidő elérkezett. A bajvívás ezen nem gyakori módja nagyszámú néző közönséget hozott össze. A két hordó sört, egymis mellé állították ós két hatalmas kancsót hoztak elő. (Egyikből ís kitelt volna pár cinkotai icce !) A mester megcsapolta saját főztjéuek hordóját. Gyöngyözve, habozva folyt az »árpaléc a kaucsóbfi, jeléül jóságáuak. A braunschweigi sörrel eresztette tele a másik kancsót és magának tartotta, inig az előbbit a lovagnak nyújtotta át,. » Adjon Isten több ozt« — szólott, a mester. »Aki félóra múlva félláb on allva egy tü fülén át tudja húzni a cérnát, az lesz a győztes.« — »Konty alá való ital ez, felelt fitymálva a lovag. Ajkukhoz emelték a' kancsót és kortyaulgattak belőle kisebbet-nagyobbat minden kóta nélkül. Hamarosan fenekére néztek a kancsónak. című, 62 gyönyörű balatonparti verset tartalmazó csinos kiállítású verskötet, Soos Lajos, a Balaton nevezetes poétájától, tűzve 1 K. kO fillér, diszkötésben 2 koronáért kapható: Sujánszky József könyvkereskedésében Keszthelyen.