Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-25 / 39. szám

2. BALATONVIDÉK 1904. sze ptember 11 . — Megyei tisztviselők korpótléka. Vár­megyénkben, közgyűlési határozattal az 1908. óv végéig l 6/ 1 0°/o ui egyei pótadót vetett ki a vármegyei tisztviselők korpót­lókának fedezésére s a tiszti- ós körjegy­zői njugdijalap gyarapítására. Az 1905. január 1-től pedig, mikor a korpótlékok megszűnnek, az egész pótadó a két nyug­dijalap javára fordíttatik. — Kath tanitók gyűlése. A keszthely­zalaszentgróti kath. tanítótestület rendes őszi közgyűlését városunkban tartja, me­lyen tanügybarátokat is szívesen látnak. A gyűlés napja szept. 29., helye a községi fiúiskola, tíacza Ferenc felsőpáhoki ós Bu­csy József balatongyöröki tanitók tartauak gyakorlati előadást, Gombár Vince zala­szentlászlói tanító olvas fel »A tanítói te­kintély, mint nevelési eszköz« cimmel és Wendler Viktor iidvarnoki tanító bírálatot, olvas fel Csizmadia J. Gyula •Természet­rajzi alapismeretek* c. könyvéről. — Boldog állapot Szenterzsébethegy, Csáktornya, Páka, Sümeg, Kebele, Bala­tonfüred, Gáborjaház és Bödeház közsé­gek felterjesztést intéztek a vármegyéhez, melyben jóváhagyatni kérik a községi pót­adó eltörlése tárgyában hozott képviselő­testületi határozatokat. Persze, hogy be­teljesedett kérelmük ! — Halálozás. Özv. Hocz Jáuosné — a kiterjedt család nagy fájdalmára — f. hó 22-én elhunyt. A jólelkű nő temetése Hagy részvét mellett ment, végbe. — Jegyzői jubileum. Ritka szép üu­nepe volt. mult. vasárnap Nóvák Károly alsó-páhoki körjegyzőnek. Körjegyzőségé­gének 25 éves jubileumát, ülte, mely hosz­szu időt folyton egy helyben, A.-Páhokou töltötte. Az e nemében ritka ünnepségre a jubiláns jóbarátai, tisztelői s a közeli községek intelligens tagjai közül sokan jelentek meg öt üdvözölni, ki a hosszú időt becses és terhes munkában töltötte bár, életerősen érte meg a mai napot. Ven­dégei tiszteletére ebédet adott a jubiláns, bol tiszteletére számos felköszőntö hang­zott el. — Nemesi pénztári választmányi ülé3. A Zalamegyei Nemesi Pénztári Választ­mány folyó hó 14-én Za'aegerszegen saját háza helyiségében Tarányi Ferenc választ­mányi elnök elnöklete alatt, ülést tartott, amelyen eluök kegyelettel emlékezett meg Csillagh Gyula, Gaál Ödön és Szabó Imre elhunyt választmányi tagokról, akiknek emlékét jegyzőkönyvileg örökítették' meg. — Az ülésen két. tagsági helyet választás utján betöltöttek ; Malatinszky Ferenc zala­csányi földbirtokos és Pálffy László pacsai szolgabírót és földbirtokost választották be a választmányba. — A Gáspár-féle ösztön­díj két évi kamatait Stróbl Zsigmond zala­megyei születésű szobrász-növendéknek ad­ták ki, hogy a jeles készültségi', művész­növendéknek tanulmányai befejezéséhez a választmány segédkezet, nyújtson. — Katonai ellenőrzési szemle. A folyó évi ellenőrzési szemlék Keszthelyen a kö­vetkező napokon leszn'k : A magyar hon­védség és az osztrák Landwebr részére szép , 24 A közös hadseregbeliek részére október 3. A népfelkelők részére október 11. A honvédség, közös hadsereg és. a Lnndwehr szemléjére azon legénység állo­mánybeliek tartoznak megjelenni, kik az idén nem voltak gyakorlaton. A népfelke­lő-szemlén pedig azok, kik katonailag ki vaunak képezve, valamint azok is, kiknek piros szinü ajánlati lapjuk van — Kitüntetés. A soproni kiállítás bí­rálóbizottsága Regensperger Ferenc hely­beli kékfestőgyárost kitűnő munkájáért aranyéremmel tüntette ki. Gratulálunk a törekvő, munkás kéz ily szép sikeréhez ! — Nyugdíjazás Jankó Péter posta ós távírda ellenőr saját kérelmere 42 évi ál­lamszolgálat után nyugdíjaztatott. — Kettéosztott főszolg tbirói járás A tapolcai nagy kiterjedésű és terhes admi­nisztrációju járást kettéosztják. A két uj járás székhelyei Tapolca és Balatonfüred lesznek. Mindkét jarásnak előnye lesz a gyorsabb admiuiszt ráció és sok-sok idő megtakarítása. — Megyebizottsági tagok választása A választott törvényhatósági bizottság: ta­gokok sorából hat évi megbízatásuk letelte folytán a folyó óv végén kilépő, továbbá &z elhunyt, és leköszönt tagok helyébe tel­jesítendő választások határnapjául a szep­temberi törvényhatósági közgy^ülés október hó 26-ikát, ahol pedig ezen a napon a vá­lasztást neui lehet megtartani, póthatárna­jjul október hó 29-ikét, tűzte ki. -—"A Zámor legelő felosztása költsé­gét a kilences bizottság 522 frtban ' fo­gadta el. Ezzel szemben érdekes adatokat tartalmaz a Magyar Mérnök és Építész Egylet díjszabályzata, melyet a nevezett, egyesület «ok leveles mérnökök» munkáinak a díjazására áll'tott egybe és emelyet kö­telezőnek ismer el miuden tagjaira nézve, akik a mérnök egylet részéről történt aján­lat következtében, harmadik személyek szá­mára munkálatokat végeznek. Ebben a t.a­gositási munkálatokra ez foglaltatik: Az 1. pont szerint triaugulált ós a 2. pont szerint felmért terület tagosítása, amelybe beleérte!.ik annak osztá^'ozása (ami a Zá­inornál nincs) az osztályozás szerinti becs­holdak kiszámítása, ennek alapján a ki­osztó tervezet elkészítése, a belsőségek­nek az uj állapotban birtokrészletenkint való külön kitüntetése esetében ez utób­biaknak az uj telekköryvbe való átvezeté­sével sik területen holdankint 100 holdig 2 frt; 200 holdig 1 frt. 20 stb. Tehát e szerint a költség nem 522 frt volna, iia­nem, mert a Zámor 105 hold per 2 frt — '210 írttal ; amihez, ha hozzá vágunk előre nem látható költségekre 100 irtot, akkor is az okleveles mérnök munkája 310 frt vo'na. — Már most, jó lesz egybevetni az okleveles munkát a dilettáns munkákkal és kiv ; ágiik, hogy a Zámor felosztása nem rossz üzlet 522 írtért. — Halálozások. Vettük a következő gyászjelentéseket: Özv. Suiith Jáuosné, szül. Kostái Mária a maga, valamint, leánya Carrie, az elhunytnak édesatyja Sinith György és az összes rokonság nevében megtört szívvel tudatja szeretett férjének Snuth János grófi istállómesternek élete * 49-ik, boldog házasságának 22-ik évében hosszas szenvedés utáu folyó évi .szeptem­ber hó 23 án hajnali 3 órakor történt gyá­szos elhalálozását. Az elköltözöttnek hűlt teteme folyó évi szeptember hó 25-én dél­után 4 órakor fog a protestáns egy­ház szertartásai szerint a helybeli Szent Miklósról nevezett sírkertben e'temettetni. Keszthely, 1905. évi szeptember hó 23-án. Nyugodjék bókében! — Frankó István ós neje Francsek Lujza, Frankó Ferenc ós neje Senoha Anna, Frankó János és neja Huppán Terézia, Frankó Anna, Frankó Lajos és neje Szabó Teréz, Frankó Mátyás, Tandaryné sz. Huszár Mária megtört szív­vel tudatják felejthetetlen édes anyjuk, testvérük, anyósuk, nagyanyjuk, dédanyá­nak es rokonnak özv. Frankó Mátyásné sz. Huszár Annának f. hó 20-án reggel 9 óra­kor életének 78-ik évében hosszas szenve­szer e várost, habár csak hatszor tudták bevenni. Ertem már, hogy miért volt Konstántinápoly bírása hü vágya fenállása óta minden kornak, a génuaiaknak, velen ceieknek és más, tengeren kereskedő kal­már nemzeteknek, végre a törököknek, most pedig ezek birloka fölött az egymás­sal farkasszemet, néző legnagyobb hatal­maknak : angolnak és orosznak. Európai és ázsiai vad nemzetek ki­sebb nagyobb betöréséről, a görögök hüte­lensége következtében a keresztes vitézek­nek harcáról, magában a városban támadt sok nembeli lázadásról, az egymással tor zsalkodó tévtanitók által támasztott val lásháborukról, a felekezetek villongásáról, és más egyéb dolgokról nem is szólok. Valóban nem hiszem, hogy a népek­nek nagyobb temetője lehetne valahol, mint a Boszpo.usz két partján. Nem hi­szem hogy több viz szorulna a partok kö­zött, mint a mennyi embervér folyt el a Boszporuson Konstantinápoly bírásáért, a mióta első alapiait Byzas — kivándorlók vezére — a Krisztus előtti időben megvetó, vagy csak azóta is, hogy ezeken az ala­pokon, Nagy Konstántin császár az «Uj Rómát* a <régi Róuia» vetélytársaként ugyancsak két halmon fölépitó. Világtör­ténelmi talaj valóban. Mindég az volt a rendeltetése, hogy a népek történetének legyen egyik legkimagaslóbb pontja, hogy nagy birodalmaknak legyen a központja. Még a megkicsinyűlt Görögországnak is Konstantinápoly az édes álma, vérmes re­ménye. A tudomány szürke festékkel dolgo­zik. En iparkodtam érdekes és valódi szí­nekbe keverni gondolataimba. Azalatt is, mig végig járta gondolatom emlékeimeit, Konstant mápolyról, visszacsalt magához. Azóta is szivemre loppan a vágy, ismé­telve látni a világ legszebb városát. Mondjuk azért bátran a világlátott emberekkel, hogy a bazárban ós szép táj­lián gazdag Konstantinápoly, a tenger legszebb királynéja. Sokan áhítoznak utána, de foguk vá.-ik ... A földgömb legigé­zel.esebb pontja, mely előbb-utóbb össze fogj i veszejteni a világbíró hatalmasságo­kat — a kik most még elrejtik a szerel­müket, de harcba mennek a szép asszony bírásáért. Euiópaszerte sok szó esik most arról, milyen nagy lesz annak ára. Moni.e­cucolli hir-'S mondása szerint a hadvise­léshez három dolog kell : pénz, pénz, pénz. Ebből pedig kevés van ezidőben a nagy­hatalmak zs-bében, mert a fegyveres béke nagyon sokat emészt, tel. Ezidőben még­csak az érdekszférák kicölöpőzésénél van­nak. Idő kell rá, mig megérik az éles­eszü, jövőbe látó és furfanggal mesterkedő politikusuk és a cselekvő képes katalmak terve. Mig kifenik a kardokat, hagyjuk a dolgot pihenni. Most erjedésben miuden. Majd ha ropogni fognt k a puskák a völgy­ben, az ágyuk dörreje visszhangot kelt a hegyen, akkor el »g iilő lesz sajnálkozni ! Az zirany-Szai utói, Boszporusztól, hegytől völgytől búcsúzva, magamba ol­vasztom a varos szépségét, melyről mái­százakkal ezelőtt megmondta Nébi Offendi, a nagy gondolkodó török költő, hogy «hiába forog a nap a világ körül, Sztam­bulhoz hasonló várost sehol sem lát.» Én is affölött töprengek, szorongó szívvel töp­rengek, hogy a legszebbnél- szebbet nem látok. Jól tudom, hogy reám ezután sok válik hatástalanná. Búcsúpillantást vetettem százat, ez­ret a város felé. Napokig tartott a búcsú­vétel. Azért olyan nehéz a búcsúzás az Arauy-Szarutól és mindattól, a mi körü­lötte pompáz, mert titokszerü varázsfény­ben virít b^une Kelet tündérvilága. Konstantinápolyban a tündérmesék szárnyán szállva, lezártam |vágyam, letet­tem a hitről, hogy ennél a regeszerü vi­lágnál szebbet lássak . . . A gazdasági tanintézet gazdasági napló, gazdasági számuiíelían, indexe tábla, tan­hallgatói részére kön pt> elj é s j egpzeiel^, valamint mindennemű felszerelése^ a legjobb minőségben legolcsóbban kápfralólj r^Sujánszl^) József könyvkeres­kedésében. Keszthelyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom