Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-18 / 38. szám

2. ISALATOWIDEK 1904. szeptember 18. Egyszer már fölvetettük a kérdést, hogy kik is azok a jó urak, kik az olasz bor áldásaiban oly bőven részesitik az országot ? Mert az olasz bor elleni hazafias tüntetéseden rendszerint borkereskedőink vitték a vezető szerepet. Nem jelent meg a magyar kormán}

r kegyes szine előtt valamire való deputácio, metyben 2—3 borkereskedő ne ágaskodott volna az olasz bor ellen ! És uramfia, mig mi eg3

retértö lelkesedéssel (?) gyűlésezünk, fenyegetőzünk, szorongatjuk öklünket, föliratokban tiltakozunk s deputációzunk az olasz bor ellen, kisül, liog}r sok-sok hive van széles e hazában — az olasz borral való seftelésnek, mert a nj^ereség a fő, a gazdák érdekeit pedig üsse kő. Elégedjenek meg, ha tüntethethetnek' s ihatnak egyet a haza javára. Ebből is. meg a kormány igeretekből is láthatják gazdáink, hogy nem mind aran}' ami fén}

rlik. Ha pedig helyzetük javulását komolyan akarják, tüntető gyűlések, deputációs utazgatások hel}

rett jól teszik, ha komoly munkára tömörülnek pince azaz borászati szövetkezetekben. Rájuk is áll a régi igazság: Segíts magadon, az Isten is megsegit. A hét. — Örök béke. — Keresi, kutatja az ember a földi leinek e nagy kincsét. Végtelennek tetsző Óceánokat, izeidéi át érié. Hangzik mindenütt : béke, béke — és még sincs béke. Megmondhitjuk, nem is lesz, inig ember, emberben emberek fölött uralkodó szenvedélyek lesznek. Nevezzük azt kapzsis gnak, irigységnek, vagy hatalomvágynak, miijd egy Az életnek e szende világa nem itt, ebben a vérrel és könnyel áztatott földben terem. Fönnebb keressiik azt, hol »örök béke és csend honol« és lejjebb, ott, hol már >nem fáj semmi« : a mohlepte sírhantok alatt. Mindezeknél fogva ha halvány reménységünk sincs, hogy rögös földi pályafutásunkban láthassuk kizöldelui ós virágozni az örök béke olajágát, mégis szívből köszöntjük az emberiség azou ritka ideális alakjait,, kik szivők nemes becsületét követve évről-évre összejönnek, tanácskoznak, hogy az emberiség e drága kincsét keressék. Nevezzék ezt azután nemzetközi béke bizottságnak-, interparlamentáris konferenciának, vagy béke bizottságnak, mindegy, Az interparlamentáris konferencia. 6 évvel ezelőtt alakult meg. Ezen altruisztikus testület tagjai Európa nomzelei törvényhozó testületének kiválasztottal. Az interparlamentáris konferencia célul tűzte ki, hogy a különböző nemzetek közt főiméi ült vitás kérdéseke', fegyver ós vérontás helyett békés uton intézze el. Első ülése Parisban volt ; a többiek Londonban, Kómában, Bndapesten, Briisselbeu, Christianiában, Hágában stb. Még élénk emlékünkben van a • békeszerető* Miklós cár által kezdeményezett báágai békekonferencia, amely megállapodásait, pontokban foglalva, megerősítés végett a hatalmak elé terjesztette. Es a vége — a japán-orosz háború lett. Ez a csekély sikertelen-'ég és véres intermezzo ezonban egyátalán nem csüggesztette el a nemzetközi bókebarát.okat. A mit föl nem találhatnak ebben a zsámbeskedő Európában, keresik tovább az Újvilág gyémánt ós aranytermő földjén. Az Egyesült Államoknak most egyszerre világhírűvé vált, helyen, Szt, Louisbau gyűltek egybe sz-pt. 12 én, 250 európai törvényhozó és 5 amerikai szenátor tanácskozik a nemzetközi, vagy mondjak örök békéről. Hogy mily kilátásokkal — megadja az orosz és japán ágyük dörgése s az elesettek haiálhöriiése. Ezen a békekonferencián, hazai közeleiünk büszkesége, Apponyi A'beit grof negyven tugu magyar csoporttal vett, részt. Az újvilág magyarjai nagyszabású fogadtatásban részesítek nemzetünk nagy fiát, Apponyi Albeilet s tiszteletére ünnepségeket rendeztek New-Yorkban, Clevelandban s a magyarság főbb pontjain. Az amerikai magyarság ugy látszik inkább tisztában van azzal, hogy ki Apponyi Albert, ki nemzetének egymaga sokkal több dicsőséget szerzett a külföld előtt,, mint az itthon torzsalkodó hazafiaskodók. Mintha átka 'vo'na nemzetünknek, hogy e haza határain belül legnagyobb fiai nem tudnak érvényesülni, nem tudnak azok, kik előtt, a külföld hódolattal hajlik meg. Sajátságos viszonyaink, rövidlátásunk tán az oka ennek ? Legyen egy magyar világhírű szónok, festő, művész vagy más: előbb hajlik meg előtte az idegen nép pálmája, mint a magyaré. Minket azonban sem ez, sem Rt', újból összeült, békekonfefencia előrelátott sikertelensége nem csüggeszt s nem akadályoz abban, hogy a me ;sze idegen világrészbe zarándokló nagy hazánkfiát, Apponyit s lelkes társaságát a legmélyebb érzelmekkel ne kisérjük bódító utjábau. Meggyőződésből nevezzük ezt az utat hódítónak, mert Apponyi föllépése a világ nemzeteinek e gyűlésén a magyar nemzetnek ujabb dicsőséget s a magyar géniusznak ujabb győzelmet fog szerezni. Mig itthon sorra • érvényesülnek * a kisebb-nagyobb akarnakok s a nemzeti nagyság piedesztáljára politikai jövevények hadd ragyogtassa ott a messze idegenben Apponvi szavainak ékes szólását s hirdesse nemzete dicsőségét ; azért, mely őt itthon meg sem érti s ideális nemzeti missióját nem tudja követni. Tanulságok egy míntagazdaságban. A vakációzás — mint szokták mondani — csak ugy kellemes, ha a szellemi munkában kifáradt egyén a teljes pihenésnek szenteli napjait. Magam is ezen elvet tartottam szem előtt, amidőn hat heti vakációmat megkezdettem, azonban azzal a I,iilö ibséggel, hogy a hivatalomban megszokott kötelességszerű szellemi foglalkozást lel szoktam cserélni a minta uradalmak megtekintésével, amelyekben folytatott intenzív gazdálkodási mód s az enu»k kivételéhez alkalmazott gazdasági gépek használata nyújtja nékem vakációm an a legkellemesebb szórakozásokat. Az idén Somogy vármegye egyik legkót tesznek oda és leadja a tejet. Igaz, hogy vásárra nem lehet hajtani, mert lábai a földba gyökereztek. Nem állat, ) "ugyanis ez a tejet, adó lón}', hanem fa. Dél-Amerikában lenyész. Származisi heilye egygyel több ok arra, hogy készpéuzaiek ne vegyék földieim, ha elmondom nekik. De majd ez az «ujság» megteszi a liatást! A benszülöttek «teifá»-nak (arbol de laclie), a német gyarmatosok «teliénfás-nak hívják. Valószínűleg a csillagalmafák családjába tartozik. Levelei szélükkel állanak fölfelé. Gyümölcse kissé liusos. A tropikus í vidéken, hol eső hónapokig nincsen s a nap hevétől szinte izzóvá lett levegőt harmat is ritkán hűsíti, valóságos áldás. Gyökereit a sziklák közé ereszti s gondolkodóvá teszi az embert, hogy olyan vidéken honnan veszi fel a tejnedv képződéséhez szükséges vizet. Humboldt, a híres utazó igy ir e fáról • «Több hét óta hallottunk beszélni egy fáról, mely Aragnay völgyeiben nő s amelynek nedvét tápláló hatású tej képezi. A német gyarmatosok szerint a négerek nagy mennyiségben fogyasztják ezt a tejet és igen hasznos tápláló szernek bizonyult. Nagyon természetellenesnek tűnt fel előttünk ez a beszéd, mert minden növény tejnedve csipős, keserű és többé-kevésbé mérges. Barlulában (C.-traeas egyik gyarmata) való tartózkodásunk alatt szerzett tapasztalatunk azonban meggyőzött nnünket arról, hogy a tehénfa jó olualait nem túlozták előttünk Ha a tehénfa törzsén bevágást tesz azember, akkor ragadós, sűrű tejsz-srü folyadék folyik onnan bőségesen, mely nemhogy keserű izü lenne, hanem ellenkezőiig, nagyon kellemes ós balzsamos illato

1 áraszt. Aunak dacára, liogy este lenyugvás előtt és másnap korán tetemes mennyiséget élveztünk belőle, még sem éreztük semmi utóhatasát. Egyedül ragadóssága volt kissé kellemetlen. A négerek és szabad munkások ugy élvezik ezt, hogy kukorica-kenyeret, maniókot és cassavát áztatnak bele. A tanya felügyelője mondotta, hogy addig szemmel láthatólag jobb húsban vaunak a négerek, mig a tehénfa a legtöbb tejet adja. Bredmeyer természetbúvár az arbol de leche növényi tejét' ép oly Kellemes izüuek ós szaguuak találta, mint én. — Amint a gulyás külső jelekből megismeri legjobb fejős tehenét, — azt állítják, hogy a benszülöttek is felismerik a lombozat teltsógéből a legbővebben tejelő törzset. Őszintén be kell vallanom, hogy azon sok csodálatos jelenség közt, melyeket utazásom alatt láttam, semmi sem ragadta ugy meg kepzelö tehetségemet, mint, az arbol de leche.» Boussingault, azt állítja, hog3

r a tehénfa tejének fizikai tulajdonságai ugyanazok, mint az állati lejé. Kémiai sajátságaik azonban eltérnek egymástól. A. tehénfa iriss teje a lakmusz-papirt élénken megpirositja ; savtartalma, tehát nagyobb az állati tejénél. Levegő behatása alatt felületén rostos állományú réteg képződik, mely rugalmas ós sajtwiyaghoz hasonló. A nép ezt sajtnak nevezi. Erősen bedugaszolt palackban kissé megolvad, de balzsamos illatát, megtartja. Hosszabb állás után önmagától megsavanyodik és kellemetlen szaga lesz. Savak nem olvasztják meg, ellentótben itz állati tejjel. Ha melegítik, hártya keletkezik felületén. Ennek eltávolítása után folytatva a melegítést, kenőcsszerű zsíros és az állati fibrinliez hasonló anyagra hasonlít A. kenöcsszerü világos sárga anyag 40 C. foknál olvadni kezd ós G0°-uál teljesen felolvad. Vízben nem oldódik, aether nagyon könnyen oldja. Ha szörp sűrűségűre befőzik és rektifikált, szeszszel kezelik, cukortartalmú csapadék keletkezik ; fötömege azonban nem oldódik fel. Az oldhatatlan anyag ize keserű. Da kisietek a vegytan labyriuthusából, mert a «homologsorozat,»-ba. kellene benyulnom s akkor biztosan kiejteném kezemből Ariadné fonalát . . . Ugy kidicséri Humboldt azt a tejet, Keszthely, Balatonpart és környékéről rendkivüli nagy válazstékban kaphatók könyv- és papirkereskedésében Sujánszky József