Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-28 / 35. szám

2. 1904. augusztus 28. van várösunkban ! A szülők szemük­fénj'ét, gyermekeiket, nemcsak az iskolák és azok elüljárói, hanem egy­szersmint a városi elüljáróság atyai oltalmába is helyezik ; ez utóbbiéba közerkölcs! és egészségügyi tekintet­ben. Hogy mi a tennivaló egyik és a másik téren, azt igen jól tudják azok, kiknek emiatt aggódniok és gondolkodniok kell ; de el nem mu­laszthatjuk rámutatni az ivóviz kér­désére e sok meglevő és a létesí­tendő intézmények érdekében is. A Vasúti Tisztviselők Országos Egye­sületét első sorban a főgimnázium és annak hírneve csábítja Keszt­helyre, meg a többi iskolák s a Ba­laton és Héviz fürdői, hogy itt ál­lítsa fel nagy ínternátusát s már a tél elején hivatalosan is érintkezésbe fog lépni a város vezetőségével; és egy más nagy intézmény is készül létesülni, melyről egyelőre még csak ennyit emiitünk fel. Ám az említett tényezők még nem elegek arra, hogy ha a szülők bizalma ily nagy inté­zetekbe helyezi el gyermekeit s ál­tala a város fejlődését is fokozza, hogy ez a bizalma a szülőknek ha indokolt is, mi egyszerűen csak örül­jünk neki. Hygienikus inditó okok is kellenek, melyek a szülök bizal­mát felkeltsék, fokozzák és indo­kolttá tegyék azt. De a város közönsége is meg­érdemli, hogy ily irányú gondosko­dásban is legyen része, még akár áldozatok árán is. Nem mondjuk, hogy vízvezetéket létesítsen a vá­ros. Ez talán nagyon is költséges dolog volna. De ha Csongrád és Csanádmegyében majd minden falu­ban és más megyékben is sok he­lyütt tudtak és tudnak bővizű ar­tézi kutakat létesíteni: miért ne le­hetne nálunk is ? Két-három artézi kúttal eg} rszerre segítve lenne a dol­gon s a fölöttünk lebegő fenj'egető rém : a typhus és egyéb ragályos betegség kezéből ki volna ütve a fölemelt sújtó kard s a régóta va­júdó kérdés, az ivóviz kérdése egy kis jóakarattal, áldozattal és nagy erélylyel megoldható lenne. A veszprémi kiállítás, Keszthely, augusztus 28. Örömmel tapasztaljuk a szomszédos Balatou-melléki Veszprém vármegye roha­mos kulturális fejlődését. Veszprém meg3 7e rövid idő óta sokat haladt. Egy év alatt muzeumot teremtett. Álljunk meg e téma előtt egy kissé ! Kevés oly vidéki város van, amely hasonlóan berendezett és tökéletes múze­ummal bírna. Ami a vármegyében érdekes és értékes dolog volt, azt a muzeum derék igazgatója Laczkó Dezső piarista tanár megszerezte. A pi aehistorikus idők, a törté­nelmi mult, kő-, bronz-, vas-, római-, nép­vándorlási- és végül a magyar kor dúsan vannak képiselve. Érdekes, hogy a legtöbb dolog Veszprómmegyóből magából szárma­zik. A helyi ipar szintén külön termet kapott. A muzeum berendezése hazai ipa­rosok munkája, szép, modern ós hygienikus szempontból teljesen kifogástalan, példa­képen szolgálhat mindenfelé. Ez a muzeuin lesz a veszprémi Ki­állítás fénypontja. Érdekes nemcsak a szak­embereknek, hanem a laikus közönségnek is. Könnyen áttekinthető és nem fárasztó berendezése élvezetessé teszi a megtekin­tést. A látogató közönségnek semmieset,re sem szabad elmulasztani a muzeum meg­látogatását. A kiállítás területe a Veszprém vá­rosi indóház mögött az állami kereske­delmi iskola mellett vau. Csak a muzeum esik kívül, amely a vármegyeház második emeletén van elhelyezve. A kiállítás helye igen kedvezően fekszik. Az egyes osztályok elhelyezése is jól sikerült. Van gazdasági, gép-ipari, erdészeti, faipari, ál­lat- s borászati osztálya. Gróf Jí^zterházy, a veszprémi püspökség, Kühne mosoni gépgyára, a magyar királyi államvasutak, a Ganz-gyár, Littke külöu-külön pavillont állítottak fel. A mulató közönségről sem feledkez­tek meg, mert egy nagyszabású vendéglőt és kávéházat is építettek. A magyar állam­vasutak a kiállítás tartama alatt külön vo­natott járatnak. Tehát az idegenforgalomra is tekintettel voltak. A kiállítók valamennyien a legjobb auyagot szolgáltatták be. A zalaiakat főleg a borászati osztály fogja érdekelni, mert számos bilatonmelléki (zalai) földbirtokos állított ki borokat. Eszterházy gróf erdé­szeti pavillont állított fel, minden anyaga a pápai uradalmából való, tehát Veszprém­megyei. A kiállítás egész területének világítá­sáról a Ganz-gyár gondoskodott,. Megfelel a modern kiállítások minden igényének. A közlekedes gyorsabb lebonyolítása érdekében a különvonatokon kivül a ke­reskedelmi miniszter automobil (gépkocsi) járatokat engedélyezett. A veszprémi kádármunka egyik szen­zációja az az óriási 2000 hektoliteres hordó le?z, amelyet a Viszprémi püspökség ká­dárja csinált, A kiállítási bizottság ólén Kolossváry főispán, Rainprecht püspöki jószágkormányzó állanak, kiknek közismert tevékenysége elég garancia a kiállítás jó sikerének ér­dekében. A kiállítás területén külön sajtóiroda van szervezve. Amely «Kiállítási É r ,esitő» cimén külön lapot fog kiadui. A veszprémi és fehérvári honvéd gyalogezred zenekara fogja esténkint a publikumnak a zenét szolgáltatni. Egy szóval a veszprémi kiállításban nem fog a közönség csaló lui; megfelelő az egy nagyobbszabásu vidéki kiállítás min­den kellékének. Reméljük, hogy a szomszédos Vesz­prémvármegye közönsége által rendezett kiállításnak meglesz ugy az erkölcsi, mint anyagi sikere, s ezen felbuzdulva a többi vármegyék is követni fogják e szép példát. A megnyitáson a földmivelési kor­mány képviseletében a családi gyász miatt akadályozott Taúián miniszter helyett Makkfalvaj' államtitkár, tapolcai képvi­selő lesz jelen. A szomszédos vármegyékből jófor­mán minden notabilitás jelen lesz. A meg­deklődése s figyelme inénis rajta c üpg, mely mindenkor éber gonddal ügyel ama szentélyre, hol gyermeke jövőjének aln[>­jait, rakosgatják a tanárok és tanítók muu­kás kezei. De mégis két szaka az időnek az. mikor az általános érdeklődés hatvá­nyozol tabb móriókben irányul az iskola felé : a tanév kezdete és vége. Az egyik a maga vakáció örömeivel immár búcsúzik — a másik rohamlépésekkel közeledik. Gyarapodnak a szülői gondok. Rövid né­hány nap s ismét megnyílnak a nagy aj­tók a tanulni vágyó ifjúság sűrű csopori­jai előtt. Mielőtt ismét kezdetét venné a tanítás nagy munkája, vessünk néhány pillantást, e szentélybe, s tekintsünk be a mi kath. főgimnáziumunk mult évi iskolai életébe. Vegyük elő ennek az iskolai életnek leghűbb tükrét: az Értesítőt. Ez azt fogja íieüünk mondani, hogy a főgimnáziumunk épületében vz elmúlt, tanévben is zajtalan bár, de annál eredményesebb munka folyt. Az értesítőt Burány Gergely dr. c. kir. főigazgató közli. Itt álljunk meg egy kissé. Általáno­san tudott dolog, hogy a néhai kisgimná­ziumból főgimnáziummá növekedett intézet nemosak mai állapotát, hanem virágzását is Burány Gergely dr. igazgatónak kö­szöni. Az ő nagy tudásának, bámulatos buzgalmának eredménye az a magas szín­vonal, melyen kath. főgimnáziumunk sok más hasonló célú intézet't megelőzve a Dunántul főgimnáziumai közt a legjele­sebbekel egy sorban áll : akár a tanítás eredményét, akár az ifjúság valláserkölcsi nevelését s igazán példás fegyelmezettségét vesszük is bírálat alá. Ennek a fényes ered­ménynek érdeme a tanári kar hivatásos s buzgó működése mellett első sorban az intézet vezi-tö lelkét — igazgatóját illeti, aki a pedagógiai nagj' tudása, csodálatra­méltó kitartása s buzgalma mellett nem az elöljáró rideg, sokszor félelmet keltő merevségével, hanem egy atya szereteté­nek egész melegével karolja fői a vezetése alatt álló intézet ifjúságának haladását. Nemcsak igazgató és tanár ő, de valóságos atyja az ifjúságnak, a ki gondjait nemcsak a tanítás menetére ós irányára, hanem az ifjúság egész életére is kiterjeszti — az intézet falain kivül éppen ugy, mint be­lül. Nem egy szegénysorsu növendék kö­szöni az ö éles megfigyelésének, mellyel a tehetséget, jellemet, és jóakaratot az alatt a szegénykes zubbony alatt fölfö­dözte • előhaladását az ő jószivének s igazi atyai pártfogásának, melylyel a tiszta aranyat nem tudta a porban hagyni. Azok a falak az ő buzdításáról, áldozatkészségé­ről sokat beszólghetnónek. Mi is. De nem akarjuk szerénységét továbbra is pró­bára tenni, csak meghajlunk erdeme előtt. A győzelemhez azonban nemcsak je­les hadvezér, de tábor is kell. Gimnáziu­munk igazgatója mellett egy minden izó­beu a pedagógiai hivatás magaslatán álló jeles tanári kar : papok ós víiágiak vég­zik az ifjúság művelődésének áldozatos nagy munkáját. És pedig 10 premontrei rendű kanonok ós 5 világi tanár, kik kö­zül többen a fáradságos munkája mellet kiváló társadalmi tevékenységet is fejtet­tek ki. Lakatos Vince dr. az Iparosok Dalkörének elnöke ós éltető lelke. Gaál József városunk iparos polgárságának ér­dekeit az tlpari ós Gazdasági hitelszövet­kezetben s a Tűzoltó egyesületben mint elnök szinte emberfölötti áldozatos mun­kát végezve nagy buzgalom és hivatásos szaktudással szolgálja — Peér Leó pedig a Kath. Legényegyletben végez nemes mis­siót. Az Értesítő bevezető részét Vucskics György dr. főgimnáziumunk amily szerény, ép oly tudós tanára irta, kinek neve a szakirodalomban a haza határain tul is jó­hangzásu. Az Értekezés: «A Magyar Bi­rodalom halrajzi vázlata* címmel hü képét­mutatja halfajaink elterjedésének s gazdag állományának. Az Értesítő második helyén dr. Burány Gergely c. főigazgatónak Deák Kepes levelező-lapok Keszthely, Balatonpart és környékéről rendkívüli nagy válazs­tékban kaphatók könyv- és papir­kereskedésében Sujánszky József

Next

/
Oldalképek
Tartalom