Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1904-08-07 / 32. szám
1904. au gusztus 45 . BALATONVIDÉK 3. lodrámája következett ezután Marton Margit, előadásában Lukács Károly zongorakisérete mellett. S'oll K. né igazi művésznő temperaniHutuuoával dalokat énekelt Barna karnagy kiséret,o mellett. Végül Gyalui Farkas egy felvonásosára : »Mézes hetek ntán« került a sor, melyet Zirner Lilly és Németh Gábor adtak elő szakadatlan derű tsóg mellett. Kitűnően harmonizáltak szerepük egymást felváltó, szinte ritmusos haugmodorában ; Zirner Lilly kifogástalan szinszerüségü előadása a legelőnyösebben hatott. Az estély-reudezők nagy köszönetére tarthat számot a szereplók egésze általában. A vendégek közül legyen elég Sipos Antal fővárosi zeneakadémiai igazgató nevét megemlítenünk. Bala onfüreden julius hó 30-án fényesen sikerült Anna-bált rendezett Zalavármegye fiatalsága és a fürdőigazgatóság. A rendezőség óléu Lauger Ist.váu fürdőbiztos szolgabíróval Herteleudy Ferencet, Zalavármegye főispánját és nejét nyerte meg a bál védnökségére. Ennek köszönhető, hogy az idei Anna-bált méltán sorozhatjuk a régi híres »Anna <-bálok sorába, hova a szomszéd vármegyék legszebb hölgyei sereglettek össze és valóságos vakito fényt árasztottak az ékszerek ós valóságos.pompa és a toilettek kifejtésében. A vódnökuő megjeienés«kor Lingl Valérián fürdőigazgató meleg szavakban üdvözölte a védnöknőt ós a báli közönségek, mire megkezdődött a táno, mely kedélyes hangulatban, reggeli 8 óráig tartott. A négyeseket, 80 pár táncolta. A jelenlevő szép hölgyek közül sikerült feljegyezni : Asszonyok: Abaffy Lajosné, Augusz Z"igmondné, Conrád Re zsöné, Forster Elekué, báró Dániel Ernőué, Drásche Lázár Alfrédné, Fittler Béláné, dr. Háry Ist.vánné, Hennel Károlvnó, Herteleudy Ferencne, Hertelendy Józsefné, Horváth Kálmánué, Horváih Lajosné, Hankovszky Béláné, dr. Jordán Ferencné, dr. Kantz Gyilláné, dr. Kán Béláné, Kapriuay Eudréné, Kemény Audorné, dr. Kendy Elemémé, Knorr Nándorné, Koiler Istvánué, Kis? Vilmesné, Liptay Istvánnó, Lauger Istvánné, Marcsekényi Miklósné, Moys Bogomernó, Ocskay Rezsőné, ultay Guidóné, Pfeíffer Lászlóué, baró Put lieány i Istvánné, czv. Rajky Lajosné, Sandl Jenöué, bál ó Spléuyi Ödönné Blaha Luiza, Stdfauidesz Henrikné, Steingl Kálmáuné, dr. Schiffner Rudolfnó, Szabó Józsefné, Szeless Ödönné, Szüts Bélánk, Szirts Dezsőné, Thaly Z-ismondné, Teifel Lákzlónó, Töreky Alrtdárné, báró Weissenbach jánosné. Leányok : Abkorovits Gizella, Autal Idus, Angusz Pipi, Bu-thodejszky Mariaune, Földváry Emum, Fittler Luiza és Vilma, Forster Mariska és Ilonka, Hary íClarisse, Henner Marianne, Hertelendy Nelli, Horváth Irén, Kiss Irma, Kaprinay Margit, Koiler Rózsi, Körmöczy Ilonka, Liptay Loló, Marcsekényi Mariska, Nagy Mai a, Ocskay Mici és Teruska, Pfeiffer Mimi, Rajky irma, Sándy Katinka, Steingl Irén, Szabó Mariska, Szüts Lus, Matianue ós Riifika, Töreky Irén és Mariska, Tejfel Mimi, Tóth Mariska,Thaly Ella,Weissenbach baronesse. E héten városunkba a kővetkező fürdővendégek érkeztek : Rábold Gusztáv Hajdu-Böszörmóuy, Krausz Margit és Ferenc Nagykanizsa, Singer Ella Hebes, Barta F. Bpest, Klein Adolfné Bpest, Halász Mór Bpest, Halász Manó Bpest, Kauimann Jenő Sopron, Nagy Endre Jászladány, Welisch M^rkusz Negykanizta, Stroch Pál Varasd, Fűzik Micike Süme^, Hegedűs Kaposvár, Győry Kaimán Csurgó, Steiner József Jánosháza, Csókát Adolf és neje Bpest, Krausz Vilmos és neje Bpest, Berger Idus Bpest, dr. Berger Mónié Bpest, Berger Silly ós Joli Bpest, Vida Mariska Bpest, Kerper Klára Bpest Bartók Dezső Bpest, Varga Rezsó Kaposvár, Ungár Aurél Bpest, Schöufeld Vilma Bpest, Singer Miksa Pápa, Lázár Adám Pápa, Sternherg Manó ós családja Bpest, Sternberg Andor Bpest, Lichtenstein Ede és családja Bpest, Kovács Pál és neje Szentpóterur, Weisz Etel Pápa, Magyar Endre ós Gyula Hosszufalu, Vései István Szombathely, Lefkovits Jakab ós családja Bpest, Király Náudor és családja Sümeg, Király Gizella Sümeg, Halász Jakab és osaládja Bpest, Gerő Izsóné ós családja Szolnok, Keszler Heda Bpest, Varga Sándor ós családja Bpest, Fenyves Albert Bpest, Feller Imre Btros, Kooh István Bpest, Jánosy Ferenc Bpest., Egyed fstváu, Irma ós László Bpest, Kohn László, Janka és Mariska Sümeg, dr. Belóuyi Bpest, Sándor Lajos Bpest, Kot.ics Sándor és családja Zalaegerszeg Szalay István Rád, Péchy Ti^adarnó Bpest, Primns Mariska Bpest, Szabó Lina, Dóra és Irma Bpdst, Molnár Helón Magykanizsa, Ltiszttg Mariska Pacsa, Koréin Lípótnó Pacsa, R*dó Géza Berlin, Krammer Gyula Szombathely, Bsuer Samu Tatatóváros, Vass Károly Déós, Krausz Gizi Bpsst, Schacherer Frigyes ós esaládja Bpest, Kálai Sárika Bpest, Sálai Mórné Bpest, Szeles Irma Szeged, B^rgmanu Gizella Kis-Marton, Kovács Marinka ós Janka Süm»g, Czvetkovits Jeuő Csáktornya, Viola Rezső Bpest, Fischer József Prága. KÖZGAZDASÁG. „Agraria." Egy éve múlott, hogy az «Agraria> zászlóját kibontva a hazai ipar szolgálatába szegődött. Rövid ugyan még az iuő, de eredmények tekintetében már is szép múlttal dicsekedhetik ezen vállalat. Tőbb mint egy miliió korona forgalmat ért el már az első év alatt ós ezen tekintó'yes összeg bizonyára eléggé igazolja azt, hogy a magyar földbirtokosság — főleg a nagy uradalmak — ezen vállalatnak működését melegen karolták fel e-i így a vállalat csakugyan zép jövőnek néz elébe. Most a midőn az iparpártolás oly sok irányú mozgalmait látjuk a magyar ipar érdekében harcra kelni, valóban kitűnő peldat teremtett az <Agraria,« a midőn oly irányzattal lepett az egyéb magyar iparpártolók sorába, hogy nem csupán felélessze figyelmét a nagy közönségnek a magyar gyártmányokra a vásárlásoknál, hanem az «Agraria» egyáltalában mást, mint, magyar gyártmányt nem is hoz forgalomba és ez oly minden dicséretet érdemlő választása a magyar iparpártolásnak, hogy csak kívánatos volua, miszerint más szakmába is bevezetuók az iparpartolás ily módját. Az «Agraria» ezen úttörése a magyar ipar érdekében annál is inkább méltánylandó, mert ezáltal a vállalat mintegy saját kezeire tett nehezítő bilincseket, tekintve, hogy működését oly időben folytatja, a midőn különösen a gazdasági gépekben csak ugy hemzsegnek a külföldi gyárak importált termékei, a melyek sajnos még mindig elég súlyos mértékben nehezeduek a magyar termékekre, a magyar iparra. Mindazonáltal fáradságot ós áldozatot nem kímélve igyekezett, a vállalat , magának lépésről lépésre tért hódítani, ezáltal az idegen gyártmányokat, ahol erre alkalom nyílott, kiszorítani, ami bár kezdetben sok nehézségbe ütközött, de eruye detlen és kitartó munka folytán még is sikerült már egy óv alatt elérnie azt, hogy az «Agraria» szót egész Mag3^arországon ismerik ós mindenki tudja, hogy e név, oly vállalat cége, mely céljaira való tekintettel méltán érdemli meg a hazai gazdaközönsóg és kereskedő világ osztatlan pártfogasát, mert az első és egyedüli ily irányú vállalat az országban. Az «Agraria» már is a legnagyobb mérvben eloszlatta azon téves hitet, hogy a külföldről importált gépek szerkezet és anyag tekintetéb-n a hazaiakat fölülmúlják ós bebizonyította, hogy ellenkezőleg a magyar ipar termékei jogosan állíthatók az idegenekkel egy sorba, miáltal közelebb jutott azon kitűzött céljához és ma már könnvebben esik az eddig elfogult gazdakörökben is az idegen gyártmányokkal szemben a versenyt eikerrel felveuni ós ezen sikerek által nem csupán a hazai iparnak szerezte meg a tiszteletet és pártfogást, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy az egész magyar ipar iránt a kellő bizalom megszilárdít tassék. Ez pedig oly munka, mely osztatlan tiszteletet érdemel meg mindenkitől. Mult hóban jelent meg az «Agraria» első képes nagy árjegyzéke (ingyen kiadás) díszes kiáilitásbau, mely a gazdaságban szükséges összes gépeket és cikkeket magában foglalja. Ezen kiváló szakmunka gHzdaságok részére nélkülözhetetlen tanácsadó, egyúttal a magyar gépipar előrehaladottságának hü tükre. Az graria irodái: Budapest, V. ker., Váci ut 2. szám alatt vau iák — Előfizetési felhívás a méhészeti zsebnaptár ly05 évi IV. évfolyamára. Az erkőlosi elismerés azon nagybecsű nyilvánulása, melylyel a magyar méhészet nagynevű vezérei épugy, mint szerény körükben zajtalanul munkálkodó névtelen közharcosai a »Magyar Méhészek Zsebnaptárác nak 1902. ós a 'Méhészeti Zsebkönyv'-nek 1908. és 1904. évi folyamait fogadták, s azon erős meggyőződésünk, hogy a méhészet érdekében teljesített minden szolgálat nemzetgazdasági viszonyaiknak s így népünk auyagi helyzetének javulását, tehát a nemzeti vagyon gyarapodását van hivatva előinozditaui : bá'oritott fel bennünket arra, hogy e vállalat tovább folytatásra társulva, az 1905. évre szóló IV. évfolyamot »Méhészeti Zsebnaptári cím alatt sajtó alá ren-Iezzük s igentisztelt méhésztársaink rendelkezésére boosássuk. Ezen IV. évfolyamot az előbieknel bővebb tartalommal s díszesebb kiállításban fogjuk közre bocsátani, előfizetési dijját pedig fölötte jutányosán, 1 K-ban, bolti árát pfdig 1 K. 60 f.-ben állapítjuk meg s 1 K 35 f. előleges beküldése esetén bérmentesen fogjuk küldeni. G\üjtőknek egyszerre megrendelt minden 10 példány után egy-egy tÍ8ztelet,példanyuyal kedveskedünk. A megrendeléseket s előfizetési ós hirdetési dijakat " kérjük zavarok kikerülése céljából kizárólag a »Gazdák L«pja« kiadóhivatalához^Szatmár-Néuieti »Mótiészeti Zsebnaptár jelzésiel legkésőbb folyó 1904. évi augusztus hó végéig megküldeni. — Temesvárról írják nekünk: A temesvári Sít. Jakab országos vásáron, amely folyó évi augusztus 11-től 15-ig tartatik meg, a szarvasmarba-, sertés- ós ló felhajitás előreláthatólag sokkal jelentékenyebb lesz mint, máskor e vásáron, mivel a gazdák takarmáuyhiáuy miatt arra törekednek, hogy állat állományuktól lehetőleg megszabaduljanak. Ennek folytán feltekelő, hogy e tény tudomasában fognak távolabb vidéki vevők is nagyobb számmal megjelenni ós szükségletüket előnyösen fogják fedezhetni. A májusban tartott vásárra mitnegy 12000 drb. szarvasmarha és 22000 drb. ló volt felhajtva. Lapiulajdouos Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh János. Kiadó: A szerkesztőség. Egy jó házból valóira tanulónak fölvétetik Laskay Ernő füszerkereskedésében.
