Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-31 / 31. szám

2. 904. julius 81. izgató anyag kézen, mint éppen a szóbin forgó kérdések. Ezekhez járni most a rettenetes aszály miatt bekövetkező inség és nyomor képe. Az országos nagy csapás milliók kezéből ütötte ki a kenyeret. Számtalan vidék és község azon a ponton áll, hogy mielőtt bekövetkeznék a fagyasztó tél, kenyér nélkül maradnak. Oda a gazdák szénaterméso, legelőjét pedig leperzselte a nap izzó heve. Még mielőtt bekövetkezik a tél, nem lesz takarmány, mert a nyár és ősz folyamán már fölemésztette az állatállomány a meglevő készletet. Kénytelen lesz a gazda potom áron túladni annyi küzdéssel fönntartott »jószágán.« Könnyű dolguk lesz az elégedettlenség konkolyhintőinek — az izgatóknak. Mert a nyomor és elkeseredés rossz tanácsadó. Mi lesz, ha az inség okozta és szította izzó láva közé még a politikai küzdelmek zsarátnokait is szétszórjuk ?! Nagyon félő, hogy az országos nagy szárazság csapását ez az uj választás egy még nagyobb csapással is fogja tetézni. Nem választási izgalomra, hanem mentő akcióra van most szűkség, ha azt akarjuk, hogy a bekövetkezendő Ínséges időben az ország polgárainak ezrei ós százezrei el ne vérezzenek! Es mi reméljük is, hogy a magyar kormán}

7 nem hagyja figyelmen kívül ezt a nagyfontosságú momentumot, mielőtt meg a választás kockáját végleg elvetné. Az ország nyugalma es békéje érdekében állónak tartjuk, hogy a haza minden tén}

Tezöje teljes erővel megakadályozza, hogy ily nyomorúságod viszonyok között a nemzet egy uj választás izgalmainak és mo->t veszélyeinek ki legyen téve. Mert félő, hog}

7 az nem választás, hanem lázadás lesz. Vannak izgatók bőven, kik gondoskodnak majd arról, hogy az legyen. Ettől pedig óvja Isten szegény hazánkat! Egy párturalom, vagy kormányhatalom sem követelheti, hogy uralmát ily áron biztosítsa be. Az elmúlt hetekben a főispán urak nagyszámmal jártak fenn a belügyminiszter urnái. Vájjon ily irányban informálták e a belügyministert ? Ha a gondjaikra és felelősségükre bízott vármegyék sorsát és a közhangulatot ismerik s a társadalom nyugalmát s az ország békéjét szivükön viselik — akkor nem mondhattak mást, minthogy a legőszintébben ellenezték az uj választások elrendelését. Erre hívjuk föl mi is egész őszintén a kormány figyelmét. No választást, hanem mentő akcióról gondoskodjék a kormány és a társadalom is, nehogy váratlan megrázkódtatás vagy katasztrófa érje nemzetünket. A bolgárok. Tavasz és nyárelőn kisétálva, örömmel nézegettem el ezt a napbarnitot.ta bol gárnépsóget (a nép szerbianoknak nevezi őket) ott a balatonparti virágzó kertitele pen. Nézem és elgondolkozom. Inie ez a nép elhagyja béres, sziklás és hegyes hazáját — a kecsnék eldorádó ját — eljön ide hozzáuk. L-telep*y.ik városaink tövében. Kertet nyit. A i, kupái, öntöz s dusau termeszti a jövedelmező kerti és konyhanövénye et. Termékeikkel elárasztják a piHCot s éven át busássá szép jövedelmet vágnak zsebre. Egy rozoga gebével jönnek s évek multán duzz&dó erszénynyel térnek vissza Bolgárországba. Föloszlatják mekegő szegényes kecsketelepüket s virágzó sorsú telepet nyitnak. Különös, hogy itt ebben a Kánaánban mindenki megszedi magát, csak mi magyarok fogyunk számban is, vagyonban is napról Daprt. Látva ezt a sürgő-forgó szorgalmas^ bolyárt,, elgondolkodom, hogyan, hat még a XX. szazadban is még nnndig oly kevesen, vagy oly élhetetlenek volná ik mi bennszülött faj magyarok, hogy a megélhetésnek éi vagyonosodásnak azt az ágait, melyekhez egy Isis vállalkozási ós üzleti szellem .s kell, sshogysem tudnánk gyiimölcsöz'etui ? Hát igaz, vau benn valami. Szó ami szó, mi könnyen átengedjük másoknak azt a teret, hol e^y kissé gondolko/.ni ós spekulálni is kellene. E&t éppen nem szereti a magyar nép. In'»ábbb követ fejt, mint goudolKodiék vagy számítson. Pedig egy okosan beosz'ott kerti kezeléshez. nem kell valami nagy számitáj. C<ak egy kis vállalkozás ! Népünk óriási munkát végez ! Szorgalmas és kevés igényű. Munkája ózonban n-m bel'erjes. Szaut, vet, arat. Föteendóit ugy végzi, mint a világuak egy népe sem jobban. De a gabona, bor, széna- termelésen kivül a gazdaság mellékágait mindig csak mellékeinek tartja. A ker;L növényé* kultiválását nz asszonyok ós gyermekekre bízza. Persze olt ahol. Pedig a gazdaságban a mellékkereseti és megélhe'asi forrás melleit nemesekéi}' je'entöségü a kerté-zet sem. Haszuos is," nemes is. Az állattenyésztés és gyiunolcseszet hagyományos maradi-áfával már tok helyütt szakított a magyar nép is. Egyes vidékeknek virágzó marhatenyésztőé sok remény S

iggel biztat. A gazdák udvarán és kert|eiben éviöl-évre nagyobb S'.amban látható szép ós nemes fajú gyümölcsfák a magyír gazdi jobb jövőjének h.1 naihasndá áról susognak szép meséket. A méhészet hasznos-ága sem enóx'/.eu ismeret eu föld a magyar gazda előtt. De a kertészet, a kerti növenj'ek t rmeszté.-ét. még luost is csak asszonyoknak ós gyerekeknek va ó munkának tekiuti. Pedig nagyon fout.os és szükséges kifuz*itus ember, megtanította mindenre, inert nagyon fájt neki, hogy Dusa nem lett fiu, hanem leány. Eü tehát a kúthoz mentem és megmostam a véres orromat, Dusa meg beynent a házba, a szeme pedig igazán ugy fénylett, mint a faket.e macskánké. Én aztán egy hegyes vasdarabot tettem a zsebembe és elhatároztam, hogy betöröm a fejé', mert ha annyiban hagynám a dolgot, szégyen volna az egész osztályunkra. Nem bánom, ha édesapa megint, agj'on is üt érte, legfölebb megszököm hazulról : különben is régi tervem egyszer megszöli ni. Délután elmentem halászni. Nálunk nem szokás horoggal vagy hálóval halászni, mert nálunk csak Pece-árok vau. Az ember leveti csizmáját ós fölgyüri a nadrágját, aztán téidig gázol a vízben és keresgél a kimosott part alatt. A halat, ha ugyan fog az ember, a nadrágja zsebébe t szí mz ember. Hat amint megyek a vízben, hát egyszerre amásik oldalon szembejön velem Dusa. 0 is mezítláb volt s ruháját fölt ül te térdig ós ö is halászott. Eu n~m fogtam még semmit, de ö egy igen szép csíkhalat, fogott. Kivettem a zsebemből a hegyes vasdarabot ós azt mondtam neki : Nos, most meghalsz ! Dusa azonban nem ijedt meg, hanem kidobta a halit a partra, aztán felkapott egy nagy kerek követ és azt moudta : Legyen szerencsém ! Nem akartam megtámadni, mert tudtam, hogy ez a szerb nő mirdenre képes, azért, cselhez folyamodtam, mint az indusvadak szokták és zsebretetiem megint a fegyveremet és nevetve mondtam; hogy hiszen én csak tréfálok ! Erre ö is nevetett és eldobta a nagy követ ós ilyképpeu szólt hozzám: — Ha nkarod, kössünk békét, m-*rt én nem szeretek verekedni, ha n-in muszáj. Nekem talán egy hónapig is nála ok kell lennem, mert ahányszor a guveniáut vagy a s*obaleán3' miait baj volt, mindig egy hónapig tartott otthon a harag és azt. már latom, hogy a húgaiddal nem lehet semmit sem kezdeni, mert azok nyafka libák. De mi ketten jó pajtátok lehelnénk s sok mulatságos dolgot követhetnénk el, ha nem árulkodnál rám. — Jól van, — mondtam — kössünk békét. — Isten téged ugy segéljen ? — kérdezte. — Isten engem ugy segéljen ! — mondtam. — Hát akkor ezentúl jó barátok vagyunk, Azzal hozzám lépett és kétszer m

jgc-ókolt. Igy tör ént, hogy élet-h"lali a szóló » baráiségot ketöt, Üuk, aztán együtt halásztunk a P-ce-árokban, de a szép esik mede* csak egy hitvány kis cigány halat, foghattunk meg. Dusa még nálunk volt, mikor hoazánk jött vadá>Zatra Kein peleil bác-ii. K--U1pelen buciinak furcsa LÜ<kés .szemöldöke van, a i'üjus/.a p^dig hosszan le Óg, mint a tengeri rozmáré a P'iyer-exped ció képein, a ;áráia p-dig olyan itnu-pelyes, mint a ui'séző papé. Kempelen bt>csi semmit sem beszel es mindig olyan arcot csinál, mintha dühös volua. Ez azért v»ű, mert Ő igen bátor ember. Egj'pár esztendővel eze'őtt pi-ziolyduellumban agyonlőtte Suskovics bác i'., aki az édesanyám távoli rokona volt es hkker Sinkovies néni ugy megi|edt, hogy Kzörnyet halt. P iig neia is ö rá lőnek, dr> hát ilyen ijedős az aszszonyuép. Azóta uáluux mindenki nagyrabeciü i Kempe'en bácsit, örülnek, ha elj n, mindig a főhelyre ültetik az éde-m >m* mellé, az urak gyufát adnak neki, ha szí varra akiír gyújtani a nők pedig azt tn< ndjak, hogy érdekes emb-)r. Való igaz, hogy minrlig nagyon bátor arcot csinál. Egyszer láttam, mikor borotválkozott, az áda szappanos volt, de akkor is szigorúan összeráncolta a homlokát. Ha meg iszik e^y Balatoni partok alól cimü, 62 gyönyörű balatonparti verset tartalmazó csinos kiállítású verskötet, Soos Lajos, a Balaton nevezetes poétájától fűzve 1 K. 20 fillér, diszkötésben 2 koionáért kapható: Sujá.nszky József könyvkereskedésében Keszthelyen.