Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-12-11 / 50. szám

1904. december 11. 3 dekelt vezetők és a nagyobb szellemi látókörrel biró fürdővendégek együttesen látnak hozzá a hiányok eltüntetéséhez és a népet nevelik arra a foglalkozásra, amely annak szerencséjét előidézni hivatott, olyan népes lesz egynéhány esztendő elmultával tavasztól őszig a Balaton partja, amilyenről ezelőtt nem is sok idővel az emberek álmodni sem igen mertek volna. Cs. E. Csányi László szobra En nem tudom, de egy pesti lap mondja, hogy Csányi Lászlónak a szobrára valamikor kezdettek pénzt gyűjteni s valamennyicske össze is gyűlt, aztán micden elhallgatott. Nem az ugyneveze't piszkolódásért kell a szónak ezt a fonalát tovább fonnunk, mintha valami gyanús tünettel volna bajunk. Ha kezdette valaki, bizonyosan meg is van a kezdet sértetlenül. S ha senki sem kezdette, akkor még bizonyosabb, hogy a nem tevőt nem lehetett rossz helyre tenni. De akár kezdette valaki, akár nem : a mostani állapot sí semmivel egyenlő. Már pedig nem haszontalan tárgy a Csányi László emlékéről beszélni. Ha, kezdette valaki s félbemaradt : folytatni kell ; ha senki sem kezdette : meg kell kezdeni. A mult nem halál s a halál nem enyészet. Csak a hátunk mögé szorult levegő s a föld alá rejtőzködött gyökér. Az életnek feltétele ez is, az is, Szivünk ebből és táplálkozunk abból. Gj ökér ámult, a nemzet életfájának a gyökere, melyet HZ emlékezésnek a könnyeivel kell öntöznünk, hogy a fa el ne száradjon. EUö sorban gyökeréből táplálkozik a fa. Múlton épül a jövő. »A lelkes eljár ősei sirlakához s gyújt régi fénynél uj szövétneket. « Meg kell becsülni a multat, hogy érdemeljük meg a jövőt. Csányi László egyik fényes alakunk a históriai nagy alakok kőzött. A 48 as zivataros napokban szerepelt s szerepe nem volt az utolsó szerep magyar fajunknak ébrentartására Nem vitte azt a szerepe^, amit Kossuth Lajos vitt, mert azt csak egy ember vihette. De nézzük meg a felhívó szózatjait, melyeket az égő szenvedelem lángja hevített. Magyar hazájához és nemzetéhez szitó láng hevítette szózatjait. Nem hidegebb láng, mint a többi magyar nagy hősöknek és vértanuknak a szivét. Állítsunk emlékszobrot róla. Becsüljük a, multat, hogy megérdemeljük a jövőt. Áldozzunk a múltnak, hogy ne átkozzon meg minket a jövő. Nézzünk háira is hogy láthassunk előre. ÁHitsunk szobrot az emlékének, mely iskola legyen a gyermeknek s templom az öregnek ; hol a csendes emlékezésnek könyével áldozzon a vén s repülő képzeletet teremtsen az ifjú ; szobrot, mely hez elzarándokoljunk, hogy századoknak róla visszaverődött fénysugara felvillanyozza a már már szunnyadó erőnket ; szobrot, hol a művészet a hideg kői ől is meleg lángot löveltet ránk, a fajszeretetuek édesen pezsgő forró hevületét. Állítsunk szobrot róla, egy Csányi képet itt a nyugati Magyarországon, mely oly közel van a nyugati idegene hez. Határkövet állítunk akkor. Borbély György. HÍREK. ' — Személyi hir. Festetics Tassilo gróf ur a mult héten tette le uj hivatalával járó esküjét az udvarnál s a mult éjjel hazajött Keszthelyre. — Megyéspüspökünk kitüntetese. Nagy kiterjedésű egyházmegyénkben, söt annak határain tul is örvendetes visszhangot keltett a királyi kegy legujabb megnyilatkozása, melylyel ő Felsége Hornig Károly báró megyéspüspök ur őnagyméltóságát, egyházmegyénk felvirágoztatása, a közügyek terén kifejtett nagy munkássága, áldozatkészsége s sok más érdemeiért a vaskorona renddel tüntette ki. — A t. Ház megnyitása még késik. 9 re volt tervezve, de valószínűleg holnapra marad. Mintha titkolóznának odafönn. — Immaculata ünnepély. A főgimnázium ifjuságáuak szépen, lélekemelően lefolyt ünnepélye után még tegnap is volt Immaculata ünnepély az irgalmas nővérek zárdájában. A pompásan sikerült szép ünnepély műsora a következő volt : 1. Hadd riadjon énekünk . . . Énekkar. 2. Immaculata. Rostv Kálmántól, szavalta Okenfusz Gabriella. 8. Szeplőtelen fogantatott. Énekkar. 5 Látomás. Melodráma Várady Antaltól. Szavaltft Brüller Margit, az énekreszeket előadta az énekkar. Á Szeplőtelen Szűz ellensége. Rosty Kálmántól. Szavalta Czakó Gabriella. 6. Ének. — Egyházmegyei hir. Gosztonyi László zalacsány i plebánoshelyeftes plébániájára törvényszerüleg investiáItatott. — Királyi kitüntetés. A király Giazer Sándor tapokai gyógyszerésznek, volt városbírónak, a közügyek terén szerzett érdemei elismerésül, a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adomány ózta. — Áilandó választmányi ülés. F. hó 6-én volt az állandó választmány rendes ülése, amelyen a bizottság tagjai a f. hó 12-én tartandó közgyűlés tárgyait készítették elő. Érdekes tárgya volt a Tisza kormány elleni bizalmatlansági nyilatkozat, melyet, egyhangúlag elfogadott a választmány. — A dec. 12-i vármegyei közgyűlésre nagyban folyik az előkészület. Mindenesetre érdekes lesz a 105 pontból álló tárgysorozat 7. pontja, Batthyány Ernő gróf és társainak a kormány elleni bizalmatlansági indítványa ; pro és kontra nagy előkészülések folynak. — Értesítés. Néhai Unterberger Ferenc, a Keszthelyi Ipartestület boldogulo emlékű disztagja a keszthelyi szegénysorsa iparosok segélyezésére tett alapítványának 1904. évi kamatai, az alapitó-levél 3 , illetve 5. pontjai er-'elmében jogosítot tak között 1905-ik óv első napjaiban kiosztatui fognak. Felhivatnak azon ipartestületi tagok, kik ezen alapítvány kamataira igényt tartanak, miszerint ennek elnyerhetése iránti igényeiket az ipartestületi irodában, a h vatalos órák alatt (d. e. 11—12-ig) f. hó 31-ik napjáig bejelentsék. Kik tényleges tűzoltók, vagy azok voltak, előnyben részesü'nek. Keszthelyen, 1904. december hó 8. A kezelőbizottság nevében . Braun Rudolf, ipt. elnök. szüleim belátva, hogy szerelmemért mindenre kész vagyok, végre beleegyeztek s igy visszatértem a katonasághoz. Világosság kezdett agyamban derengeni. Ökölnyi izzadság cseppek csörgedeztek homlokom.ól a gondolatnál, hogy én most alaposau felü'tem egy kát elejtett szónak, melyek egész más valamire vonatkozhattak. Mit tevő legyek ? Bevalljam, hogy min alapul e híresztelés ? De ez esetben célpontja leszek minden csipkelődésnek. Ha be nem vallom, akkor mivel adom magyarázai át, ? Barátom szemei várakozásteljesen, de mégis annyi szeretettel csüngtek rajtam, hogy végre is sz előbbire határoztam elmagamat. Nagyot nyeltem tehát, egyet-kettőt, köhintettem ós valami keservesen elnyögtem a dolgot, de siettem hozzátenni, hogy azután még annyi oldalról hallottam, hogy végre is kétségtelennek tártára. Barátom a magyarázat, végével oly jó izttt kacagott, hogy újból izzadni kezdtem félvén, hogy uton útfélen elbeszéli és nevetségessé tesz. Barátom — szólt még mindig kacagva — azon sóh'se csodálkozzál, hogy azután többektől hallottad, mert csa'i azt hallottad, a mit tőled tudtak meg; az utcán járók mindegyike ilyenkor egy-epy távíró állomás, honnan a gondolat sebességével repül szét az újság. Hogy aztán már többet tudtak végül, mint te, — azon se' csodálkozz; képzeld el, mily óriási utat irt le addig, mig visszakerült hozzád : olyan ez, mint a havasok laviuáója, mely mint jeleutéktelen tömeg indul meg s néhány perc múlva kolosszális tömegével százakut dönt romba, életet semmisít meg. Miu'án pedig ez csak arra alkalmas, hogy a gyengébb nem kezében a pletyka szere'et vádjára véd fegyverül szolgáljon, a férfiak egész összessége nevében ugyon hallgatjuk a dolgot. Dd azért valami módon megtudom, hogy mit, beszélhettek rólunk azok a hölgyek s majd holnsp referálok róla. Elváltunk. Másnap reggel, — midőn Helmeczy Irma éppen a bal fülembe kapaszkodott, az egyik kezével, mig a másiknak félelmesen görbült körmei szemeimnek irányozvák, (szerencsére csak álmomban) iszonyú hangokra ébredtem, melyeket álmos füleimmel mindennek inkább, csak emberieknek nem tartottam. Szinte megrettenve nyitottam fel szemeimet s Dombay Lacit, láttam ágyam mellett egy széken ülve, ki torka szakadtából kacagott, miközben majd az oldalát, majd a levegőben kalimpáló lábait kapkodta kezeivel, ugy hogy a nevotési inger rajtam is akaratlanul erőt vett, s igy hamarosan olyan concertot rögtönöztünk, hogy az ablakon keresztül láttam, a mint a háziasszonyom a szemótiapáttal a kezében megállt az udvaron és szörnyen ijedt arcot vágott Valahogy lecsillapodván, természetesen kérdeztem e lármás derültség okát. Annyit mondhatok — válaszolt barátom, — hogy ekkorát, mely ennyire megfájditotta volna az oldalamat, — még nem nevettem : Először is azok- a hölgyek azt, beszélték, hogy ón visszamentem a katonasághoz ; s tényleg én Irmának mondottam már regebben, hogy szüleim engedékenyebbek s valószínű, hogy visszamegyek. Ezek voltak az én «elejtett szavaim.* Másodszor, most midőn beléptem szobádba, ugy is szörnyen jó kedvem volt; de midőn aztán megláttalak ágyadban keservesen nyögve, kézzel lábbal rugdalózni, elemi erővel tört ki belőlem a nevetés. En pedig az álmomról most már nagyot hallgattam, csak a bal fülemet ás a szemeimet tapintottam meg. Dominkovieh Antal. Balatoni partok alól című, 62 gyönyörű balatonparti verset tartalmazó csinos kiállítása verskötet, Soos Lajos, a Balaton nevezetes poétájától tűzve 1 K. 20 fillér, diszkötésben 2 koronáért kapható: Sujánszky- József könyvkereskedésében Keszthelyen.