Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-12-04 / 49. szám

1904. december 18. BALATONYIDÉK ö. Az egybegyűlt násznép esküvő útin a ple­bániaházban fényes terítékű asztaloknál volt megvendégelve. Nem hiányzott, a ke­délyes toasztak aokaságB. Felhőtlen boldog­ságot kívánunk az uj pírnak. — Karácsonyi vásár. A nagykanizsai keresztény jótékony nőegylet tegnap és ma tartja meg jótékonycélu karácsonyi vásárát. — Országos gazdagyülés. Jövő január, első napjaiban az Országos Magyar Gaz­dasági Egyesület Zalaegerszegen, a me­gyei gazdasági egyesülettel karöltve, or­szágos gazdagyülést tart. — Szép ünnepélyt rendezett a napok­ban az abó lendvai polg. iskola tantestü­lete. Markovics Jánost, ki már 50 éve ta­nít és Iváuyi Andort, ki nyugalomba vo­nul ünnepelték. A Korona szállóban társas vaosora volt., a melyen a» ünnepelteknek számos tanítványa és tisztelője gyűlt össze. Sok köszöntövei üdvözölték őket. — Helyreigazítás. Mult számunkban tévesen irtuk azt, hogy az egyesült ellen­zéket a Keszthelyi Iparoskör üdvözölte. Nem a kör, hanem több független érzelmű polgár üdvözölte őket. — A Zamor felosztása elkészült és a birtokosoknak a megszámozott, parcellák sorshúzás utján jutnak birtokába. Néhány fennmaradt parcellát ma elárvereznek. — Kinevezés. A pénzügyininiszier Ta­labér Lajos keszthelyi adóhivatali gyakor­nokot sdótisztté nevezte ki a pozsonyi m. kir. adóhivatalhoz. — Halálo/ás. Vármegyénk egyik régi derék tisztviselőjét, Czukelter Lajos vár­megyei aljegyzői, súlyos csapás érte. Mult hó 28-án hirtelen meghalt édesanyja, özv. Czukeltei Józsefné Légrádon, a hová uno­kájának látogatására.utazott, Kovács Gyula légrádi jogyzöhöz. Holttestét hazaszállít­t.aUn a gyászoló család c nov, 30-án d. u. tették nyugalomra a rokonok, jóbarátok ós a család nagyszámú tisztelőinek őizinte részvéte mellett. — Gyilkosság. Tamás Ferenc adony­liepyi lakos nemtetszésének adott kifeje­zést 18 éves Róza revü leányának, hogy Samu János (rábatamási, Sopron m. szüle­tésü) legény hozzájár. A leány ezt elmondta a legénynek, ki bossaut esküdött s meg­mondta a leánynak, hogy elteszi az öre­get láb alól. A leány is beleegyezett és mult hó 25. í este 10 órát tűzte ki a le­génynek, ki a mondott idő előtt még, pon­tosan meg is jött. A leány a konyhában •volt, s elrejtette a legényt s bement, meg­nézni, alszik-e már az apja? Ez aludt már, de Mária nevü kisebb nővére nem aludt még. Vártak egy félórát s a leány újra be­ment, de mivel nővére még nem aludt, aaon ürügy alatt, liogy ö egymagában fél, félrehívta. A legény erre bement • az örag embert kéazel megfojtotta. Mire a leányok visszafelé jöttek, már a legény távozóban volt. Róza utána futott a legénynek, a ki­sebbik pedig bement a szobába s feltűnt neki, hogy apja fulladozik. Kétségbeesésében vizet, adott neki, de kihányta s meghalt. Másnap bejelentették a halált s már a te­metés napja is ki volt tüsve, mikor az em­berek suttogni kezdtek s valahogy hama­rosan a csendőrségnek is tudtára esett a dolog, ök firtatni kezdték a dolgot s ha­marosan rájöttek a dologra. A megtévedt leányt és legényt átadták a bíróságnak. A szerelem sötét verem. . . — Ismét a cigányok ! A legutóbb tar­tott sümegi vásárra Pollák Rudolf zalabéri kereskedő elment áruival. Mihályfa ha­tárában egy 8 tagu cigámybanda állította meg ; s mig egy részük Talami űrügygyel szóval tartotta őt, azalatt a ponyvát hátul kivágták s onnan 340 K. értékű ruhát lop­tak ki. Mikor ezt. Pollák észrevette, kiabált a a cigányok elfutottak. O a kocsival utá­nuk. Mire elérte őket, revolverlövésekkel fogadták s erre abba hagyta az üldözést, de Sümegen jelentést tett azonnal a csend­őrségnek. Sikerült a cigányokat még aznap elfogni, a ruhát is megtalálták náluk s őket * törvény kezébe adták. — Váltóhamisítás. A* >uri« bün is­mét az alsóbb osztályban ütötte fel fejét. Bolla József raposkai lakos a »Tapolca és Vidéke« takarékpénztárhoz nyújtott be egy hamisított, 100 K-ás váltót. Később rájöt­tek a dologra s a tettest feljelentették. A hatóiág vette pártfogásába a bűnöst, ki 100 K.-ért nem át,állotta becsületét a sze­métre dobni. — Kirabolt biró Keretye község bí­róját a községi erdőben hat, fegyveres rabló támadta meg az elmúlt héten és a nála levő pénzt elrabol VH, eltűntek. Keresik őket. — Szerencsétlen összeütközés. Gyimótí Lajos, illés Ferenc köveskállai postames­ter kocsiba a postacsomagokat vitte Tapol­cára. Este 7 óra felé, Koromsötétben szembe jött, vele az uton Fodor Elek mindszeut­1c áll ni lakos kocsija s oly szerencsétlenül ütköztek össze, hogy ennek rúdja a postát vivő ló szügyébe hatolt s agyonszúrta. — Az egészség elősegítésére mégis e»ak a régi háztszerek szolgálnak a leg­jobban ! Ugy dr. Szana Sándor az Egész­ség ápolását, tárgyaló folyóiratában a kö­vetkezőket irja : H Halmájolaj még a mos­tani, az orvosi tudományra annyira válsá­gos időben sem vesztette el szerepét. Még ma is kedvelt szer, melybeu gyengélkedő gyermekeknek és felnőtteknek egy tőmé­nyesitett tápszert nyujtuuk kényelmes alakban. A hol a táplálás jobbítását cé­lozzuk, a halmájolaj jó szolgálatokat tesz, — ha eltüretik, mert mikor a hal májolaj az étvágyat megzavarja, akkor mindig megárt,. Ezért különösen fontos, ha lehe­tőleg tiszta és könnyen emészthető hal­májolajat választuuk, mert másként az egész gyógyításnak sikerét veszélyezzük. Ilyen köonyen emészthető, tiszta halmáj­olajuak már hosszn évek soráu át magát., a Maager-féle Gadóoz-halmájolaj igazolta. — Furfangos tolvaj. Neuwald Márkus helybeli asztalosnál lakást fogadott egy ma­gát Tóth Annának nevezett nő. Ott laká­sát arra használta fel, hogy ellopott jósok ruhát, két, arany gyürüt, a azzal odébb állt. Kárvallott jelentést tett a csendőrségnek s az ügyesen vezetett széleskörű nyomozás nemcsak a tolvajt kerítette kézre, de meg­állapította, bogy a tettes álnevet használt. Igazi neve Varga Juli. Az ellopott tárgya­kat megtalálták. — Az első leánykiházasitási egyletnek mai számunkban levő nyílttéri közlemé­nyére felhívjuk olvasóink figyelmét azzal, hogy véleményét függessze fel, mig a tá­madások ellen indított sajtóperben a füg­getlen bíróság nem hoz itél*tet — N«p*>eril művészet! Borult esős őszi nap lévén, újság olvasással töltöm az időt, mely annak dacára, hogy az újságot elejétől végig néztem, oly lassan múlik, hogy a lapot ismét hátulról kezdtem forgatni. Ekkor a ,,Nök Újsága" mellékletében kisebb cikk tűnik a szemembe, mely ama elbeszélés tárgyát képezi, hogy a, kési himzés a géphi tűzéssel iriajdnem teljesen ki lett szorítva, amit megérteni nem birtam. A nemes kézihimzés, mely virágzásának idején remek mü­veket érlelt a festő művészet kiváló alkotásaival egyranga Tolt — gondoljunk csak a csodálatra méltó gobelin munkákra a közép korból, melyek­ből a muzeumokban még ma is egyes darabok láthatók, s melyek a műkedvelő látogatót ma­gukhoz vonnak — tehát a kézi himzés eme mű­vészete, gépszerű munkával el legyen nyomva. Ezen elbeszélés magára vonta érdeklődésemet, s amint tovább olvasom csak bámulatba ejt, hogy a varrógép az, a mely a kézi hímzést ilnyomja. Hogy a holt, merev, csörömpölő varrógép, a mely tudtommal ingek, ruhák és egyébb használati cikkek varrása körül jó szolgálatokat tett, mikép készíthetné e szép mun­kát, csakhamar kíváncsivá tstt és igy elhatároz­tam, hogy a dolog nyittja után járjak. A gon­dolatot tett követte! A mint az újságot félre tettem eszembe jutott, hogy már gyakrabban kaptam füzetecskéket, amelyekben varrógépen való liimzési-tanfolyamokról szó volt. őszintén bevallva, igen kellemes volt reám nézve, hogy az estéli sétámnak célja vala, e így a legköze­lebbi utcákat gyorsan keresztül járván, a Singer Co. varrógép részvénytársaság Nagykanizsa Deák Fsrenc-tér 2. szám alatt levő fióküzlet kirakata előtt állottam meg és néztem a kiállított hím­zéseket. A kirakatban olvasható meghívásnak eleget téve, bamentam az üzletbe, hol egész ha­lom varrógépen készült mühimzést, asztalteritő­ket és futókat, szőnyegeket és függönyöket, ván­kosokat és pouipadourokat, sőt még képeket, arcképekei és tájképeket is vettem szemügyre, a melyeket én — nsm ismervén ai eredetüket — gépnimzéseknek soka nem tartottam volna. És hogyan veit az mind Készítve. A gépies műkö­désnek, amely végtelen sorrendben csak egyfor­mán tud előállítani, semmi nyoma, mert a var­rógép nincs egy bizonyos mintához szerkesztve. Láttam, hogy a varrógépnek csak a munka gyor­sabb végrehajtása jutott, osztályrészül, a himzőnő egyéni tudását azonban sértetlenül hagyja. Az üzletben alkalmazott hölgy a meglepetéit ész­lelhette rajtam, mert szerény hangon kérdezte tflem: „Meglátszik e valamely darabon csaK némi tünete azon jellegnek, melyet a közönség nagy része kellő tájékozottság hiányában, a megve­tendő „gépáru" s/óval szokott Jelezni? Ezen kér­désre az igazsághoz hiven „nera-mel" kellett vá­laszolnom. Már gyakrabban olvastam az újsá­gokban „varrógépen kéizült divatos mühimzósek kiállításáról", de azért jó magam is — dacára an­nak, hogy a hímzések barátnője vagyok -- azok közé tartozom, akik ily kiállítástól távol marad­tak. Hogy mily helytelenül cselekedtem és meny­nyire téves valamit elitélni, amit a szem nem látott, annak az öntudata csak akkor ébredt fel bennem, amikor az üzletet barátságos köszönet­tel elhagytam. Ajánlatos volna, hogy mindazok, akiknek szobájuk belseje nem teljesen közömbös ezen uj művészettől — amely arra van hivatva és alkalmas is arra, hogy népszerüsites3ék — uj örömet és uj buzdulást szerezzenek és azért sür­gősen ajáulom mindazoknak, akik a mühimzés iránt érdeklődnek, hogy a Singer Co. üzleteiben a Síngci- varrógépeken készült munkákat szemé lyesen néssék meg, mers nem fognak onnan elé­gedetlenül távozni. N Y I L T T É R .*) Nyilatkozat. Steiner Bélát és Steiner Kati­cát alaptalanul vádoltam büntetendő cselekmény elkövetésével. Becsület­beli kötelességem tőlük nyilvánosan bocsánatot kérni. Keszthely, 1904. november 27 Braun Jakab. Tájékoztatásul. Az Első Leánykiházasitási Egylet m. SZ, és aunak igazgatósága rövid idő óta 1 céltáblájául szolgál a leggyülölbődőbb ós ( bosszuvágyó támadásoknak, melyek mind­i annyian hazugságoktól, ferdítésektől és | torzításoktól csak ugy hemzsegnek. Méltóságon alulinak tartjuk, hogy ezen támadásokra reagáljunk. Csak annyi szolgáljon tagjainak tájékoztatásul, liogy az Első Leánykiházasitási Egylet m. sz. ke­belében semmi olyas nem történt, ami nyugtalanságra okot szolgálhatna ós hogy ezeu üzelmek tisztán egy rendezett haj szára yezetendők vissza. Üzletmenetünk zavartalau folyásáról különben is látjuk, hogy érdekelt tagjaink, valamiut általában a nagyközönség ily minősíthetetlen támadásokról a helyes íté­letet magának megalkotni tudja. A sajtópert, az egyedüli védelmi esz­közt,, mely ily eletekben rendelkezésre áll, mind ezen támadások ellen, már is folya­matba tettük. Budapest, 1904. nov. 30. LeánykMiaiitási Egriét igazgatósága. •) E rovatbam köilöttekért nsm vállal fs­ltlősséget a Szark. Laptulajdonos Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh János. Kiadó: A szerkesztőség. Piaci gabona árak 1904. nov. 25-én Búza. . . 19 K. 60 fii. Rozs . . . 14 K. 80 fii. Árpa. . . 14 K. 80 fii. Zab . . . 16 K. 40 fii. Kukorica . 16 K. 40 fii. Burgonya . 6 K. — fii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom