Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1904-12-04 / 49. szám
1904. november 6. a Tiszapártból. Vagy megvárják, mig a kerületek emeljenek szót ! Mert ezek « kerületek nem törvényszegésre, hanem törvényhozási* választották meg a képviselő arakat! A nemzet szava (1) A nemzet megszólalt Budapesten és a vidéken. Hivatalosan és nem hivatalosan. Népgyűléseken ós törvényhatósági gyűléseken. Budapest, Kecskemét, Nagyvárad, Kaposvár s számos kisebb-nagyobb város és község hallatta szavát. ítéletet mondott Tisza és Percei fölött. Amit, Tisza akart, elérte. Az egész ország lázban áll és forrong. Zalaegerszeg is megmozdult. Követi majd a vármegye többi városa. Ha mi itt, alszunk is, a világ azért, tovább forog. Tisza ós PerczH cselekedetét jóráhagj'ni nem szabad. Mert aki az alkotmányon rést, üt, az nemsokára ugyanazon keresztül is gázolhat. Oda kell a nemzetnek kiáltani : egy lépést se tovább. Am a jelek utáu Ítélve, Tisza és fanatizált többsége nem fogják a nemzet tiltó szavát meghallgatni. Tovább haladnak a veszélyes lejtőn s azután . . . következik a Ház-feloszlatás és uj választás s folytatódik a parlamenti erőszak a kerületekben. Ha kudarcot vallott az erős kéz a képviselőkön, megpróbálja azt az egyes polgárokon. Jó tehát, próba szerencse. Alkalmasabb idő nem lehetne a választásokra, mint a mostani, ha a választás nem ütköznék a jelen körülmények között az alkotmány tételes rendelkezésébe. Mevt minden pressió dacára sem kapna a kormány többséget. A nemzet minden rétege föl van háborodva Tiszáék ellen. Ha másutt nem is, de arról biztosíthatjuk a kormányt, hogy Zalavármegyében a még bírt 3 maudatumot sem tarthatja meg. A többi balatonvidéki vármegye majd követi Zala példáját. Somogyban egy mandátumot, sem kapnak és Veszprémvármegyéu az egyesült, ellenzék osztozkodhatik. Az uj-párt, Kossuth és néppárt fogja majd a kerületeket megkapni. Nem tebetet.leti, sőt, valcszinü, hogy maga Veszprém városa is cserben hagyja Tisza hű gárdistáját : a nagy apa kis fiát : Horánszki Lajost. Minden pártnak szervezkednie kell, nehogy készületlenül találják a vá'asztások. Tisza ugyanis képes ari'8, hogy minden törvény dacára föloszlatja a Házat, BALATONVIDÉK mert, szerinte a törvény osak forma, amely ha alkalmatlan, hát egyszerűen csak félre kell dobni, akuurátusan ug}', mint a házszabályokat. Ha Tisza és Perczel parlamenti csendőrsége nem boldogul a képviselőkkel, hát mozgósít majd a választásokra hadseregeket. De ezektől nem félünk. A nemzet a jogtörvény és igazság alapján állva nem veszíthet. Ha szemfényvesztésekre ós csábitásokra nem hallgat. Ha a nemzet nagy kincsét, az alkotmányt többre becsüli, mint saját érdekét, vagy egy magyar vicinális vasutat. Számoljanak tehát a polgárok e«rei előre is lelkiismeretükkel. Ne azt nézzék ennek a városnak, vagy amannak a falunak mit igér és mit hoz a kormányjalöltje választási nászajándékul, hanem mi foraul meg szavazatán ! Nagy nemzeti érdekekről van szó ! A nemzet képviselőinek szólás- ós ,alkotmáuyszabadsaga vau kockára téve. Am ha Tisza és alkotmánytipró többsége tovább halad — döntsön a nemzet saját sorsa fölött. Városi közgyűlés. A nov. 26-áu tartott városi közgyűlés ujabban is arról győzött meg, hogy nem vonul be ujabb, modernebb szellem a városháza közgyűlési termébe, a melynek nyomán megindulna végre válahára a cselekvé.®, a munka, fölébredne a város fejlődése és fölvirágzása iránt való érzék. A mi városatyáink a légi dohos rendszer utján haladnak ; nem veszik fontolóra a t. képviselő urak az ő mandátumaik jelentőségét, a melytől a város fejlődése, erősbödése, haladása fűgg. Ha akad is a városatyák fiatalabb gárdája közül egy emelkedettebb szellemű, aki egy-egy gyűlésen a városi atyákat, föl akarja ébreszteni a lethargikus álomból, hálátlan munkára vállalkozik, mert meggyőződik, hogy a közöny, az álom e fészkében nehezen lehet eredménj-t elérni. S igy nem is csoda, ha ilyen, a város javát előmozdítani akaró képviselő szintén visszavonul, belátva azt hogy itt, nem lehet szabad tere a cselekvésre s csak magában hangoztatja: tKelj fel lányzó !» Tehát, t :szte !t városi közönség, vpgye tudomásul, hogy nem lesz villamvilágitás, nem lesz konvertálás,a járdákról szóló városi szabályrendelet sutba tétetett. Szóval : marad a régi rendszer. Mert igy könnyebb is. 3. A gyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be : A napi rend előtt felszólalt interpelláció alakjában, Hoffmann Miksa, a ki kifogásolja, hogy a villamvilágitás ügyében melynek házi kezelésben leendő berendezését a képviselőtestület ezelőtt egy évvel elvileg elhatarozta és bizottságot is küldött ki azon célból, hogy Pápán és más városokban mind a berendezést mind a szerződéseket tanulmányozza, mindeddig mi sem történt. Továbbá még a nyáron hozott ama határozat, hogy a mellékutcákban a járdaközök célszerű módon köveztessenek ki, a Kossuth Lajos-utcát 4—B helyen átjárók szeljék át, eddig nem foganatosíttatott. A járdák rendezésére alkotott városi szabályrendelet az illető háztulajdonosokkal szemben az elmúlt nyár folyamán a legerélyesebb eljárást helyezte kilátásba az elöljáróság és ez eljárásnak anynyiban volt eredménye, amennyiben nagy része a háztulajdonosoknak (már t. i. azok akik akarták) a szabályrendeletnek, megfelelt, de többen — ós nem is éppen a szegénysorsuak — nem respektálták a szabályrendeletet s az e őljáróság szemet huny és nem hajtja végre az erélyes eljárást. Külüuösen fajlalja, hogy a képviselőtestület által kiküldött bizottságnak a városi kölcsön konverziója ügyében szerkesztett jelentése ós javaslata, melyet már f. ó. május 1-ón beterjesztett, az elöljáróság által a képviselőtestületnek be nem terjesztetett. Elnöklő városbíró, a villamvilágitás, járdák utcaátjárókra vonatkozó felszólalásra ugy, ahogy megadta a kielégítőnek épen nem mondható választ, s ezt monda, úogy ezután többet fog tenni az eddigieknél. A konverzióval .szemben azonbau kijelentette, hogy niucs rá szükség. Lénárd Einő képviselő izgatott hangon szólalt fel, liogy ezek nem tartoznak a napirendhez, itt e dolgoknak tárgyalásáról szó nem lehet stb: stb. Csodáljuk a képviselő uinak ezen eljárását akkor, mikor az interpellációnak teljesen igsza van és utóvégre neki is éber figyelemmel kellene kísérni, hogy a hozott határozatok végre is hajtatnak-e ? — neml ogy más jogos felszólalót, is ilyen elbánásban részesít. De csodáljuk a többi képviselőket, is, hogy a felszólalót nem támogntták a teljesen jogos és igazságos ügyben ! A kórházépítés ügyét behatóbban tárgyalták és megbízták Schadl Jánost, hogy tekintettel arra, hogy az első tervet, mely szerint, a kórház 92000 K.-ba kerülne, az illetékes hatóság drágálja, módosítsa ugy, hogy az 70.000 koronából is felépíthető legyen. ü. gyűlés Nagy István, Lénárd Ernő, Beck Sándor, Neumark Béla dr. ós Schadl János tagokból álló bizottságot, küldött ki, azzal az utasítással, hógy járuljon az országos közegészségi főfelügyelőség és a belügyminiszter elé, mutassa be mindkét tervet ós jelentse, hogy e város csak 50000 koronával rendelkezik s kérjék, engedjék meg, hogy a hiányzó összeg törlesztése ós kölcsönkamatai a kórház óvi költségvetésébe fölvétessenek, vagyis a napi ápolásidijak az említett, kamatok betudásával állapíttassanak meg, annyival is inkább, mert a város az 50000 K. tőkén kivül kórházi felszerelés ós forgalmi tőke cimén még 20000 koronával hozzájárul. Jegyző felolvasta a megyei építési szabályrendelet 21. § át. A közgyűlés a §. alapján Keszthelyt városi jellegű községnek nyilvánította s utasította az elöljáróságot., hogy a község kataszteri térképét szerezze bo melybe az épitési vonalak beliuzandók e §. értelmében. Zalamegye alispánjának bemutatott átiratára, a közgyűlés kimondotta, hogy a város mint erkölcsi testület a Zalamegyei gazdasági Egyesület tagjai sorába lép. Nem terheltem a gyermeket, kérdésekkel még csak neve után se tudakozódtam, hanem elsiettem vele. Csakhamar a beteg szobájában voltam és a lázas megfagyott arcban fölismertem Cselényinét, — Ováry Paulát! 0 is megismert engem. Midőn betegségét fölismertem, világosan állott előttem, hogy nem menthetem meg őt s e tudat borzasztó volt nekem. O is tudta szt és csak arra kért, tegyek meg minden lehetőt, hogy néhány évig élhessen még férje s gyermekei hörében. Képzelhetik, hogy minden eszközt fölhasznál am és mégis — mégis meghalt két év mu'va 1 Bár tudom, hogy minden lehetőt megtettem, sőt talán még lehetetlenségeket is műveltem érte, mégis sokszor vett rajtam erőt a nyugtalanság, hogy vájjon nem mulasztottam-e el valamit, ami életét meghosszabbithatta volna még néhány hónappal ? És az éjjel álmomban láttam őt, ugy, mint legelőször: mosolyogva, vidáman, megnyugtatolag beszólt hozzám, hogy ő nem kivánt már tovább élni ; sokat szenvedett é9 most boldog, hogy elmehetett messze, messze . . . Fölébredve utána gondoltam á'moni' nak. Alom volt csak, de mégis oly csodálatos nyugtalanságot éreztem. Délután kijöttem a sírjához, de itt oly békés, oly csöndes volt minden, hogy teljesen megnyugodtam. Sírjáról egy virág hullott lábaimhoz; az utolsó talán a mi ez őszön még a siron nyillott ós ugy éreztem, mintha e virág, a szellő sóhajtása, a búcsúzó nap, ez mind üdvözlet volna tőle . . . * * Az orvos arcán csendes megnyugvás látszott és én meghatva néztem fivéremmel a mint egy könny hullott] szeméből a kis virágra. Elgondolkoztam. Vájjon a keserű, vagy az édes visszaemlékezésé volt-e ez a könnycsepp ? I m i. —— - — fi I ff I B jj-vjotiuüüi y, jjaiawu (Jeti u ca nui 11 y caci ui x Kepes Isvelezo-lapok Keszthely, Balatonpart és környékéről rendkivüli nagy válazeitók könyv- és papi kereskedésében Sujánszky József köny v" és p a"""
