Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-12-04 / 49. szám

1904. november 6. a Tiszapártból. Vagy megvárják, mig a ke­rületek emeljenek szót ! Mert ezek « kerü­letek nem törvényszegésre, hanem törvény­hozási* választották meg a képviselő arakat! A nemzet szava (1) A nemzet megszólalt Budapesten és a vidéken. Hivatalosan és nem hivata­losan. Népgyűléseken ós törvényhatósági gyűléseken. Budapest, Kecskemét, Nagyvárad, Ka­posvár s számos kisebb-nagyobb város és község hallatta szavát. ítéletet mondott Ti­sza és Percei fölött. Amit, Tisza akart, el­érte. Az egész ország lázban áll és forrong. Zalaegerszeg is megmozdult. Követi majd a vármegye többi városa. Ha mi itt, alszunk is, a világ azért, tovább forog. Tisza ós PerczH cselekedetét jóráhagj'ni nem sza­bad. Mert aki az alkotmányon rést, üt, az nemsokára ugyanazon keresztül is gázol­hat. Oda kell a nemzetnek kiáltani : egy lépést se tovább. Am a jelek utáu Ítélve, Tisza és fa­natizált többsége nem fogják a nemzet tiltó szavát meghallgatni. Tovább haladnak a veszélyes lejtőn s azután . . . következik a Ház-feloszlatás és uj választás s folytató­dik a parlamenti erőszak a kerületekben. Ha kudarcot vallott az erős kéz a képviselőkön, megpróbálja azt az egyes polgárokon. Jó tehát, próba szerencse. Alkalmasabb idő nem lehetne a vá­lasztásokra, mint a mostani, ha a választás nem ütköznék a jelen körülmények között az alkotmány tételes rendelkezésébe. Mevt minden pressió dacára sem kapna a kor­mány többséget. A nemzet minden rétege föl van háborodva Tiszáék ellen. Ha má­sutt nem is, de arról biztosíthatjuk a kor­mányt, hogy Zalavármegyében a még bírt 3 maudatumot sem tarthatja meg. A többi balatonvidéki vármegye majd követi Zala példáját. Somogyban egy man­dátumot, sem kapnak és Veszprémvárme­gyéu az egyesült, ellenzék osztozkodhatik. Az uj-párt, Kossuth és néppárt fogja majd a kerületeket megkapni. Nem tebetet.leti, sőt, valcszinü, hogy maga Veszprém városa is cserben hagyja Tisza hű gárdistáját : a nagy apa kis fiát : Horánszki Lajost. Minden pártnak szervezkednie kell, nehogy készületlenül találják a vá'asztások. Tisza ugyanis képes ari'8, hogy min­den törvény dacára föloszlatja a Házat, BALATONVIDÉK mert, szerinte a törvény osak forma, amely ha alkalmatlan, hát egyszerűen csak félre kell dobni, akuurátusan ug}', mint a ház­szabályokat. Ha Tisza és Perczel parlamenti csend­őrsége nem boldogul a képviselőkkel, hát mozgósít majd a választásokra hadserege­ket. De ezektől nem félünk. A nemzet a jogtörvény és igazság alapján állva nem veszíthet. Ha szemfényvesztésekre ós csábi­tásokra nem hallgat. Ha a nemzet nagy kincsét, az alkotmányt többre becsüli, mint saját érdekét, vagy egy magyar vicinális vasutat. Számoljanak tehát a polgárok e«­rei előre is lelkiismeretükkel. Ne azt néz­zék ennek a városnak, vagy amannak a falunak mit igér és mit hoz a kormányja­löltje választási nászajándékul, hanem mi foraul meg szavazatán ! Nagy nemzeti érdekekről van szó ! A nemzet képviselőinek szólás- ós ,alkotmáuy­szabadsaga vau kockára téve. Am ha Tisza és alkotmánytipró többsége tovább halad — döntsön a nemzet saját sorsa fölött. Városi közgyűlés. A nov. 26-áu tartott városi közgyű­lés ujabban is arról győzött meg, hogy nem vonul be ujabb, modernebb szellem a vá­rosháza közgyűlési termébe, a melynek nyomán megindulna végre válahára a cse­lekvé.®, a munka, fölébredne a város fejlő­dése és fölvirágzása iránt való érzék. A mi városatyáink a légi dohos rendszer ut­ján haladnak ; nem veszik fontolóra a t. képviselő urak az ő mandátumaik jelentő­ségét, a melytől a város fejlődése, erősbö­dése, haladása fűgg. Ha akad is a város­atyák fiatalabb gárdája közül egy emel­kedettebb szellemű, aki egy-egy gyűlésen a városi atyákat, föl akarja ébreszteni a lethargikus álomból, hálátlan munkára vál­lalkozik, mert meggyőződik, hogy a kö­zöny, az álom e fészkében nehezen lehet eredménj-t elérni. S igy nem is csoda, ha ilyen, a város javát előmozdítani akaró képviselő szintén visszavonul, belátva azt hogy itt, nem lehet szabad tere a cselek­vésre s csak magában hangoztatja: tKelj fel lányzó !» Tehát, t :szte !t városi közön­ség, vpgye tudomásul, hogy nem lesz vil­lamvilágitás, nem lesz konvertálás,a járdákról szóló városi szabályrendelet sutba tétetett. Szóval : marad a régi rendszer. Mert igy könnyebb is. 3. A gyűlés lefolyásáról a következők­ben számolunk be : A napi rend előtt felszólalt interpel­láció alakjában, Hoffmann Miksa, a ki ki­fogásolja, hogy a villamvilágitás ügyében melynek házi kezelésben leendő berende­zését a képviselőtestület ezelőtt egy évvel elvileg elhatarozta és bizottságot is kül­dött ki azon célból, hogy Pápán és más vá­rosokban mind a berendezést mind a szer­ződéseket tanulmányozza, mindeddig mi sem történt. Továbbá még a nyáron hozott ama határozat, hogy a mellékutcákban a járdaközök célszerű módon köveztes­senek ki, a Kossuth Lajos-utcát 4—B he­lyen átjárók szeljék át, eddig nem foga­natosíttatott. A járdák rendezésére alkotott városi szabályrendelet az illető háztulajdo­nosokkal szemben az elmúlt nyár folya­mán a legerélyesebb eljárást helyezte ki­látásba az elöljáróság és ez eljárásnak any­nyiban volt eredménye, amennyiben nagy része a háztulajdonosoknak (már t. i. azok akik akarták) a szabályrendeletnek, megfe­lelt, de többen — ós nem is éppen a sze­génysorsuak — nem respektálták a szabályrendeletet s az e őljáróság szemet huny és nem hajtja végre az erélyes eljá­rást. Külüuösen fajlalja, hogy a képviselő­testület által kiküldött bizottságnak a vá­rosi kölcsön konverziója ügyében szerkesz­tett jelentése ós javaslata, melyet már f. ó. május 1-ón beterjesztett, az elöljáróság ál­tal a képviselőtestületnek be nem terjesz­tetett. Elnöklő városbíró, a villamvilágitás, járdák utcaátjárókra vonatkozó felszólalásra ugy, ahogy megadta a kielégítőnek épen nem mondható választ, s ezt monda, úogy ezután többet fog tenni az eddigieknél. A konverzióval .szemben azonbau kijelentette, hogy niucs rá szükség. Lénárd Einő képviselő izgatott hangon szólalt fel, liogy ezek nem tartoz­nak a napirendhez, itt e dolgoknak tár­gyalásáról szó nem lehet stb: stb. Csodál­juk a képviselő uinak ezen eljárását akkor, mikor az interpellációnak teljesen igsza van és utóvégre neki is éber figyelemmel kellene kísérni, hogy a hozott határozatok végre is hajtatnak-e ? — neml ogy más jo­gos felszólalót, is ilyen elbánásban része­sít. De csodáljuk a többi képviselőket, is, hogy a felszólalót nem támogntták a tel­jesen jogos és igazságos ügyben ! A kórházépítés ügyét behatóbban tár­gyalták és megbízták Schadl Jánost, hogy tekintettel arra, hogy az első tervet, mely szerint, a kórház 92000 K.-ba kerülne, az illetékes hatóság drágálja, módosítsa ugy, hogy az 70.000 koronából is felépíthető le­gyen. ü. gyűlés Nagy István, Lénárd Ernő, Beck Sándor, Neumark Béla dr. ós Schadl János tagokból álló bizottságot, küldött ki, azzal az utasítással, hógy járuljon az or­szágos közegészségi főfelügyelőség és a belügyminiszter elé, mutassa be mindkét tervet ós jelentse, hogy e város csak 50000 koronával rendelkezik s kérjék, engedjék meg, hogy a hiányzó összeg törlesztése ós köl­csönkamatai a kórház óvi költségvetésébe fölvétessenek, vagyis a napi ápolásidijak az említett, kamatok betudásával állapíttassa­nak meg, annyival is inkább, mert a város az 50000 K. tőkén kivül kórházi felszere­lés ós forgalmi tőke cimén még 20000 ko­ronával hozzájárul. Jegyző felolvasta a megyei építési szabályrendelet 21. § át. A közgyűlés a §. alapján Keszthelyt városi jellegű község­nek nyilvánította s utasította az elöljáró­ságot., hogy a község kataszteri térképét szerezze bo melybe az épitési vonalak be­liuzandók e §. értelmében. Zalamegye alispánjának bemutatott átiratára, a közgyűlés kimondotta, hogy a város mint erkölcsi testület a Zalamegyei gazdasági Egyesület tagjai sorába lép. Nem terheltem a gyermeket, kérdé­sekkel még csak neve után se tudakozód­tam, hanem elsiettem vele. Csakhamar a beteg szobájában voltam és a lázas meg­fagyott arcban fölismertem Cselényinét, — Ováry Paulát! 0 is megismert engem. Midőn beteg­ségét fölismertem, világosan állott előttem, hogy nem menthetem meg őt s e tudat borzasztó volt nekem. O is tudta szt és csak arra kért, te­gyek meg minden lehetőt, hogy néhány évig élhessen még férje s gyermekei hö­rében. Képzelhetik, hogy minden eszközt fölhasznál am és mégis — mégis meghalt két év mu'va 1 Bár tudom, hogy minden lehetőt megtettem, sőt talán még lehetetlensége­ket is műveltem érte, mégis sokszor vett rajtam erőt a nyugtalanság, hogy vájjon nem mulasztottam-e el valamit, ami életét meghosszabbithatta volna még néhány hó­nappal ? És az éjjel álmomban láttam őt, ugy, mint legelőször: mosolyogva, vidáman, megnyugtatolag beszólt hozzám, hogy ő nem kivánt már tovább élni ; sokat szen­vedett é9 most boldog, hogy elmehetett messze, messze . . . Fölébredve utána gondoltam á'moni' nak. Alom volt csak, de mégis oly cso­dálatos nyugtalanságot éreztem. Délután kijöttem a sírjához, de itt oly békés, oly csöndes volt minden, hogy teljesen meg­nyugodtam. Sírjáról egy virág hullott lábaimhoz; az utolsó talán a mi ez őszön még a siron nyillott ós ugy éreztem, mintha e virág, a szellő sóhajtása, a bú­csúzó nap, ez mind üdvözlet volna tőle . . . * * Az orvos arcán csendes megnyugvás látszott és én meghatva néztem fivérem­mel a mint egy könny hullott] szeméből a kis virágra. Elgondolkoztam. Vájjon a keserű, vagy az édes visszaemlékezésé volt-e ez a könnycsepp ? I m i. —— - — fi I ff I B jj-vjotiuüüi y, jjaiawu (Jeti u ca nui 11 y caci ui x Kepes Isvelezo-lapok Keszthely, Balatonpart és környékéről rendkivüli nagy válaze­itók könyv- és papi kereskedésében Sujánszky József köny v" és p a"""

Next

/
Oldalképek
Tartalom