Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-23 / 43. szám

1904. október 23. esetleges választás rémei nem zavarták meg. De mégis vannak emez Ígéreteknek — napfoltjai ; jó meteorológusunkkal szólva úgynevezett csomópontjai. Eme csomópontok azonban kivétele­sen igen szelid természetűek, záport és vihart nem jelentenek. Mert a miniszterel­nöki Ígéretek a világ legjámborabb és leg­t.ürelmesebb népének adattak, a sérelmet és protestációt nem ismerők — a türel­mes katholikusoknak. Elég nekik, sőt igen örvendenek ha évenkint egyszer katholikus nagygyűlésre összejöhetnek, ünnepi fogadtatásokban részt­vehetnek, a fehér asztalnál ékes dikciókat mondhatnak néha napján különösen a sáto­ros ünnepeken templomba is eljuthatnak s a nekik tett szép ígéretek jóreménység­fokánál a liftalom édes árnyábau megpi­henhetnek. — Mindennek dacára az Ígéret még is csak ígéret marad. Pedio a miniszterelnök ur székfog­o o lalójábpn katholikus kormányzottainak is szép hozományt helyezett kilátásba — a kath. önkormányzat képében. Szép szám­mal, ugy tiz milliónyian vannak, kik en­nek a szép ígéretnek beváltását most már kissé türelmetlenebbül várják. Kérdezős­ködni is kezdtek az Ígéretek sorsa után s a kultuszminiszter ur cs'ilapitó igéreter. tett. Az autonómiai tervezet immár a ma­gas püspöki kar előtt fekszik. Megnyug­tató tudat ez. De mi lesz azulán, ha ismét visszajut a miniszteri büróba? Nem felejtik-e megint, évekre ott ? Mert minden, a mi ennek a türelemben határt nem ismerő néprétegnek óhaját, kívánságát vagy jogos követelését illeti, kiáHhatatlanul íatsu tempóban, szinte csi­galépéssel képesek előhaladni. Most már szinte alig tanácsos kér­dést tenni, hogy tulajdonkép mi lesz ? Tartunk tőle, hogy amilyan dodonai jósdai feleletet kapunk, miufc minővel a miniszterelnök ur a parlamenti reform dol­gában örvendeztette meg a türelmetlen­kedni kezdő ellenzéki korifeusokat: bogy igenis, ha lehet, talán még ennek a t. Háznak életében megoldható lesz a vá­lasztási reform, ha t. i. jól viselik magu­kat a tisztelt hónatyák ! Am't egyetlen, még a nagy szabad­elvű párt sem óhajtott igazában — a Ház­szabályreformot — a miniszterelnök ur automobil gyorsasággal kiváuja letárgyalni. BALATONVIDÉK A katholikusoknak igért autouomiát minden párt mágáévá tette — megadását kiváuja, méltányosnak ós igazságosnak tartja —Ttöle nem idegenkedik egyik fele­kezet sem s ez az úgyszólván közkívánatra adott igéret, mégis még mindig, annyi óv munkája után is csak ígéret. Arra kéi*­nők a miniszterelnök urat a nemzet éle­tébe vágó fontos kérdések elintézése után, hogy a liázszabályrevizió helyett tárgyal­tassa le a katholikus autouomia ügyét, s mi biztosithatjuk, uem lesz obstrukció s Ouagyméltósága erős kézzel, nyugodtan és biztosan kormányozhat tovább. H í R £ K. Előfizetőinket, kiknek előfizetése szep­tember hó végével vagy már előbb lejárt és még nem újítottak meg, bizalommal felkérjük, hogy a megújítást eszközölni szíveskedjenek. A t>BALA TON VIDÉK* kiadóhivatala. — Személyi hir. Festetics Tassilo gróf ur a mult hét szerdáján Wienbe utazott, onnan pedig Csehországba megy, honnan c»ak a jövő héten tér vissza Keszthelyre. — Szanatóriumi hölgybizottság. Lu­kács békési főispán sajátkezű levélben kéri fel azon hölgyeket, kiket a szegény tüdő­betegek gyógyítására alapítandó szanató­rium ügyében munkatársaiul óhajt meg­nyerni egy állandó bizottság szervezése ér­dekében. Hisszük, hogy akiket fölkérnek, azok a nemzetet s az emberiség oly nagy részét pusztító vész elleui küzdelemben hű­séges munkatársai lesznek a legnemesebb munkában s az ügyet itt is elő fogják se­gíteni. — Orgonahangverseny. Pénteken, f. lió 28 áu lesz az uj orgona átadása, melyre a gyáros is, Angster József, megérkezik Pécsről. Az orgona megvizsgá'ására Eck­hardt Antal karnagy még Szupper Alfré­det, a prémontrei-reud csornai karmesterét, a hírneves zenészt is meghívta, s ez alka­lommal orgonafcangverseuyt is íeudezuek. A részletes programmot a hangverseny nap­ján fogják kiosztani. Kezdete délután 5 órakor. 3. — A gazd. tanintézet kebelében fenn­álló egyesületek tisztikarát f. hó 17-én vá­lasztotta meg az ifjúság Czakó Béla igaz­gató elnöklésével. Ifjúsági s egyúttal a t Segítő egyesület< elnöke Büchlbauer Lajos III. é. b., alelnöke Faragó István II. é. h. Választmányi ta­gok : Bokrossy JViktor,! Haiuczman Ká­roly Imre István, Vajda Ferenc III., Fe­kete Gyula, Nagy Lajos, Soós Ferenc, Palanátsky György II., Hevessy Kálmán, Aprily és Wmdisck I. éves hallgatók. — Georgicon gazdasági egyesület. Elnök Bok­rossy Viktor III. é. h.'Választmányi tagok : Országh Emil, Matisz László, Otvald Károly, Tóth Elemér JII., Taliáu István, Laucsek Sándor, Kozáry Ferenc, Szepessy József II.. Lesták, Kocsis ós Windisch I. é, hall­gatók. — Deák Ferenc könyvtár egylet. El­nök Barabás László III. é. h. Választmá­nyi tagok : Hninczman Károly, Mészáros Ferenc, Geiger Sándor, Branovacsky István III., Laucsek Sándor, Bózsinr* Rezső, Soós Ferenc. Kurcz L- jos II., Kocsis, Békefi, Lesták I. é. hallgatók. — Becsületbíróság. El nök Weiudl Rezső III. é. li. Választmá­uyi tagok : Büchlbauer Lajos, Mihályi László, Takács Mihály, Haiuczman Károly (póttag) III., Farngó István, Palanátsky György, Fekete Gyula, Eördögh Zoltán (póttag) II., Somogyi Gyula, Kocsis, Win­disch (póttag) I. ó. h. — Vigalmi bizottság. Elnök Czuppon Káról}' III. é. h. Választ­mányi tagok : Szalay Dezső, Knefély Ödön, Szlepka János III., Nagy Lajos, Pázsit István, Palanátsky Györg}- II., Aprily, Kocsis I. é. hallgatók. — Kinevezés. A pécsi ítélőtábla el­nöke Gyarmathy Miklóst a pécsi kir. ítélő­tábla kerületébe segélydijjas joggyakor­nokká nevezte ki. — Megyebizottsági tagok választása Tapolcán. Tapolcán folyó hó 20-án ejtetett meg Fischer Gyula dr., Tus Antal és Horváth Jenő megyebizottsági tagok mandátumok lejárta folytán három uj tag­nak a választása, mely alkalommal Fischer Gyula dr. 125, Deák Jenő dr. 165 és Tus Antal 84 szavazattal törvénj'hatósági bi­zottsági t»gokul megválasztattak. — Áthelyezés A val'ás- és közokta­tásügyi miniszter Csapó Kálmán toroutál­megyei ós Szabó Bertalan zalamegyei kir. segédtanfelügyelóket jelenlegi minőségük­ben kölcsönösen áthelyezte. Tamás (liallgat.) Tilía: No mondd! Tamás í Igaz poéta már csak ily bolond ! Az ész hazát fejében nem keres S a gondolatja még se végletes ! Tilla : (lelkesülten.) A mit gondol, abból az eszme kél, A mely sirján tul ő helyette él . . . Erzi azt még a sirja méjyiben . . . {gúnnyal) E bölcselkedéssel még hová futsz ? Éhen vesznek a filozófusok, Ha ö helyettük én gondolkodom ! Tamás : {hirtelen.) Hadd bölcselkedjem mézes ajkadon . . . Keblemre jer . . . ölelj ! Tilla : Hogy megbomolj ? Tamás : IIn szép lányka te környékezel, Arany szót ültet ajkamra e kebel S akkor, ó nem lehetek komoly . . . Tilla : {gúnnyal.) 0, itt az ősz ... A rimbimbók fakadnak : Verset mondok . . . Tedd el majd jó ma­(gadnak: J1 tráfikos leányhoz. Ugy vártam már az ősznek érkezését, A forró nyárnak sírba tételén . . . És most, hogy itt van, fűzfa sipok szólnak, S mint burján nő a sok-sok költemény . . . A versnek lába télviz idejében, Lefagy, miként kökény, ha dór osipi . . . De jó Pegázon felnyergelve immár S önhöz versem galoppban elviszi . . . Es átugorva boltjuk küszöbfáját Poétikusan egy nagyot nyent . . . S lakkcipöje picinyke sarkához L°teszi hő szerelmi rimeit . . . Ha ez seui használ, versem szép leánya, Halál leszeu sötét menyasszonyom Elszívom majd trafikja sok szivarját S rövid szivar fog nyilni asiromon .. . {közben megáll) Tamás : E rimrakásnak roppant szelleme Ezer költőnek jól elkellene ! De most egy csókot, csókot szaporán, Hadd faljam le a móznok biborán . . . Tilla, {felpattanva.) Ha sok dalodban piros ajkamat Mézzel kened, neked a méz kell csak, Ugy menj, kotródj, te csúf, a kas felé. . . . Tamás: {Tillára célozva.) Voltam, deQmegcsipett nagyon a méh! Tilla : {Bosszúsan, -pózzal.) Hát méh vagyok? akkor fnlláukomát Is érezd, ám épségbeu a fogad,, Tudom, maradni Bem fog . . . Tamás : {Tillára célozva.) Nem hiszem ; Tilla : {Bosszúsan, pózzal.) No ezt se mondta nékem senkisem ! Megállj gonosz, papucsba tartilak ! Tamás : De én sem leszek mindig hallgatag I Tilla: Bosszúsan, pózzal.) Fésű helyett a körmömet kapod ! Tamás ; (Tillára célozva.) Nem viselek majd hosszú hajzatot 1 Tilla : (Bosszúsan, pózzal.) Kabát helyett, a hátad porolom ! Tamás: {Tillára célozva.) S a taktust rímbe én korbácsolom ! Tilla : (Bosszúsan, pózzcd.) Az asztallábhoz foglak kötui ón ! Tamás : Xantippe hozzád angyal, te szirén ! Naqy szünet. Egymásnak hátat fordítanak. Tilla : {végre lassacskán Tamás mögé megy, vállán átdugja fejét és édesdeden mondja) Es mindennap . . . elsózom ... a levest. . . Tamás: {Hirtelen megfordul, megöleli, meg­csókolja Tillát, nagy hévvel) Igen ! Igen ! Mindennap tedd meg ezt! Nagy Béla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom