Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-08 / 19. szám

1904. május 1. BALATONVIDÉK 3. a mi minisztereink szaladgálnak Wienbe, nem a németekéi Budapestre. A vasúti sztrájk alatt bezárt országgyűlési időszakot, p-idig újra megnyitják, de csak azért, liogy megválassza a delegátusokat, s azután újra pihenés ; sőt., hajói viselik magukat a képviselők, Tisza bácsi haza is ereszti őket va ációra. Hajh, mert nagy dolog is az a hatalom ! De a Halál azt mondja: csitt ! . . . És elnémul minden ; még a természet is elnémul, mikor a Halál Angyala végigrepül a földön. Oh Enyészet, oh Elmúlás, de szörnyű a te hatalmad ! A pacairta csattogó danája ép ugy elnémul nyomodon, mint a költő éneke, s n munkás csákányát, annak vasmarkából ugyanazon könnyedséggel csavarod ki, mint a reszkető agg kezéből az irótollat . . . Egy ragyogó meteor aludt ki a haza egén a te egyetlon lehelletedre. oh örök törvény oh Halál : meghalt Jókai. Magyar embernek többet mondani nem kell, tudja mit veszteti ! Mig itt náluuk egyesével válogatja a legszebb kalászt a halál, ugyancsak két kézzel arat messze Ázsiában. 0 is siet, de a japánok i» sietnek. Öt. napi véres harc árán elfoglaltak egy erős orosz hr daliást, megvertek egy orosz sereget, Port-Arthui t eltorlaszolták a tenger felől ugy, hogy hajó se be, se ki, egy másik erős oro^z hadállást szorongatnak, az orosz sereget beljebb nyomják, az óriási Kiuát megmozgatják : iine egy rövid idő munkája! Valószínű, hogy ugy jámak ugyan, mint a boérok annak idején, de Oroszország is felsóhajthat majd Pyrrhussal: >Még egy ilyen győzelem, ós veszve vágyok.« Halálküzdelmüket a japánok érdekessé teszik, de életüket olcsón uem adják ! Értekezlet a Balaton felszínének szabályozása ügyében. Jó jel. A gazdák érzik, hogy mozogniok kell és mozognak is érdekeik védelmében. A Balaton felszínének szabályozása ügyéi en a zalai és a somogyi érdekeltség május hó 1 én, vasárnap, d. e. 10 órakor Keszthelyen a városháza tanácstermében megtartotta jó előre hirdeiett értekezletét, Igen látogatott volt, hanem érdekes és lendüleies ÍM. Nem is csoda, hisz az anyagi érdekeltség legfájóbb része a mai nehéz viszonyok között nemcsak z iparosnak, — hanem a gazdaközönségnek is mely pedig mindenkor gerince volt ennek az országnak. E miatt, azután nemcsak sok gazda vett. részt & gyűlésen, hanem Hertelendy Ferenc főispán is, a gazdák ügyeinek igazhivő harcosai és érdeméül irjuk fel azt, amiben soha nem is kételkedtünk : hogy igazát érezvén, könnyű szerre! és alap ;san cáfolt nagyszabású be.-zédében azokra a vádakra, a melyeket ellene hangoztattak azon alkalomból, hogy a Balaton felszínének szabályozási ügyében ő vezette a somogyi ós a veszprémi érdekeltséget. Bennünket ez esetben különösen az érdekel, hogy a tárgyilagosság napvilágot látott a főispáni beszédben es ezzel a zalai parti és más érdekeltségek is elismerni kénytelenek régi álláspontunkat e; ügyben, azt t. i , hogy a Balaton szintjének megállapítását nem lehet egyoldalú nézőpontok szerint, megoldani, hanem ebbe beit szólnak a gazdák, a fürdőtelepek érdekei éi a hajózás is D» persze erről ezelőtt nem lehetett volna értekezni a nélkül, hogy »ellenség« hírébe ne keveredett volna az iró. De más szempontok is érdekesek, amelyek ez érdemben felvethetők. Például : Igaz-e az, hogy az a tenger-viz, — Sió zsilip által csakugyan ugy szabályozható, mint az óhaj tátott, az értekezleten ? Képes-e a zsilip levezetni annyi vizet, amenynyit óhajtanak és ugy, hogy az áradások huzamosak ne legyenek ? S ha levezeti, akkor az a nádas, kákás sással benőtt terület.!. lesz-e rét. ? A Duna vízállása nem befolyásolja-e e dolgot ? Fog-e annyi hasznot nyújtani a gazdák összességének, mint amekkoráról beszéltek ? Fog-e az jó szénát, adni és emeli-e valóságban a marhatenyésztést? Ily mértél, ben, mint. amily mértékben károsítja a fürdőtelepekbe befektetett óriási összegeket, amelyektől pedig azt, hogy nemzeti vagyout, képeznek, ép ugy nem lehet megtagadni, mint a gazdák birtokaitól. De hogy a legkülömbözőbb érdekeltség igazságait befogadhassák az ügyben Ítéletet, alkotni hivatottak : kétségtelenül helyes cselekedet volt a gyűlés megtartása, mert. előiskolául szolgál arra a nagy gyűlésre, melyet ez éidemben a töldmüV' lési miniszter ur Ö Exoellentiája tartatni Óhajt. Abban tökéletes igazságot látunk, hogy a gazdaközönség előbbi rétjei és legelői megkíméltessenek a vizáradástól, mert igaz az, hogy sok rét, sok mirha is. Ez képezi a gazda jövő izmosodását, pedig erre alaposan rászolgált az alacsony gabonaárak, fillokszéra, olaszbor és sok más által sújtott gazdatársadalom ezen a valaha sok boldogságot látott országrészen. * * A gyűlés lefolyása a következő volt: Dezsényi Árpád dr. a Festetics uradalmak főlitkára az értekezletet megnyitotta és tudatta, hogy a somogyi és a veszprémi érdekeltség nagy mozgalmat iuditott a Balaton felszínének emelése érdekében. E mozgalomból kifolyólag memorandummal járultak a földművelési minister elé, a ki a Balaton vízállásának megvitatása céljából, a balatonparti összes érdekeltséget egy junius havában, Balatonfüreden tartandó értekezletre fogja meghívni. — Miután az ügy, éppen ugy érdekli a zalaiakat, mint a szomszéd vármegyebelieket : kéri az értekezletet, hogy ez ügyben állást foglaljon és felhívja a megjelenteket, hogy véleményeiket adják elő, előzőleg azonban elnököt és jegyzőt válasszanak. Elnöknek az értekezlet Dr. Dézsányi Árpádot ; jegyzőül : Bognár Imre v. jegyzőt választotta meg. Miután elnök az elnöki széket elfoglalja, felkéri Schwarc Zsigmond dr. keszthelyi ügyvédet, az értekezlet céljának ismertetésére Scliwarc dr. ezután tüzetesen ismerteti ugy a fürdőtelepeknek a vizszin^emelése tárgyában indított mozgalmát, mint a Baross-féle ministeri rendeletet, mely az érdekeltséggel egyetemben megállapította a viz magasságát. E megállapodásról azután kimutatta, hogy a zalai rész érdekeit nem szolgálta, mert a viz folyton emelkedett é> a Festetics gróf tulajdonát képező birtokon, mely kisgazdák bérlete alatt áll, 25.000 kat. holdat öntött el a viz. Tömörülést ajánl. Azután vette át a szót Zalavármegye főispánja és örömének adott kifejezést a felett, hogy az értekezleten az előzményeket megismertetheti. Igaz, hogy a somogyi ós a veszprémmegyei érdekeltséget, ^felkérés alapján, ő vezette és a memorandumot átnyuitó küldöttségben ő volt a vezér, de ne higyje senki, hogy ezen szereplése egyszersmind a memorandumban foglaltakkal való teljes egyetértést jelentené. Ot más nem vezette, mint rég óhajtott azon vágyának a megvalósítása, hogy a közgazdaság ós a balatoni kultusz érdekeinek közös összeegyeztetésével, tehát mindenesetre a viz leszállításával, de a fürdőérdekek szemelől nem tévesztésével, — a főldmivelési minisztertől az érdemben biztos álláspont provokálása. Tiszteli a tulajdonjog sértetlenségét de viszont jó eső érzés tölti el, valahányszor tapasztalja, hogy a Balaton-kultusz örvendetes lendületet vesz, mert ez kétségtelenül fokozza a balatonparti lakoiok jólétét. Működését eddig is ez irányban érvényesítette ós a kettős cél fogja vezetni a jövőben is. A hosszantartó zajos éljenzés, melylyel beszédét az érdekeltség fogadta, biztos záloga annak, hogy a főispán helyes utón jár — és ezt dr. Dezsónyi Árpád elnök sietet t. is elismerni, midőn köszönetet mondott a főispánnak az adott felvilágosításért és kérte az Ugy további támogatására. Utána Fekete Zsigmond kél helyi tiszttartó a somogyi érdekeltség nevében hozza üzenetül, hogy érdekeik a zalai partok érdekeivel azonosak, mert a mai vizéll ás mellett az állattenyésztést előmozdító rétjeik viz alatt állanak. Veszteségük nagy. Kéri az 1888-iki szabályrendeletbeu megállapított mód betartását. Majd Reischl Richárd bérlő beszélt Sármellék, Zalavár, Egenföld é

s B. Magyarod községek nevében. Teljes kifakadással szólt a nép elszegényedéséről ós ezt egyedül a Balaton vizszine magas állasának tulajdonítja.Kimutatja, hogy 15.000 kat. hold jó rét merült el a vízben éa veszett el kárpótlás nélkül. Varga Béla tiszttartó a lengyeltóti uradalom képviselője elfogadja, amit az előtte szóló mondott. Pillitz Sámuel dr. balatou-s/.t.-györgyi körorvos az egészségügyi vonatkozásokra tért ki és azt mondja, hogy mosollyal fogadta a hírlapok ama közlését hogy a viz beszáradása a malária terjesztésére szolgállatna alkalmat. A magas vízállás ép a berkes posványos talajt foglalja magában s a nyári erős felszívódás idején a területről visszahúzódva tényleg a malária terjedése alkalmas posványos iugoványt. hagyja hátra, de kis vízállás mellett ezen posványos berkes talaj a gazdasági kulturának adhaió át s kiszárítja már többé nem < eszólyes, s a nyári felszívódás következtében nyert homok-terület uemcsakhogy nem kártékony, d-> a gyermekekre a legjohb hatással bir. De másrészt a nyaraló villák is az egészséges száraz lakást csak ugy szolgáltathatják, ha a Balaton hullámai által nyaldostatnak körül. Oltay Guidó a Zala folyó szabályozási társulat megbízásából igazolja, hogy a Balaton vizének leszállításával a Zalamenti kitűnő anyagot szolgáltató rétekből még 11.830 kat. hold volna a kultura számára megmenthető. Csal lakozik az előtte szólók kívánalmához. Riedl Ferenc vonyarci bérlő a zalai balatoni part lakosságának teljes mostohaságában ismertette a nép anyagi helyzetét. A községek ós hegyközségekben jó módú gazdák voltak, kiknek ann}'i szántója volt, hogy kenyórszükségleteiket fedezték. Az Isten megáldotta kitUnő bort termő szőlőhegyekkel, az állattenyésztést előmozdító rétekkel s a Balaton halainak millióval. De most a szőlőt a filloxera pusztította el, a réteketa Balaton rabolta el, a halakat pedig a Halászati Részvénytársaság sajátította ki, igy más a népnek nem marad hátra, mint a végpiifztulás. Megmentésükre sietett Somogy vármegye, honnan e nép százai hozzák az aratásból szerzett kis téli kenyeret. Nem kétkedik,lhogy a kormány sietni fog e nép megmentésére s ha csak régi rétjeit visszanyeri a Balaton hullámai alól, máris meg lesz mentve, mert az állattenyésztés garantálja addig a megélhetését, mig a szőlők újra virulni fognak. Kéri tehát a vizleszállitását, illetve az 1888. évi nivó fenntartását. Óvjnk Téli ruháinkat, szőrméinket, függönyeink és szőnyegeinket inoly-kár és J por ellen, melyet ugy érhetünk el, ha azokat Schweiger Sándor moliJkÉF elleni intézetébe ngópi gondozásra aduní^, hol azok igei] jntangogáron biztosi] lesz gondozv*