Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1904-03-27 / 13. szám
Vili. évfolyam. Keszthely, 1904. március 27. 13. szám. i!MM r VIDÉK POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: TASÁRNA SZEHKESZTOSÉG ÉS KIADÓHIVATAL a volt gazd. tanintézet épületébenKéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség ciniéi e kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész érre . . ... 10 kor. — Fél évre. . . ... 5 ,, — , Negyei évre 2 ,, S$ „ Egyes szám ára ti , Nyllttér petltsora alku szerint. „Fogják be a szájukat!" A mult héten, Budapesten, egy nagy urnái tisztelgett a szegény, a kis emberek egy küldöttsége. Ügyükben pártfogást, oltalmat, segítséget kértek. ^A nagyúr végighallgatja kérésüket és azután e szavakkal fordit hátat nekik : » Fogják be a szájukat !« Hát ez aztán felelet ! Mily könnyen megoldható a kérdés, a szociális kérdés e felelettel ma ! De hogy holnap mi lesz a válasz e feleletre, avval nem törődik a nagyúr. Bizony, furcsa kis állapotok ! Ha ezen a példán elindulunk tetteinkben, modorunkban, a köz- és a magánéletben, bizony elég különös következtetésre jutunk ! Ha az összes bajokat, melyek a társadalomban előfordulnak, egj csapással meg lehet gyógyítani, ugy ez az egy orvosság van csak reá : >Fogják be a szájukat !« Az ellenzék fogja be a száját. Fogja be a panaszló fél a bíróság előtt, a védő ügyvéd, a jogtalanul megtámadott, a koldus, a kiutorna és a halál. Hogy ezt az orvosságot hamarább fel nem találták! De hátha az a száj nem némul el ? ! Hátha az, aki ma igazságot kér, holnap jogtalanságot követel ?! Hátha az, ki ma kenyeret kér, holnap harap ?! Mi lesz akkor ? A rövidlátó ész egyszerű és nagyhatású orvossága mivé lesz? A nagyhangú szónok mivé törpül ? Ha e vezérhang fogna uralkodni közéletünkben is, furcsa dolgok történnének ! A nép vezetői, elöljárói, alulról fölfelé és felülről lefelé menynyire megkön^itenék a dolgok ügyrendjét ! A törvény csak egy paragrafusból állana : fogjuk be a szánkat ! Ugyanez volna a végrehajtás paragrafusa is, meg a főllebbezésé. Katonai regula alatt állanánk, melynek eljárási ügyköre az osztrák ármádia ismert törvénye lenne : Maul haltén und weiter dienen ! / Óvja Isten a hatalom alatt levőket ezen regula alól, de a hatalmasokat is az égető kérdések ilyen megoldásától ! Nem tartozunk azok közé, kik keveselik a népnek adott jogot ; hiszen a nép is, a nép fia is érvényesülhet bárhol és bármilyen pályán és állásban, és a jog is elég arra, hogy helyesen felhasználva boldogulhasson mindenki ; de azt is tudjuk — hiszen mindenki tapasztalta — hogy a szociális élet szociális bajokkal jár. E bajokat és a vele járó panaszokat egyszerűen lefülelni lehetetlen. Hiszen még a nagy dolgoK minő csekélyekké zsugorodnak öszsze, amint kiérnek a rétegek közé akkor, mikor valami nemes, nagy eszmét képviselnek , hát akkor mennyire megromlanak, mivé lesznek a nagy gorombaságok, ha ezt aztán megfelelő elemek kezelik ós veszik gyakorlatba? Mivé fajul a törvény, mivé vadul a hatalom, s mint vádit el embereket az ilyen bánásmód fölötti keserűség ? Nem, nem ilyen törvénnyel kell igazgatni a jognak szekerét. Úgyis igen girbe-görbe utak vannak szép Magyarországban ! Azt a szájat nem parancsszóra kell befogatni, de a jogos kérelem, az orvoslás t.ljesitésével hálaszavakra kell megnyitni. Úgyis eléggé el van hanyagolva a nép az ő csekély, kicsinyke dolgaiA BALATON VIUÉK TAHCAJA. Nagypénteken. em egy Rirnö^ Hirdeti nevét . . . J£öveti rendben nagy lovascsapat. Ss sorba lépne^ büszke fotoné^, Dfllögöttüfi tenger néptömeg Halad. Jsassan vonul e szomorú menet, piroslií? a nagy fakereszt. — Ss messze tátsziamint ingadoz J^Z s alatta roskadozni fezd. Ss Raltatszi^ a timpa z ubánás. Ggy asszony a tömegben felsikolt. J^Z y^F szivébe benyilalt e Rang : Dilegérti, Rogy az édesanyja volt.. . Porban Hever az Tsten és §ereszt, Mint diadém a szennyes fövényen. Jíftit alázat Hajt meg a porig: ."Kincset talál: téged, nagy Istenem ! Szohurek Jlntal. Az egyházi ének és zene. ii. — Irta az egyházi ének egy barátja, — Mint egy egész sneg pápai és püspöki rendelet, bizonyítja, u. gregorián chorál-ének az igazi egyházi ének. Ennek haugjaival panaszolja az Egyház az üldözés alatt fájdalmait, ennek hangjain Jeremiás siralmait ma ; ezeken szólal meg a «Te Deum< örökszép dallama, magával ragadva a lelket, ennek hangjain a titokzatos tDies irae< borús, megrázó melódiája. Es ezeken kellene az ünnepélyes nagymisék alatt a Glória, Credo, Sanctus stb. énekeknek. Mivel azonban a chorál nem énekelhető karban, csakis egy hangon, megengedte az egyház az u. n. polyphan es a karban való éneklést, is, csak a szöveg egyezzék meg az előirt szöveggel. Azonban itt is sok mulasztást találunk, beletörődést a lábrakapott — hogy is mondjam? — slendriánba. Ahelyett^hogy a nagy, nem ! óriási számban levő kompozíciók helyett, ambiciózus és nem ambiciózus muzsikusok gyártotta silány nótákat énekeltetnek, amelyekben se invenció, sa melódia, se valami változatosság, még csak megkapó harmónia sincs, s amellett az előirt, szöveg ugy megszubdalva, ugy öszszevagdalva, mintha uem is muszikus, de hentes volna az a «szerzó'< Hogy ez nem fönséges, nem magasztos, legfeljebb lármás ha még egy csomó csinnadratta is kiséri : nagy dob, kis dob, nagy bőgő kis bőgő, nagy trombita, kis trombita, és olyan tak| Siroliíí c) SSiSteT; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, ttgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánitatik. ^V^^n^IlL^-^r^ if ize miatt a gyermekek ie seeretik. A gyógyszertárakban tivegenkint 4.— kor.-ért kapható. Figyeljünk hogy minden üveg alatt oeggel legyen válalet: iF. Hofftnann La Roche & Co vegyészeti gyár BASEL Svájoc.;