Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-13 / 11. szám

1104. március 13. BÁLATOimDÉK tözött el az élők sorából : Fátyol Ferenc. Hosszai betegség kínjait tűrte igaz keresz­tényi megnyugvással. Temetése tegnap d. u. 4 órakor volt, melyen testületileg meg­jelent az ipartestület, az Iparos Dalkör, melynek buzgó tagja volt ós a Tűzoltó­Egyesület. A Dilkör diszes koszorút tett az elhunyt koporsójára. Dunst Ferenc dr. apát temette öt segédlettel, s a Dalkör gyászéuekeket énekelt a háznál s a sírnál. Nagyszámú közönség kisérte utolsó útjára. Nyugodjék békében! — Öngyilkos pénzügyőr. Saláta Sán­dor 27 éves helybeli illetőségű nagyka­nizsai pénzögyőri vigyázó betegsége miatti elkeseredésében kedden hajnalban szolgá­lati fegyverével halántékon lőtte magát és azonnal meghalt. A szobában, hol az Öngyilkosság történt, aludt Schlauer fő­vigyázó, ki a durranást megelőzőleg hal­lott egy erősebb kopogást, mely onnét eredt, hogy Saláta ruhásládájárá tette a puskát, melynek csövéhez szorította halán­tékát és ugy sütötte el a fegyvert. Mindez sötétben törtónt ós csak pár pillanat müve volt. — Agyonrugta a ló. F. hó 7-ón a míháldí határban levő Örömhegyen .Takabfi György zalaszentjakabí földmivest lova halántékon rúgta. Rövid szenvedés után meghalt. — Talált Óra. A Hoffoiann Arnold­féle házban a closet javítása közben az első lépcsőt felemelték ós alatta egy va­donatúj arany órát találtak. Felhúzták ós pompásan járt is. Hire meut, a dolognak, és már tulajdonosa is akadt Topler Lajos mészáros-segéd személyében, ki a télen eltűnt uj aranyórájának még a számát is meg tudta mondani. A vizsgálat meg­indult. TÜZ. Bogyay Máté földbirtokos or­szággyűlési képviselőnk Sármellék mellett levő lábos pajtájában pénteken este az összes takarmány elégett. A kár 10 —16000 korona. Egy divatos üzletárjegyzék. Ep most jelent meg Mühle Vilmos cs. és kir. ud­vari szállító magkereskedő, temesvári cég legújabb képletekkel bőven ellátott 1904. évi főkatalógus, mely a hírneves buda­pesti Lógiády Testvérek nyomdájában lett a legelegánsabb kivitelben előállítva s e téren valódi remekét képezi a nyomda­iparnak. Ezen árjegyzék csakis a legfino­mabbat ós a legjobbat tartalmazza mind­azon cikkekből, melyek a manapi kert­iniiiparban szükségesek s nemcsak minden kertbirtokos és gazda által lesz szívesen fogadva, de Imsznos is fog lenni. Ajánl­juk ennek megszerzését, melyet a cég in­gyen ós bérmentve küld meg. — Kútba Ölte magát. Coma Fe­renc pacsai földmives-legóny szombaton eltávozott hazulról, hogy oda többé vissza ne térjen. Beleöbe magát Thassy Imre felsőrajki birtokos Gurdon nevü tanyáján levő kútba. Mire kihúzták, már halva volt. Holttestét hazaszállították Pacsára. Hogy miért vált meg a legény az élettől, eddig ismeretlen. — Ritka vadász zsákmány. Sümegről irják : Az ötvösí urodalom erdőségeiben hetek óta garázdálkodott egy vadkan, melyre több izben tartottak már hajtóva­dászatot, de mindig eredmény nélkül. Végre sikerült az állatot leteríteni. Az órási állatot először Máll Vilmos főerdósz golyóval keresztül lőtte, ugy hogy a golyó a máját is érintette. Az erős állat azonban tovább szaladt, mintha misem történt volna vele. A hajtók azonban a vérnyomon mindenütt követni tudták, s a további üldözés után került Stróbl ellenőr elébe, aki csak bátorságának és biztos lö­vésének köszönhette, hogy a legnagyobb veszedelemtől megmenekült, mert mikor a megsebzett s megbőszült vad Stroblt meg­látta, eszeveizetten rohant neki, de sikerült » bajt elhárintania^ amenyiben 2 erős biztos lövéssel ártalmatlanná tette. A ritka pél­dány nem a sarvali vadak fajtájából való volt hanem egyike a legvadabb fajtának, mit rozsdavörös szőre is bizonyít, Súlya 146 kg. hossza 186 cm. magassága 94 cm. Agyarai pedig 22 cm. hosszúak voltak. Szakértők véleménye szerint 10—12 éves lehetett. Csodakönyvek. Héc?ey István fővá­rosi lakos két röpiratot adott ki, mely biztos utmutatást ad a legborzasztóbb be­tegségek (rák, sorvadás, tüdő vész stb.) gyors ós föltótlen gyógyitására — állító­lag. Müveit bárkinek díjtalanul küldi meg és néhány nap alatt minden betegséget meggyógyít (?!) — Húsvéti utazások Dessewffy Sán­dor csanádi püspök vezérlete alatt húsvét­kor nagyobb társaság indul Rómába a szent atya elé. A rósz véti dijak csekélyek. — Ugyancsak húsvétkor Propper János utazási vállalkozó három, szinte olcsó ki­rándulást szervez. Egyet Rómába, egyet Rómából Nápolyba és vidékére, és egyet a Rivieára. Alkalom tehát van, osak pénz is legyen hozzá. — Uj könyv. Szabadság, Szerelem cim alatt egy uj költeményes könyv jelent meg Bpesten a Dobrowsky ós Franké cég kiadásában. Szerzője Hollósi Sáudor. A csinos könyv eleven verseinek ismerteté­sére meg visszatérünk. Ara 2 koroua. Me­legen ajáuljuk lapunk olvasóinak. — Vizszabályozás A Sümeg járásban fevö Marcil-ér tisztogatása tárgyában meg­indított mozgalom annyira haladt, hogy a vármegye alispánjának rendelete folytán ez érdekeltségi tárgyalást Karácsony Kál­mán és a szombathelyi kultúrmérnöki hi­vatal közbenjőttével megtartották. A mű­szaki tervek "zerint a tisztogatást hét és fólkilomóter hosszuságbau eszközlik. Az ér­dekeltségbe tartoznak Mihályfa, Óliid, Kis ós Nagygőrbő, Döbröoe és Dabrouc. A a tisztogatásai mintegy 500 hold lesz ter­mővé, a mintegy 400 érdekeltségi tag tu­lajdonosa. Az előirányzott költség 8009 koronára rug. — Gazdák, ha nagy terméshez akar­nak jutci, Mautliner-féle magvakat vesse­nek. Idei árjegyzékét, mely 226 oldalra terjed, Mautlmer Ödön cs. és kir. udvari magkereskedése Budapesten, Rottenbiller­utca 38, mindenkinek ingyen megküldi, A kitűnően tisztított, legnagyobb csiraképes­séggel bíró, fajtiszta magvak árai alacso­nyak. Különösen felemlitendők az impreg­nált takarmányrópamagvak és a legneme­sebb gabonafélék dus választéka. — Elkésett levelek. Rendkívül érde­kes könyv hagyta el a napokban a sajtót. Miklós Jenő, a budapesti hírlapírói kar egyik jeles tagja lefordította egy névtelen szerzőnek, Briefe, die ihn nicht erreicht.en cimü regényét, és a könyv Elkésett leve­lek cimeii most jelent meg Szilágyi Béla kiadásában. Eredetiben a mü szintén párat­lan feltűnést, keltett. Rövid néhány hónap alatt közel száz kiadást ért és népszerű­sége még nöttön nő. A. regény keretét azon események adják, a melyek néhány óv előtt játszódtak le Pekiugben, a mikor ott az angol követség épületébe szorult európaiakat ostromolták a lázadó box-irek. Megragadó színezéssel, kedves humorral, hol meg drámai erővel ecseteli a levél irója a kinai viszonyokat, összehasonlítva őket az európai szokásokkal ós erkölcsök­kel. Es a gyönyörű részletfestósen át egy megkapó szerelmi dráma húzódik, a mely mindvégig lebilincseli a teljes érdeklődést. Semmi kétség benne, hogy a magyar ol­vasóközönség is igaz örömmel fogadja majd ezt a könyvet, a melynél szebb, ne­mesebb és hatásosabb mű kevés van a modern irodalomban. A könyv ára fűzve 4.80 kor., eredeti díszes vászon kötésben 6.— kor. KÖZGAZDASÁG. Egy és más a szántásról. A talaj megmunkálása, gyakori és­helyes időben való megszántáía: a jöve­delmező gazdálkodás elengedhetetlen kel­léke. Gazdaságunk vetésre szint minden talaját legalább kétszer kell megszántani a nyár és ősz folyamán. Első a tarlóhán­tás, a mely csekélyen eszközlendő, legin­kább azért, hogy a tarlómaradványok a talajba kerüljenek s a gyommagvak ott csírázásnak — a szalmamaradványok pe­dig rothadásnak induljanak. Ezt azonban okvetetlenül az őszi mély szántásnak kell követni s nagy hiba, ha az bármi oknál fogva elmulasztatik. Sajnos ősszel a muukák annyira feltorlódnak, hogy sok esetben nem sikerül minden buza és rozs- de még inkább a zabtarlót tarlóhántás után őszi mély szántásban részesíteni, pedig >az őszi szántás féltrágyázás ós csak azon őszi száutás igazán jó, mely a tél beállta előtt befejeztetett, mert a fagy csakis igy érvényesítheti elmállást elősegítő hatását, a mely által a talaj kémiai ós fizikai át­alakulása a legkedvezőbb lehet. Ha a ga­bonatarló- juüusban — augusztusban osak igen csekélyen szántatott és csak tavasszal szántatik ismét, akkor a fagy ezen hatása egyáltalában nem érvényesülhet. Ha nem szántunk ősszel, akkor a tarlóhántás gyomirtó hatását nem használjuk ki, mert a tarlóhántással kifejlesztett gyomok ma­got kötnek és annál jobban szaporodnak a szántatlan tarlón jobban fejlödnek a növényi betegségek csirái és állati kárte­vők álcái is, az őszi szántás elmulasztá­sával tehát ezeket is szaporítjuk. Az ok­szerű talaj mivelós sarktétele az, hogy aratás után a kaszát az eke kövesse és hogy az egész szántóföld, különösen pedig annak azon réize, melybe tavasziak jönuek, ősszel inégegyszer, lehetőleg mólyen meg­szántassék. Csakhogy —mint már fentebb említettük — az őszi munkatorlódás sok­szor a legjobb akarat dacára nem engedi meg, hogy a gazda a talaj munkát a kellő időben elvégezhesse. Nagyobb gaz­daságban könnyű ezen segíteni, mert a nagybirtokos júniusban könnyen beszerez­het néhány igás ökörrel többet s ha a munkatorlódás megszűnt, november-decem­berben l izóba foghatja a rendes létszámon felül i allatokat. A kisebb gpzdaságok azon­ban, a melyek szerény anyagi viszonyok között folytatják üzemüket, ezt nehezebben tehetik ós mégsem szabadna lemondaniok a tarlóhántás és a kellő időben végzett öszi szántás nagy előnyeiről. Ezt elérhetik az által, ha a meglevő igás erőt telje mértékben kihasználják. A tarlóhántásnál ez nagyon jól lehetséges, mert esetleg kettős, vagy esetleg hármas ekék is hasz­nálhatók. Különösen a lazatermészetü ta­lajokon avagy csapadék-szegény klima alatt nem ajánlható eléggé az őszi szántás foganatosítása, különben tavasszal kell szántani, miáltal a talaj még inkább ki­szárad, ellenben az ősszel mélyen meg­szántott talajokat tavasszal osak boronálni kell. Csak ha nagyon gyomos volna a talaj, engedhető meg a tavasszal való új­bóli szántás, ilyenkor is azonban a több testű eke teljesen megfelel. Általánosan ismert tény, hogy laza talajú és esőtlen vidékeken levő gazdaságokban a tivasz­szal alkalmazott gazdaságokban a tavasz­szal alkalmazott foszfortrágyák nem oly hatékonyok, mint akkor, ha ősszel szórat­nak ki, mert a talajban nincs elég ned­vesség érvényesülésükhöz. A mint azon­ban okszerű talajmiveléssel biztosítjuk a téli nedvességet, ezen trágyafélók is sike­resebben használhatók fel. Ezért aki ilyen viszonyok között tavasszal kivánja a mes­terséges trágyákat felhasználni, gondos­kodjék előbb a talaj kellő mérvű megmun­kálásáról, mert elibb az eke, azután a műtrágya zsák. Laptulajdonos Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh Jánot. Kiadó. A szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom