Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-21 / 8. szám

BALAT0NV3BÉK 1904. február 21. sége», udvarias már előre is! Lair a fővá­roshoz. Intézkedik, hogy azok az idegen alkoholellenes urak jól találják itt ma­gukat. Ajánluuk egyet. Valahogy ki ne fe­ledjék Tiszának azt a megsemmisítő vég­esét — a tárgysorozatból. Azután, hogy a kongresszus külsőképe még díszesebb leg.yen, & hivjík meg a zemplómmegyei korcsmárosok és pálinkamérők küldött­ségét. Mutassanak be néhány felső magyar­országi pálinkaméró-1 természetben. A pá linka" 3 elzüllött áldozatai közül néhány szemelvényt. Egy pár koldusbotot, is, mit az alkohol termelt. Azután mutassanak be egy ó-rendszerü választási alkotmányos ivást. Bor- és páliukagőzben bevert alkot­mányos koponyákat. Végül jelenjen meg hódolatra az alkoholellenes kongresszus a belügyminiszter ur előtt, köszönjék meg a nemzetek nevében ezt a megsemmisítő döntés", mint eredményt, az alkohol na­gyobb dicsőségére! IIEEK. Személyi hírek. Illés Rafael prém. kanonok türjei jószágkormányzó, több napi tartózkodásra városuukba érkeze* t„ — Czakó Béla gazd. tanint. igazgató, Sztankovics János, dr. Lovassy Sándor és Faber Sándor gazd. tauiut. tanárok péntek délután Szókesfejórvárra utaztak, nol az O. M. G. E meghívására a fejérmegyei gazdák száaiára a megyeház nagytermé 1 eu két napon át felolvasásokat tartanak. Tisz­teletükre fényes bankett, is volt. — Báró Bothmer Béla pécsi ezredparancsnok f. hó 19-én városunkban időzött a honvéd­ségi pótlovak megvizsgálása céljából. Kí­séretében voltak Sztaukay Béla kapitány és Schwanner Károly ezred-állatorvos. A beteg hercegprímás állapotában ör­vendetes javulásról értesítenek a lapok. Örvendünk ós hálát adunk lsteunek, hogy Egyházunk és hazánk disze, városunk büszkesége újra egészséges ós újra intéz­heti a dicsőséges magyar Egyház vezetó sét. Szivböl kívánunk tartós egészséget, neki ! Egyházmegyei hir. Horváth Pál szé­kesegyházi sekrestye-igazgató, a kiliti-i plébánia javadalmat elnj'ervén, helyébe Strausz Autal karkáplán neveztetett ki. Az igy megüresedett karkáp'áui állásra Fater István, kiliti-i ideigl. adminisztrátor helyeztetett,. Nagyböjti szentbeszétlek A nagyböjt folyamán minden pénteken szokásos szent beszédek megkezdődtek. Ezúttal Krizma­nios Péter segédlelkész tartja a beszódso­rozatot,. Első és nagy hatást keltett S'.ent­bészédében általánosságban szólott a bűn­bánat szükségességéről, frappáns és ugy az ókorból mint a közelmúltból vett pél­dákkal igazolva ennek szükséges voltát s a halogatásának veszélyes voltát, mert az élet oly' rövid és a halál oly bizonytalan . . . Mondanunk sem kell, hogy e t.hóina igen alkalmas a jövendő niissio előkészí­tésére és hogy igen nagy serege a hívek­nek volt jelen az első böjti szent be­széden. Requiem. Az ipartestület halhatatlan emlékű dísztagjának Uuterberger Ferenc­nek lelkiüdvóért f. hó 23-án 9 órakor requiem lesz, melyen az ipartestület tagjai testületileg vesznek részt. — Köszönetnyilvánítás. Az irg. nővé­rek vezetése alatt álló' ovoda szegény gyer­mekeinek a 'Keszthelyvidéki Takarékpénz­tár Részvény Társaság. 20 K.-át, az elemi osztályok szegéiiysorsu tanulói felruházá­sára a »Keszthelyi Takarékpénztár Rész­vény-Társulati pedig 70 K. át volt kegyes adományozni. Hálás köszönetet mond érte az in'ézet Igazgatósága. Eljegyzések. Dr. R>zbr Kornél kir. alügyész Zalaegerszegen eljegyezte Herte­lendy Mariska urleáuyt, Hortelendy Gyula magyargencsi földbirtokosleáuyát. — Istók Zoltán kir. törvényszéki jegyző eljegyezte Lányi Margit urleáuyt, Lányi Kálmán kir. főmérnök, a zalamegyei állainépitószeti hivatal főnöke ós D^ttrich Ilona urnö le­ányát. Molnár Ede haláia Lapunk zártakor vesszük a h rt, hogy Molnár Ede posta­ós távírda felügyelő, ki 22 évig volt vá­rosunkban a he'ybeli posta főnöke, tegnap Budapesten szi vszélluidés következtében meghalt. A váratlan eseményt mély rész­véttel adjuk hirül. Sajtóhiba. Mult. számunkba értelem­zavaró sajtóhiba csúszott be a Rákóczi­induló szövegébe, melyet igy kell helyes­bítenünk : «Magyarok Istene rontsd a labanc hadáu . . . Tavaszodik. Az a nagy sár, mely a sétáló ós siető publikumnak sokszor oko­zott boszuságot, tűnőiéiben vau. Az útról összekaparták a kátyút és ez is, meg a szapora e.ő is, ami most elég gyakori, kétségbevoukatlan jele a tavasz közeledé­sének. Jer hát ós hozd az első fecskét. Börtönvizsgálói kinevezés. A börtön­vizsgáló b'zottság tagjává az 1934. évre a vármegye főispánja Balatonfüred, Ta­polca ós Kesztnelyre Bogyay Máté bizott­sági tagot nevezte ki. - - Haláiozás. Súlyos csapás érte Torma L^jos b.-szt. -györg3'i tanítót. — Neje sz. Panda Gizella f. íió 17-ón életének 28 ik évében, rövid, de kínos szenvedés s a halotti szentségek ájtatos fölvétele után eluuuyt B.-Szt.-Györgyön a község és környék nagy részvéte mellett. — A mó­lyen sújtott gyászoló család iránt a-s egész vidéken nagy részvét nyilvánul. -- Feiülfizetések. A keszthelyi Iparosok Dalköre f. hó 15-én tartott zóna-estélyón felülfizetni szívesek voltak : Neuvirth Gá­bor 2 kor, Braun Arnold 1 kor, Horváth Lajos 2, N. N. 1, Buchberger Gusztáv 1, Károlyi Gábor 1, dr. Burány Gergely 2, dr. Lakatos Vinco 2, Peér Leó 2, Révész Lajos 1, Rosenberg Samu 1. Szabó Béla 1. Diich Márton 2, Szeifert János 1, Szeredi Sándor 1 kor, Stancsics Károly 20 fill, Göuci Ede 1, Leitner Mihály 4 kor. Nyers György 2 kor, Cságolyi István 1 kor. Összesen 29 kor. 20 fill. Áthelyezés. Csathó Egon m. k. hon­védföhadnagyot Nagy-Kanizsáról a kör­mendi zászlóaljhoz helyezték át. Megígértük mult száinunkbau, hogy a diákkoncerten jelen volt hölgyek névsorát közöljük. Terünk azonban ina «em engedi hogy leközöljük azok nagy számát, minél­fogva ezúttal kénytelenek vagyunk ettől eltekinteni. A Hancókot felosztják. Erre mutat, legalább is az a népes közgyűlés, amely mult vasárnap volt a városházán, Nagy István városbíró elnöklése alatt. A közb r­tokosság igen nagy számban jelent meg és a közgyűlés tárgyát, épezö>Hancok­rét felosztásac kérdése érdekében a név­szerinti szavazás megindít tátott. Elnök a szav zatok ellenőrzésére bizottságot ala­kított A szavazás rendben történt ós az eredmény az lett, hotiy a közbirtokosság jelen volt tagjai közül 640 a felosztás mellett, 72 pedig ellene szavazott. Nem kételkedhetünk az eredmény felöl ós hisz­szük, hogy a jövő tavasz már a kitűzés és a felosztás jeleit ott mutatja majd a réteu. — Felhívás A gazdasági munkás ós zadokon át szerzett tapasztalataikat és kellő ellenőrzés mellett nagyon is jól ér­tékesíthető tudásukat, a balatoni halászat nagy kárára, — ma vagy holnap sírjukba vigyék. Egy hires angol utazása a Balaton vidékén 1815-ben.*) v. (Kirándulás Kereszturba. — A bivalyosorda. — A iialászati jog.— Egy kis kitérés a mai viszonyokra. — Héviz és a bivalyok.) • Vacsorakor a gróf, kinek, ugy lát­szik, legforróbb vágya volt, hogy vendég­szeretetének tartamát, meghosszabbit,hassa s engem folyvást szórakoztathasson, kérdó, mi a másnapi tervem. Fn azt a kívánsá­gomat fejeztem ki, hogy szeretném meglá­togatni azt a telepet, hol bivalycsordáját tartja. Elrendelte, hogy a kormányzó 4 lovát fogják be s hogy engem a számtartó kísérjen Kereszturba, ki mindent meg tud magyarázni. Tehát másnap reggel hét óra­kor útnak indultunk, s hamar a hajóhoz •értünk, melyen át kellett kelnünk a tavon. *) Lásd a „Balatonvidék" f. é. 4. 5. 6. 7. számait. Itt négy jó hajót, találtunk, melyek sza­i kadatlan közlekedtek. Ezek egyikéből né­hány kis szekeret raktak ki a partra, a többiek velünk jöttek át. A rév órlönek csak a parasztok ós kereskedők fizetnek. Allásbeli nemes embert nem lehetfizetósre ; felszólítani, még szekereiért ós fogataiért sem. A katonák természetesen nem fi­zetnek. A hajózás körülbelül egy óráig tar­tott, melynek második felében a folyton haladó komp által a kákán keresztül met­szett vagy jobban mondva, nyitott ösvé­nyen utaztunk. Szakasztott csatorna formája volt az egésznek. Láttunk néhány . bödönhajós halászt, amint a káka közt előhaladtak, hogj' hálójukat megvizsgálják. Ezek vékony kákából útvesztőt szoktak készíteni, melybe a kis halak belekeveredve könnyen pré­dán! esnek. A halászok még ókalaku ko­sarakat is rejtenek el a vízbe, melyek ha­sonlók a mi folyóinkbau alkalmazottakhoz. A fő halászat télen fsik, mikor egymás­után lyukakat vágnak a jégen, melyek nagy háromszöget képeznek : erre az egyik szögletnél beeresztik a huzó-hálót s azt a vágott lyukak irányában a jég alatt végig vonják, a két végét összefogják s igy gyakran nagy mennyiségű halat fognak. A halászati jog az urasághoz tartozik, de csekély összegért minden paraszt válthat engedélyt, mely óletföntartására szükséges olcsó kei esetforráshoz juttatja.* Álljunk csak meg egy kissé ennél a pontnál. Bright, a praktikus, az ólesazemü angol észreveszi már 1815-ben mily fontos szerepe van a halászatnak a balatonmel­tóki magyar nép megélhetésében. S mi tőr­tónik nem is egészen egy század múlva? ÜZ, hogy azt a jövedelmező keresetfor­rást kivették, még pedig a nép akarata ellenére, annak az osztálynak a kezéből, melynek elődei, talán mióta honfoglaló Őseink megpillantották az Anonuuusz sze­rint «Bolotun folyó»-nak nevezett gyö­nyörű tavat 1), mindig evvel a szép, költői s a magyar büszke, szabad lélekhez »ny­nyira illő mesterséggel foglakoztak. Es talán jobb világ derült a bala­tonmelléki népre azóta, hogy jogos örökéből az agyouboldogités ürügye alatt kiűzték ? Talán azt hiszitek, az «uri tár­si ság» meg fogja szüntetni a kivándorlást s be fogja gyógyítani a szegény nép vérző sebeit? Vajha ugy lenne! De a jó öreg Böröci bácsi a meg­mondhatója, hogy bizony a jólét az «uri társasági fennállása óta egy fikarcnyival *) „Ini.en pedig (Vasvárról van szó) a Bo­lotun folyó mellett lovagolva, Thyonhoz jutának és a népeket meghódítván, tizennegyed napBesa­prém várába béjutának." Béla kir. Névtelenje Ford. Szabó K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom