Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-24 / 4. szám
VIII. évfolyam. Keszthely, 1904. január 24. 4. szám. TONVIDÉK POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZ £ R s VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. a vált glid. tanintézet épületébenKéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre. Előfizetési árak: 10 kor. — f , 5 —— Negyed ívre 2 Egyes szám éra tt, Nyllttér petitsora alku szerint. A párbaj. (sk.) Valahányszor egy-egy senzációs, hatásosan rendezett párbajban megölnek valakit, derék napilapjaink sok oldalas cikkekkel tobzódnak a felháborodásban s gyönyörűen kifestik, hogy ez ellen a középkori barbarizmus ellen már csakugyan kell tenni valamit. És a mélyen tisztelt olvasó közönség, miután a párbaj legapróbb részleteit is mohó kíváncsisággal elolvasta, igazat ad az ő lapjának, hogy tényleg kellene valami gátat emelni a párbaj-mánia ellen. Persze azok a jó és derék újságírók azért vigan párbajoznak, a közönség lovagias része is ugyanolyan vigan párbajozik s az újság is örül a. senzációs esetnek, mert az pompás lap-töltelék. Az ördögbe is, hiszen mással történt a baj, nem vele, busuljon hát az a más. ha tud. Szóval szép lassan kialszik a megbotránkozás tüze, kiapad a szegény özvegy és a gyámoltalan édes anya iránti részvét könyüje s az ostoba sárgolyóbi.s tovább forog keserű levében s az emberek szépen A BAUTIINVIIIÉK I'Alti: AJ A. T) J1 L. eaf[éf{, fecskéi? megálljatok ne szállja lol[, Sgy-^ét szavam volna népein tifi0zzátöí{; a szép f{edvesetn í^Ó7j'lébe S mégis-mégis száz mérföldre esem tőle ! Dalért tudjáto^ édesanyja éi még so^af^ ^Körülfogjál^ az én szelíd galambomat; S nem tudom Öt megölelve elrebegni .— 2í?gg szeretteíiogij nem szerei soha sen{i\ Jl?Jrt fecst^é^, szálljato^ feí ablakára 3 fogfaljátot^ keservemet 6us nótába , . . jjöjjetel? csal'i szálíjato{ fel !{is szármjasol{, csapkodnak az éles kardokkal, puffogtatják a gyilkos vontcsövüeket s akárcsak a kucséber »umpárjait«, olyan nyugodtan huzigálják a fekete golyóbisokat. No, de annyira megint csak n«m akarunk menni, hogy a párbaj esztelen, durva, igazságtalan mivoltáról értekezzünk. Hiszen azt a párbajozó urak maguk is egészen jól tudják, hogy mikor ők kiállanak a kard vagy pisztoly elé, hát nagy ostobaságot cselekesznek még pedig nem is a maguk jószántából, hanem más kedveért. Az úgynevezett ítársadalmi kényszer* kedvéért. És azt is tudja minden okos ember, hogy párbaj ide, lovagiasság oda, az a szomorú komédia a maga nevén nevezve mégis csak fura tempó. Bicskázás. A külömbség csak az, hogy ha a béresek és hentes legények párbajoznak, azokat elcsukják verekedésért, ha ellenben az »urak< verekszenek karddal meg vontcsöviivel, akkor csak ítisztes örizet« alá veszik párbajvétségért. Nyilvánvaló, hogy igazán í bátor és demokratikusan gundolkodó, igazán gavallér ember, ha r< Cs hogij szivem megszabadjon, ugij sirjalo^, %o§ogjato^\ . . . Lakatos János. Egy hires angol utazása a Balaton vidékén 1815-ben. A napokban egy régi angol könyvre hivták fel íigyelmemet, melyet Brigiit. Rikíiárd dr., a világliirü angol orvos irt, ki 1815-ben édes hazánknak egy jó na^y részét beuta/.t>>. De a könyv iránt nemcsak én érdeklődtem. Várnom kellel t vagy >-gy hétig, mig megkaphattam. Égtem a vág} tó!, hogy a titokzatos könyv kezembe kerüljön. Hátha a he.ikoni ünnepekről valami uj, ismeretlen adaira bukkanok, — gondolám magamban. Sajnos, ilyenre nem akadtam. De már verekedni akar, nem bújik gyáván a. törvény ezen ostoba és hazug megkülönböztetése mögé, hanem ugy jár el, mint a béres. De hagyjuk ezt is ! Sőt arról se beszéljünk^ hogy hány embertől fosztja meg ez a >mérkőzés< a kivándorlások révén amúgy is folyton gyengülő nemzetet. Azt a nemzetet, mely úgyis oly kicsi, hogy igazán »még az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni.* Hanem nézzük csak azt a rettenetes hatást, amit ez az önmagában ís erkölcstelen > páros-verekedés< a közerkölcsökben előidéz. Először is azt a meggyőződést viszi be a köztudatba, hogy a bün a hiba, a folt vérrel lemosható. Mellékes, hogy ez etikailag absurdum, hogy igy egy hazugság jut az igazság trónusára; a főhiba az, hogy ez a gondolat indokolttá és elfogadhatóvá teszi az öngyilkosságot is. Mert ha az igaz, hogy a >vér tisztit,* akkor a sikkasztó, az uzsorás, a hamisan esküvő s a többi megtévedt ember csakugyan leghelyesebben akkor jár el, ha főbelövi magát. És igy annak, aki ezért érdemes a gyönyörűen kiállított, 612. lapból álló s hazai képekkel disiitett könyvvel egy kissé foglalkozni' Érdemes szerzőjénél s annak a nagv férfiúnak emlékénél fogva is, ki a magyar földmivelésűgy történél ében örök dicsőséget, biztosított magának s kinek a mi angol utazónk szívesen láiott vendége volt. Szerzőnket első sorban Magyarország gazdasági viszonyai, társadalmi helvzete érdeklik, nem hiába, hogy atyja is hires nnnzetgazdász volt, de azért vau érzéke a magyar természeti szépségek, népszokások stb. iránt is és írása nem egyszer költői lendületet vesz Hogy «mit leír, az nem mindig hízelgő ránk magyarokra, azt talán nem is kell mondanunk. Hisz utazásának innenonnan száz esztendeje lesz és én Istentm, hol voltunk akkor gazdaság, ipar, kereskedelem, irodalom, művészet dolgában? Hisz épen ez az időpout volt az, melyben a sir szélén állt hazánk, nemzetünk. Sirolin A legkiválóbb tanárok és or vosobtól mint nathatós szer : tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen iábhadozoknál infllian'79 ItíÚti aiánltatik E' 1 0®!' az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a lllllllcnia Uiaií cjaiiitciLiJi.. Köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes sza Sa és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyóg szer'árakban űvegenkint 4— kor.-ért kapható. Figyelünk hogy minden üveg alatt céggel legyen válalet: íF. Hoffmann La Roche & Co vegyészeti gyár BAELSáS vjez = I
