Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1904-06-26 / 26. szám
2. 1904. juniu a 26. egyébb folyó kiadásai mellett — ez a rettenetes állami kiadás ráró ! ? Mit tegyen, bogy gazdasági háztartásának mérlege félre ne billenjen? Mit? Megmondja a földmüvelésügyi minisztérium. Az ország mezőgazdasági állapotáról junius hó 15-én közzétett jelentésében annak előre bocsátása után, hogy az idei hozam a mult évihez képest 10 millió mm. azaz 23 százalék csökkenést mutat s hogy a minőség is gyengébb, igy az értéke is kisebb lesz, a ministerium a következő atyai jótanácsoükal vigasztalja meg a szorongó gazdákat: A mult érihez hasonló jó termést nincs már jogunk többé várni s azért ma, mikor a már zsendülő kalászok a tetemes javulás lehetőségének határt kezdenek szabni, mint egt/ parancsnak engedelmeskedve kell figyelmeztetnünk arra, hogy azzal, amit az idén aratni fogunk — bármilyuemil termény legyen is az, a nieggondolt rendezkedés és a föltétlen takarékosság szigorú elvei szerint szabad csak bánnunk.« Szép, nagyon szép a magas főldmivelésügyi minisztériumtól ez a résztvevő atyai hang és vigasztalás. Hogy azonban az atyai jóindulat minél teljesebben kifejezésre juthasson, arra kérnök, szíveskednék magas kartársait, nevezetesen a fő ós pénzügyminiszter urakat testvéri szeretettel arra kérni, liogy — tekintettel a gazdatársadalom válságos helyzetére — a takarékossági elvet, melyet különben is programmal vallottak, a legridegebb igazában valóra váltsák: legyen bár a követelődzés hadügyi, fizetésemelésügyi vagy bármi is! Mert hiába takarékoskodik a gazda és vonja el szájától az utolsó falatot az a szegény földnépe, ha ágyukra s más mindenre elárverezik adó fejében a földjét, meg azt a keservesen szerzett Riskát. Mi elfogadjuk és szívesen továbbítjuk a jó tanácsot, de viszont remélhetjük ezt ott, hol a legtöbb alkalom nyiiik segíteni a gazdák baján — a takarékosság és az ország anyagi erejének mérlegelése által?! Ha tehát ugy a gazdák, mint a fölöttük őrködő minisztériumok a szigorúan vett takarékossági elvek szerint igazodnak ebben a szűknek ígérkező esztendőben, hát majd valahogyan csak lesz. Mert még ugy soha sem volt, hogy valahogyan ne lett volna?! Csak még baj ae jöjjön! Vagy jöhetne ennél még több is? Ki tudja mire virradunk ebben a forró ós forrongó időkben? Mert az elégedetlenség konkolyhintői nem nyugszanak. Nyomor kell a nyomor vámszedőinek. Ok akkor aratnak, mikor mások nem aratnak. Az elkeseredés és elégedetlenség eszméinek legtermékenyebb földje! E mellett: gyorsak, ügyesek ós vakmerők. Úgyszólván a szól szárnyain rőpitik szerte az országban izgató eszméiket terjesztő röpirataikat! általános aratási sztrájkon törik fejüket?! Még csak ez hiányzik!? Népünk — itt a mi vidékünkön — igaz ós mély vallásossága és józansága eddig ellenállott fölforgató tanaiknak. Éppen ezért: a gazdáink és a hatóságok most. inkább mint. valaha legyenek résen. Kettőzött éberséggel ügyeljenek, bogy e ragadozó farkasok, a jóravaló munkásnép körébe ne furakodhassanak. Mindenek előtt pedig ennek a vallásos népnak adjanak alkalmat — ugy a testi mint a lelkiiidülésre s az ünnepek megszentelésére is. Ne csak alkalmat, de példát is! Mert ez az ünneprontás is csak a szociális'a izgatók malmára hajtja a vizet. — Nem egyébb az mint szocialista gyártás! Ha tehát a gazdatársadalom és a hatóság megteszi ugy az emberbaráti, mint a hazafiúi kötelesség sugalta szüksége • óvóintézkedéseket, akkor nem kell tartanunk az aratási sztrájk rémétől. A már meglevő bajok ellen nem állt módunkban védekezni, tegyük meg azt, amit csak megenged a lehetőség, nehogy a gyönge aratás átkát ínég más nagyobb bajok is tetézzék. Értekezlet a Balaton vízmagassága tárgyában. A Balaton nívójának felemelését célzó mozgalom folytán H földmivelésügyi m. kir. míniszber által folyó hó 22-ére egybehívott értekezletet, az érdekeltek élénk részvétele mellett, megtartó'ták. A miniszter kiküldöttei már előző napon délelőtt, jöttek le azon cílból, hogy helyszíni szemlét tartsanak és a siófoki Sió-z3Ílip működését megvizsgálják. Minthogy Makfalvay Géza államtitkár hirtelen megbetegedett, a minister Kvassay Jenő ministeii tanácsost bizta m-g az értekezlet vezetésével. Vele érkeztek Siófokra: Hertelendy Ferenc főispán, Dubravszky Róbert és Józsa László osztálytanácsosok, Tahy Jakib és Jeszenszky Károly báró titkárok. Laudgraf János, Péch Béla, Gerö Ferenc és Szalay Dezső műszaki tanácsosok, Vigyázó Károly és Ríeger Antal mérnökök és Forster Géza, az Omge igazgatója. A társaság a zsilip és a Közeli aiillőikra-termelőtelep megtekintése ntáu a nap hátralévő részét arra hasznalta fel, hogy a balaton földvári, siótoki, almádi én balatonfüredi füi dötelepekot az ottani vízmagassági viszonyok szempontjából megtekintse. Szerdán reggel hajón és kocsin nagyirodalmat, ha a népet u népies tagság kotelékébou csoportosítjuk. A nép szeret olvasni — matatja u nép kezén forgó ponyva irodalom nagy elteijedése. Ha olvas valamely jó könyvről, kész egyik másik m-g áldozatra is, csakhogy azt, a könyvet bírhassa. A Szent-István-Társulat ez újítása folytán könnyű szerrel nem egy, hanoin több szükséges és hasznos könyv beszerzéséhez juttathatjuk. Gyűjtsük össze a uép Qt. A vagyonosabbak egyenkint is szivesen válalko<snak, a kevésbé vagyonosokat pedig csoportosítsuk. Ha nincs" a községben olvasÓKÖr, van más hitbuzgalmi társulat. Mint testület álljanak be pártoló tagként. Ily uton alig lenne község, hová a Szeut-Istváu-Társulat ™ könyveiel ne juthatnának. Ez a módus aztán alapját vetné meg egy falusi, vagy községi népkönyvtárnak^ mely esakhamar éreztetné átalakító hatását. Városi társadalmunk alsóbb néprétegeiuél meg éppen népmentő missiót teljesít., ki ezt az üdvös törekvést az alsóbb rétegek előtt népszerűsíteni, ismertetni iparkodik. A városi népnek úgyszólván mindennapi kenyere az olvasás. Tessék csak figyelni azt a cirmos suszter inast, csak ugy olvassa a krajczáros lapot, mint az a ! j szegleten ténfergő szegény koldus, ki ugy i kóregei 1 öss'.e a miuduiinnp.it valót. Hatása mutatkozik is. Az igaiság az, hogy a nép sz«ret olvasni, ha jól nem, olvas, rosszat/ Tegyük neki lehetővé, hogy ciakjót ós hasznosat olvashasson A lehetőség iuie adva vau : A SzentIatváu-Táwnlat. tagjai éveukiut. két korona tagd'jar fizetnek, E csekély összegré a t»guK megtelelő mennyiségű népies olvasmányt Kapnak, még podig vallásos könyveket, oktató és hasznos ismereteket terjesztő, mullattató könyveket és naptárt, min egy 40 nyomatott ivnyi terjedelemben. Ezenkívül a pártolotagok abban a kedvezményben is részesülnek, hogy a SzentTstváu-Taraulat bármely kiadvanyát. a választmány által megállapítandó mérsékelt áron kapják. A kik az idén, 1904-beu, pártoló tagok, azok kapják az Újszövetségi Szeiatirás történeti könyveit, tudniillik az Evangéliumokat és az Apostolok Cselekedeteit kötve. Továbbá kapnak egy, a falusi népet igen-igen érdeklő oktató könyvet a gyümölcsfa-tenyésztésről, egy szórakoztató könyvet és 1905-re szóló naptárt. Mindezeket az őszszel küldi szét a társulat; a jövő évtől fogva azonban a tagilletmény egy része kivételével már tavaszszal kapják könyveiket a pártoló tagok. A ki a Szent-István-Társulat pártoló tagja akar lenni, az vagy magánál a Szt,.István-Társulat-nál jelentse szóval vagy írásban (levelezőlap is elegendő). A ki pártoló tagnak véteti föl magát, az csak egy évre kötelezi magát; azonban ha a naptári év végéig kilépését be nem jelenti, a következő évre is pártoló tagnak tekintet ik. Manapság, mikor a népet annyi gond gyötri s gondjait annyi izgató igyekszik gonotz módon kizsákmányolni s a népet eltántorítani — a Szent-István-Társulat vállalkozását kész örömmel kell, hogy fogadja Magyarország katholikus népe és e nép őszinte barátai s hivatott vezetői. Felhívunk ezért mindenkit: a nép fiait és a nép vezetőit egyaránt, hogy tömegesen lépjenei be a Szeut-István-Társulat pártoló tagjaiul és gyüjtseuek minél több tagot. Minél nagyobb lesz a tagok száma, annál több kedvezményben részesülhetitek. Fentiek után mi st»m kételkedünk, hogy a nép hivatott vezérei megteszik a magukét Ha igen, akkor rövid idő alatt nem lesz község, melyben a népkönyvtár alapja meg ne lenne vetve a népies tagság terjesztése utján. Akkor pedig Bagó Márton és Tatár Péter féle rémmesék s a minden féle izgató nyomdatermékeknek végkép beharangoztak.
