Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-06-19 / 25. szám

4. BALATONVIDÉK liK)4. május 29. Gazdászok halászati kirándulása. II. A gazd. tanintézet II. és III. éves hallgatói közül 44-en f. hó 11-én Hirsch. Adolf bérlő ihárosberényi halgazdaságát tekintettük meg. A tanári karból Schadl János, Toldi S/abó László, Sparszam Pál, Lovassy Sándor dr.tanárok és Farkas Sebestyén fő .ertész, továbbá Takácli linre fő szolgabíró, Lehrmaim Fereuc intézeti pénztáros, Baöhbsrger Fiilöp városi pénztáros és Buohberger Ga /.táv vettek részt e kiránduláson. 6 óra'néhány perckor ültünk fel a keszthelyi vonatra s Nagykanizsára utaztunk. Útközben Buohberger Gusztáv a vele hozott friss sütemé nyel vendégelt meg bennünket. A nagykanizsai állomáson Kende Lajos urod. számvevő fogadott s a kölcsönös bemutatkozás utáii kocsikra öltünk. 12 kocsiból álló kocsisorban robogtunk végig a Kszinczy-utcán, a Főtéren és a Főúton, mindenütt nagy feltűnést keltve. Az idő kissé borús volt ekkor, de kiérve a városból tisztulni kezdett,, ugy hogy jó másfélórai kocsizás után gyönyörű időben érkeztünk Ihárosberény be, hol a bérlő fi i Hirsch Alfréd dr. fogadott bennünket, kedves nejével és sógornőjével Bemutatkozva egymásnak, lakásába vezetett, hol 3 teremben pompás villásreggeli várt reánk. Jóféle huseledel, szalámi, sajt került az usztfllr i. állományát a házigazda szives kinálásár» még nagyobb élvezettel fogyasztottuk. Friss hideg sör sem hiányzott előttünk. Ily gazdag teríték mellett hamarosan erőt nyertünk tanulmányunkhoz, azeri az uradalmi kocsikon helyet foglalva Hirsch dr.-ral a birtoktestre indultunk. Megtekintettük a halgazdaságot, továbbá Csicsó, Lajos és József majorok vetéseit. A halgazdaságot illetőleg meg kell említenem, hogy 14 halastó van, rnelj' 145 m. hold területet foglal el. A legnagyobb 40, a legkisebb 3/á—1 hold. Valószinü, hogy 100 évvel is halgazdaság volt itt, mint az ország számos helyóu. Nedyes, lapos, savanyu rétek, legelők és szántóföldek, minthogy másra ugy sem használhatók, nagyon alkalmasak balastavakul. Talaj tekintetében megkülönböztetünk jó és rossz halastavakat. Turfás, tőzeges talajok nem alkalmasak. A tenyésztést tekintve van tenyésztési és hizlalási üzem. A tavak ivó, nyújtó, hizlaló és telelő tavak. Itt meg van mindenféle tó, igy tehát az üzem telje

5". A tenyésztés ugy történik, hogy 2 ikrás és 3 tejes hal május hónapban, mikor már az idő kellőleg felmelegedett, az ivó tóba tétetnek, minden pár után 200 ikrát, számítva. Az ikra 8 nap alatt kikel s két hét múlva eléggé kifejlődik. Négy hét elteltével a nyújtó tóba kerül, hol még jobban megnövekedik. A viz a nyújtó tóban a föld sziliétől 50 cm.-re van. Hogy pedig nagy mennyiségű viz ne gyűljön össze, szabad zugót helyeznek a zsiliphez, mely mindig szabályozza a vizszint, a mennyiben a viz magától lefolyik, ha pedig ez D™ történik meg, az u. n. barátzsilipet alkalmazzák. A viz folyásának nem szabad szünetelni, ha pedig befagy, a jégkérget azonual be kell törni, hogy legyen elegendő levegő. A viz mélysége 120 cm, nyújtó tó területe pedig 160 • méter Pl. 20 pontynak 160 köbméter viz elégséges. Ha a pontyot tesszük a nyújtó tóba, az ott mozdulatlanul fekszik, nem táplálkozik, s ilyenkor súlyából %%-ot vészit" A hal őszig 8—15 dg. súlyúvá fejlődik. Otóberban a tavat lehalásszák s a halmennyiség a telelő tavakba kerül, a hol 2 nyáros lesz. A harmadik nyárban ki lesz helyezve s ekkor már piacképes. Ismét a telelő tóba helyezik, s innét szállítják el a kereskedőknek. Tenyésztés végett holdankint annyit helyeznek el, a mennyi a tó termékenységénél fogva lehetséges Az első évben darabszámról szó sem lehet, a második évben holdankint 120 drbot helyeznek ki az ivó tavakba. 15—20% különféle körülmények folytán tönkre megy, — vagy mint Somogyban mondják, «megcsökik«, — de mindig l^het konstatálni, mennyi pusztult el. A harmadik évben a hizlaló tóba helyezzük el a halakat. A termőképesség holdankint 100 klg. A milyen sulyu halakat, akarnak, olyant elő is tudnak állítani. Pl, ha 2 kilós halat akarnak, holdankint 65 drb. 50 dg. sulyut helyeznek ki a hizlalóba. 1V

2—3 kilós halak előállít,ásaj nagyon könnyü. Az ivó tóban a ponty apró elősdiekkel táplálkozik. Mentől több van ilyen valamelyik tóban, anuál termékenyebb az. Nyáron gyakran kimennek a szomszédos legelökre legelészni. A hizlalóban mesterségesen táplálják. Hus, árpa, kukorica, dara és olajpogácsa képezi a táplálékukat. A hus döglius, melyet jól megfőznek és egy amerikai húsdaráló géppel megapritanak. 57 i;g. eleség kell 1 kg. hus előállítására. A lehalászás ugy történik, hogy a vizet leere<zt,ik és a tóból jövő árok végén egy hálót f^szi'eu-ilc ki, mely a halakat, felfogja. A kifogot'. halilkat vízzel telt, kádakba teszik a igy szállítják h telelő tavakba. A telelő tavakból 300 liter űrtartalmú hordókba 80—100 pontyot ralinak. A halgazdaság egyik leuyeges ága a süllőikra előállítása. A süllőiara a tele ő tavakbHn lesz előállítva ugy, hogy 25— 60 pár halat, lesznek egy tóba, azonkívül u. n. kereteket, melyekre gyökérnyalábok vannak erősítve, s ezek a fenékre kerülnek. Ha a viz 50 fokra felmelegszik, az ikrás hal petéit a nyalábokra rtkja, a tejes pedig rajok löve'i tejét. Az ikra 8 napos korában szállítható. E^y ládába nedves moha közé osonii.golják be s becslés folytán 50—100 vagy 1000 ikra lesz benne elhe'yezve. Azután fürészporral veszik körül. A megérkezés után nzon nal hűvös helyre kell lenui, majd kosarakba rakják, nielyekii 'k alsó végére zsineget kötnek s ennek segitsegével a vizbe bocsátják annyira, hogy 50 cm. nyi viz borítsa. Az ikra a kosár nyüáwaiii könnyen kifér. Gyaluau megnézik, hogy az ikra kikelt-e. Ha fehér, akkor nem, ha pedig sárga, akkor ki van kelve. A kikelt süllő az első évben 15—20 cm. hosszúságot .ér el, a második évben 40—50 dg. súlyt, a 3-ik évben 1 kilót, a 4 íkben l'/

2 kilót később pedig 5 kilót is nyom. A süllőikraból évemé nagy mennyiséget küldenek Német- és Bajorországba, igy tehát eg}'ik fő jövede.ini forrás, míg a pontyot Bécsben és Berlinown értékesitik. A süllók teleltetésére 1- l

1/

2 holilas tó lesz használva, mely fehér keszeggel van ellátva, hogy a halnak legyen elegendő elesége s igy súlyában nagyon megnövekedik. A keszeg, valamint a kárász és a compó vadon tenyészik. Ez utóbbit Németországba szállítják, hol drága pénzen veszik meg. VHU még továbbá harcsa, angolna és csuka. Egy tóban törpe harcsát is tenyésztenek, — maga a hal csupa fejből áll s alig vau egy kis teste — mert ez a békát pusztítja. , Majd bementünk a halászkunyhóba, hol megtekintettük a különféle halászati eszközökat: dobóhálót, rákhálót, pöndörhálót, u. n. tolvaj hálót stb. Az orvhalászás teljesen ki van zárva, mert csak nagy hálóval lehet halászni, ehhez pedig több ember kell, kik nagy zajt csapnának s igy könnyen elárulnák magokat, de meg a halász naponta többszőr megtekinti a tavakat — Megnéztünk egy halászást is. Majd növénytermelési szempontból egy lentáblát szemléltünk meg. A magot áprilisban vetik, hogy a fagyokat könnyen kiállhassa. Egy magyar holdra 65—70 kg.-t vetnek kézzel szórva, mivel a mag igen apró, hogy igy tökélet,esebb legyen az elosztás. Duplán vagyis keresztben és hoszában vetik és pedig azon okból, mivel a talaj homokos, söt egyes helyeken futóhomok. Mikor a len 8—10 cm. magas, meggyomlálják, hogy minden mi nem len, el fesiyen belőle fávolitva. Mikor az érés megkezdődik, az alsó levelek le hullanak, a szár pedig sárgulni kezd. E gazdaságban kóróra vetik, mert nem a mag hanem a szár végett termelik. A magtermés 2—3 q, a kóró termés 10 q holdankint. Ha már a len megérett, kinyüvik vagyis kézzel kihúzzák. Két napig renden fekszik, azután apró kévékbe kőtik, s ha teljesen megszáradt, kigerebenezik. A lent nem préselik, hanem apró kévékbe kötve szállítják Csurgóra a leukikészitő telepre, hol a következő árakban veszik át • 40—61 cinig 6 K. 62 — 75 cinig 8 K. azonfelül 9 K. A kuszált lennek értéke jóval kevesebb. A termelési költség kat. holdankint 40—50 koronába kerül, nem számítva be'e a szállítási dijat. Azután az 5'/

2 ho

!das homoki szőlőben gyönyör! ődtünk, majd a burgonya-, nyulszapuka és a kék csillagfürt táblákat szemléltük meg A burgouyát részint takarmányozás, részint keményítő gyártás végett, a nyulszapukát takarmányozás a kék c illagfűrtöt pedig /.öld trágyázás végeit termelik. Terineli.ek még nagy mennyiségű takarmányrépát, melyet a gőbölyök takarmányozására fordítanak. A göböly öket meg is tekint ettük, számuk 83 drb. tarka baranyai. Mindbe kiöl azonban térszüke miatt bővebben nem irhatok Délelőtt 11 órától d. u. l/

2% óráig tanulmányoztuk a gazdaságot, hallgatva Hirsch dr. szakszerű, élvezetes ós tanulságos magyarázatát. A birtokrész bejárása után visszatéri iiuk Ihárosberéuybe. Az asztalok már terítve voltak, helyet is foglaltunk mellettük. Az étlapot nem írom le, mert megkívánjuk újra; remekelt a házi asszony, elég ennyi róla. Az Ízletes ételeket fűszerezte az a magyaros szívesség, melyet a házigazda es háziasszony részéről bőven tapasztaltunk. Ebéd alatL Toldi Szab > L vszló tanár lendületes beszédben a/, ó megszokott ékesszólásáv.d köszönte uieg a szives tjggadratást. A/, ifjúság nevében Büchlbauer Lajos hallgató mondott, köszönetet. Hirsch Alfréd dr. inoghatva válaszolt, ölömét fejezte ki, hogy gazdaságát, megtekintettük. Sparszam Pál tanár a jelen volt^ hölgyekre, Illés Lajos hallgató a tanárikarra mondtak felköszöntőt. Pohárcsengés mellett vig hangulatban Va^-ig szórakoztunk együtt. Indulás előtt közű ünk néhány ügyes kmateur megörökitette a vidám társaságot. Mikor ütő t, távozásunk órája, megköszöntük Hirsch Alfréd dr.-nak szives fogadtatásunkat; kifejeztük köszönetünket a szívélyes útbaigazításért, örömünket, hogy a mintaszerűen kezelt birtokon, de különösen a gyönyörű halgazdaságban, alkalmat adott ismereteink fejlesztésérc. Az urodalom fogatai a somogy-csurgói vasutál'omásra vittek bennünket, hol vonatra szállva Somogyszobbon keresztül jöttünk haza. Útközben vidám hangulatban voltunk és soha sem fogytunk ki a praxi nótákból. Már éjfél is elmúlt, mikor Készthelybe érkeztünk s egy nap- kedves emlékeivel hajtottuk nyugalomra fejünket,. Illés Lajos ll. éves gazdász. HÍREK. — Személyi hírek. Festetics Tassilo gróf ur ö Exoellenciája György gróf urraL Berzencéröl automobilon hazaérkezett a zászlószent.elési ünnepélyre. Családja és Fürsteuberg hercegné már néhány nappal előbb érkeztek haza. — Spit.kó Lajos kir. tanácsos, székesfehérvári t.auk. főigazgató, az érettségi vizsgálatok megtartása céljából csütörtökön városunkba érkezett. — Szerenád. A helybeli főgymn. ifjúsága Spitkó Lajos főigazgató tiszteletére csütörtökön este szorenádot adott. A főigaz-