Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-06-12 / 24. szám

POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK KETENKINT EGYSZER, VASÁRNAP. SUHKESZTOSSO ES KIADÓHIVATAL a volt gazd. tanintézet épületébenKéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évrs . . ... 10 kor. — f. Fél évre . 5 „ Negyed évre 2 ,, 50 ,, Egyes szám ára 2U,, Nyllttér petitsora alku szerint. Vörös-Kereszt. (*) Megígértük, hogy lapunkba-, ráfjának mult heti lelkes vezető cikkére visszatérünk. ígéretünknek és a történeti igazságnak tartozunk ezzel. Ez utóbbi periig azt igazolja — mire mi is hivatkoztunk —, hogy városunk közönsége már rég átérezte a Vörös-Kereszt Egylet nemes, emberbaráti missióját. Amenynyíben már a hetvenes években megalakult városunkban a VörösKereszt-Egylet. Ugy 10—12 évig fen is állott ez az egylet. Azonban, mint sok más nemes törekvésnek megmentője, ennek is csakhamar megásta korai sírját — a közöny és részvétlenség. Kellő pártolás hiányában végre kénytelen volt működését beszüntetni. 1795 korona 56 fillér megtakarított vagyona és 4 drb. Vörös-Kereszt sorsjegy, mint Vörös-Kereszt alap a város kezelésébe került. Itt gondozták az alapot, mígnem az 1897-ik év után az Orsz. Vörös-Kereszt Egylet igazgatósága vette át saját kezelésébe, hol az ma is megvan és gyümölcsözik. Volt tehát Vörös-Kereszt-Egyletünk. Es mi a megdöbbentően sokat --az elmúlást — jelentő volt után is merjük hinni, hogy az a leányzó nem halt meg, csak aluszik. Tán csak tetszhalál álmában szendereg ? Mert hiszen nincs itt meg a föltétlenül biztos halál minden jele. Megvan a test. Nem oszlott föl. Ellenkezőleg gyarapszik. A lélek sem .^zá lt ki belőle teljesen. Az eszme él mindnyájunk szivében. — Kit is ne lióditana meg a VörösKereszt magasztos gondolata ? Nemis halál volt a keszthelyi Vörös-Keraszt egylet állapota csak szendergés.Eletre vele ! A lelkesedés élet elixirjét neki! És a Vörös-Kereszt eszméje, nemcsak élni, de megtestesülve ismét járni-kelni-tenni fog közöttünk. Mi is teljesen egj-et értünk lapunk barátjának ama fölfogásával, hogy a Vörös-Kereszt eszméje a felebaráti szeretet egyik legremekebb gyöngye. Városunk közönségének áldozatkészsége sok nemes emberbaráti intézményt létesített és tart fen. Valóban magasztos föladat is segíteni a szűkölködőkön! De hol van nagyobb szükség,^ nyomor és szenvedés, mint a harcmezején, ezen a nagy halottas és kórágyon ? Hol van hát legnagyobb szükség az embeibaráti szeretet és irgalom cselekedeteire, mint ott. Es kik számithatnak segítségünkre elsősorban ? Nem - e a háború elesettei ? Kik hazájukért s igy értünk is vért és életet, szóval mindent áldoznak ? ! És kik ezek az elesettek ? Véreink! Nemcsak! A Vörös-KeresztEgylet az elesettek kőzött nemcsak véreit, nemcsak saját nemzetbelieit, nemcsak jóbarátot, de az ellenség sebesültjeit is segíti, ápolja s az életnek megmenteni törekszik. A Vörös-Kereszt nem ellenséget, hanem embert keres, kivel jóttegyen. OJott is csak felebarátot és embertársat lát még az ellenség* ben is. Ez a felebaráti szeretet gyöngye : az ellenség szeretete, amely azt diktálja, hogy jót tegyünk ellenségeinkkel is. Toábbi fejtegetésbe nem bocsátkozunk. Átérezzük ezt mindnyájan. Ha igen, akkor, keltsük újra életre a Vörös-Kereszt-Egyletet A BALATONVII)ÉK TÁRCÁJA. A monte-carlói játékbank. Il'ta : Bariss Gyula. (Vége ) Többször tapasztaltam, hogy a szigorú ellenőrzési szolgálat daczára mégis történnek mulasztások a croupier-k részéről és visszaélésele a játékosok részéről. A croupier-k mindamellett, hogy elég sürün felváltják őket, különösen az esti órákban annyira fásultak és álmosak, hogy téteket jogosulatlanul besöpörnek vagy a kifizetés körül tévednek. Az ilyen tévedéseket érzékenyen büutetik és az illető a kenyerét is veszítheti. A közönség által elkövetett visszaélések legtöbbnyire a más játékosnak járó nyereség elkapása körül fordulnak elő. Természete s, hogy ily esetekben a jogos nyerő lármát csap és ha az a bizonyos gyorskezü ember a pénzt, melyet ak ár tévedésből, Rkár csalási szándékból magához vett, oda nem adja, a bank a jogos nyerőt kárpótolja, csak hogy a lárma megszűnjék. Szemtanuja voltam a következő eselnek : Egy általánosan ismert előkelő magyar sport,stnau, ki a telet a Riviéián szokta tölteni, annál az asztalnál, amelynél én is játszottam, hat darab ezres bankót tett vörösre s ugyanakkor egy amerikai miss szintén hatezer frankot rakott feketére. Vörös nyert s a croupier a feketén volt pénzt besöpörte, mig a vörös tétjeit megduplázta. A tizenkétezer frankot azonban a szépséges miss vitte el, holott honfitársunk volt a nyerő. Mikor utóbbi a hölgyet tévedésére figyelmeztetve, a pénzt tőle elkérte, a miss erre nem volt hajlandó és lett lárma elég. Minthogy tanubizon3'ságot senki nem adhatott, — hiszen ilyen magas tót ott fel sem tűnik —, a miss csak megmaradt azon állítása mellett, hogy ő tett a vörösre, de a sportsman is becsületszavára erősítgette, hogy övé volt a tót. A vége az lett, hogy mindkét játékos kapta meg a tétjét ós a nyereséget is. A bank ezt a nagylelkűséget annál inkább gyakorolhatta, mert mint később hallottam, ugy a miss, mint a sportsman már százezreket vesztettek a bankkal szemben. A banknak olyan nyugdíjasai is vannak, kik nem éppen teljesített szolgálatok jutalmául élvezik az ellátást, hanem az illetők ama szerencsétlenek sorából valók, kik százezrekre és milliókra rugó vagyonukat vesztették el a bankban és koldusokká lettek. Többnyire napi 20—40 frankot kapnak, kiki rangja ós vesztesége szerint. Egy herozegnö például, ki éveken át Monte-Carlóban több mint tiz milliót vesztett, 14,000 frank évi járadékot búz. Tudvalévő dolog, hogy a bank a letört játékosok eltávozását, néha eltávolítását is készséggel elősegíti. Aki mindenét elvesztette, az legtöbb esetben a banktól kór útiköltséget. A költség megadása bizonyos formalitáshoz vau kötve. A tönkrement egyén kénytelen egy magasabb hivataluokkal asztalról-asztalra járni, hol az utóbbi feltűnést mellőző módon a croupier knél tudakolja, hogy vájjon az illető ur vagy hölgy játszott e ? Ha igenlő a válasz, akkor a bank a játékos társadalmi állásának figyelembe vételével annyi költoSrSSóste

0/; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos baC ^ /; 5/ jainál, ngvmint idült bronchitis, szamárhurut és totóséi lábbadozóknál UASéí G) influenza után ;aj&mtatik. ,ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszer árakban tivegenkint 4.— kor.-irt kapható. Flgyel]iink hogy minden üveg aatt eéggel legyen rálalet: ^^^^^^^^^^^^^^^ F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár BASEL Svájez